Gáti Tibor

Elszabadult az infláció Szerbiában

A májusi 14,5-ről 14,9 százalékra gyorsult az uniós módszerek alapján számolt harmonizált infláció júniusban Szerbiában, elsősorban az olaj- és az élelmiszerárak emelkedésének következményeként. A hónap folyamán 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a májusi 1,8 százalék után, a szállítási költségek és az élelmiszerek 3,9 százalékkal drágultak. A maginfláció júniusban 10 százalékra nőtt, jóval meghaladva a szerb jegybank 3-6 százalékos idei célkitűzését. A jegybank az ötszörösére nőtt infláció megfékezése érdekében idén eddig 5,75 százalékponttal emelte az irányadó kamatot, amely jelenleg 15,75 százalékon áll, emellett szigorította a hitelfelvétel szabályait. A bank nem adta fel a reményt, hogy az év végig sikerül 6 százalék alá szorítani a maginflációt. Radovan Jelasics, a jegybank elnöke felszólította a Mirko Cvetkovics vezette új kormányt, amely a múlt hónapban lépett hivatalba, hogy a költségvetési politika szigorításával és a kiadások korlátozásával lépjen fel az árak emelkedése ellen, mivel a külső tényezők amúgy is növelik az árnyomást. Az infláció kordában tartása, mint mondta, fontosabb, mint a választási kampány során tett ígéretek teljesítése, a kormánynak nem szabad visszariadnia a népszerűtlen intézkedésektől. Az energiaügyi minisztérium idén eddig kilencszer emelte az üzemanyag árát - utoljára múlt vasárnap, 1,4 százalékkal drágult a benzin, és jelenleg Európában a legmagasabb, literenként 350 forintnak megfelelő összegbe kerül. A Vojiszlav Kostunica vezette előző kormány által elfogadott idei költségvetés 0,5 százalékos hiánnyal számolt, és június végéig 1,3 milliárd dinár (260 millió dollár) többletet mutatott a büdzsé.

Erősödő recessziós félelmek Nagy-Britanniában

Az elmúlt időszakban egyre több jele van annak, hogy a brit gazdaság a recesszió felé halad, erre utal a profitfigyelmeztetést kiadó vállalatok számának növekedése is. Az Ernst & Young könyvvizsgáló most közzétett jelentése szerint az idei második negyedévben 98 tőzsdei cég volt kénytelen ilyen közleményt kiadni, ami a 2001-es válság óta a legmagasabb szám és 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb számban kiskereskedelmi és lakásépítő cégeket találhatunk köztük a fogyasztói kereslet lassulása és a hitelválság következtében. A három hónap folyamán a tőzsdén lévő lakásépítők fele adott ki profit warningot. A kiskereskedelmi vállalatok 13 százaléka került ilyen helyzetbe, köztük a legmeglepőbb a Marks and Spencer bejelentése volt. Mindebből nyilvánvaló, hogy a hitelválság hatásai a pénzügyi szférán túlra is átterjedtek - hangsúlyozta a könyvvizsgáló cég egyik szakértője. John Major egykori miniszterelnök ugyancsak a gazdaság előtt álló problémákra hívta fel a figyelmet: további elbocsátásokra és csődbejelentésekre kell számítani - mondta vasárnap egy rádióinterjúban. Sok múlik azon, mennyire likvid még a bankrendszer, és mennyire lehet hitelekhez jutni. A várható recesszióra utal a brit kereskedelmi kamara (BCC) 5000 nagy-, közepes és kisvállalatra kiterjedő felmérése, amelyben a feldolgozóipari és szolgáltatócégek arról számoltak be, hogy az elmúlt három hónapban visszaestek belföldi eladásaik és megrendeléseik, továbbá 16 éve a legsúlyosabb cash flow-problémáik vannak. A szolgáltatócégek különösen nehéz helyzetben vannak, ugyanis az üzleti bizalom mélypontra süllyedt a szektorban. David Frost, a kamara vezérigazgatója rendkívül aggasztónak nevezte a jelentést, gazdasági tanácsadója, David Kern szerint drámaian romlanak a kilátások, erősen megnőtt a recesszió kockázata. A brit jegybank (BoE) számára komoly dilemmát jelent a helyzet, mert miközben egyértelműek a gazdasági visszaesés jelei, gyorsul az infláció. A bank ezért a múlt héten a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az 5 százalékon álló irányadó kamatot.

Felvásárlási célpont lett a Continental

Nem kevesebb, mint 23 százalékot ugrott a második legnagyobb európai gumiabroncsgyártó, a német Continental AG árfolyama tegnap, miután a cég bejelentette, hogy a golyóscsapágyakat gyártó, ugyancsak német Schaeffler Group fel kívánja vásárolni. A két cég a múlt hét végén rövid tárgyalást folytatott az ügyletről - tartalmazza a Continental közleménye. A tőzsdén nem jegyzett Schaeffler lapértesülések szerint valamivel több mint 10 milliárd eurót kész fizetni, emellett átveszi a Continental 11 milliárd euróra rúgó adósságát, de az ügylet finanszírozása érdekében lehetséges, hogy eladja a cég gumiabroncsgyártó részlegét. A Continental nehéz helyzetben van, miután tavaly 11,4 milliárd eurórért megvette a Siemens VDO autóalkatrész-gyártó egységet, miközben az autógyártó szektort igen súlyosan érinti a kereslet csökkenése és a költségek emelkedése. Az autóeladások idén az USA-ban 10 százalékkal, Európában 0,7 százalékkal csökkentek. A Continental tőzsdei kapitalizációja azóta közel felére esett és jelenleg 9 milliárd euró körül van.

Továbbra sem kér a Microsoftból a Yahoo

A Yahoo Inc. felháborodottan visszautasította az újabb felvásárlási ajánlatot, amelyet a Microsoft ezúttal Carl Icahn befektetővel közösen tett a hét végén. Az ajánlat a cég feldarabolását jelentené, mivel a szoftveróriás venné meg a Yahoo által működtetett internetes keresőt, Icahn pedig a vállalat többi részét. Ráadásul mindössze 24 óra gondolkodási időt kapott a két kérőtől, ami azt a lehetőséget is kizárja, hogy tárgyaljon velük a feltételekről, és azt sem rejtették véka alá, hogy azonnal menesztenék a cég vezetését és igazgatótanácsát. A Yahoo által kiadott közlemény szerint komolytalan dolog feltételezni, hogy egy ilyen ultimátumszerű ajánlatot elfogadnának. A cég emellett megismételte a Microsoft részvényenként 31 dolláros - összesen 44,6 milliárd dolláros - februári ajánlatára adott válaszát, hogy csak egyben értékesítik és 33 dollár alatt nem adják el a céget. A Yahoo részvényei 10 százalékkal gyengültek június 11-e óta és a múlt pénteken 23,57 dolláron zártak. A cég profitja az elmúlt nyolc negyedév mindegyikében csökkent, nemrég megállapodott a legnagyobb internetes keresővel, a Google-lal, hogy megosztják hirdetési felületüket, vagyis a Google hirdetéseket helyezhet el a Yahoon bizonyos összeghatárig. A mostani ajánlat ugyanakkor az ügyhöz közelebb álló források szerint több ponton kedvezőbb a korábbinál, így egyebek között öt évre 2,3 milliárd dollár éves árbevételt garantál a Yahoo számára, amit további öt évre meg lehet hosszabbítani. Ez nagyobb a cég jelenlegi forgalmánál. A mostani ajánlat alig három héttel előzi meg a Yahoo augusztus elsején esedékes közgyűlését, ahol a részvények 5 százalékával rendelkező Icahn kísérletet tesz arra, hogy a részvényesek egy részével összefogva menessze az igazgatótanács valamennyi tagját és a saját embereit ültesse a helyükre. A Microsoft már a múlt hét elején közölte, hogy a jelenlegi igazgatótanáccsal nem kíván tárgyalni, csak a helyébe lépő újjal.

Közép-Európán segít az erős deviza

A három közép-európai országban az erős valuta jelentős mértékben ellensúlyozza az árfelhajtó tényezők, elsősorban a dráguló nyersanyag- és élelmiszerárak hatását, ezért az elemzők arra számítanak, hogy hamarosan tetőzik az infláció. Jövőre azonban, ha nem is emelkedik tovább, magas szinten marad. Lengyelországban a pénzügyi tárca becslése szerint a májusi 4,4-ről júniusban valószínűleg 4,5 százalékra araszolt föl az infláció, ami immár hét hónapja meghaladja a varsói jegybank 1,5-3,5 százalékos célsávját. A jegybank júniusban 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a kamatot, ami az elmúlt 15 hónap folyamán már a nyolcadik szigorítás volt. A bank döntéshozói várhatóan szünetet tartanak, mivel az erős zloty fékezi a drágulást és arra számítanak, hogy az infláció a jelenlegi szint körül tetőzik. Szlovákiában az UniCredit Bank pozsonyi elemzője arra számít, hogy az árak emelkedése augusztusban tetőzik 5 százalékon. A cseh jegybank előrejelzése szerint az infláció az ősz folyamán tetőzik 7 százalékon vagy kicsit afölött, de a jövő év folyamán visszatér a célsávba. Itt az elmúlt két és fél évben nyolcszor emelték az alapkamatot, az utóbbi időben azonban a kedvező árfolyamváltozás miatt nem volt módosítás. A cseh korona az elmúlt tizenkét hónapban nem kevesebb, mint 21 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Az következő hónapokban a jegybank elkerülheti a szigorítást, bár a kamat 50 bázisponttal elmarad az ECB kamatától. Romániában serkenti az inflációt, hogy a lej az elmúlt egy évben 11 százalékot gyengült az euróhoz képest, és az élelmiszerek drágulásához a tavalyi pusztító árvizek is hozzájárultak, emellett a gazdaság a túlhevülés jeleit mutatja. Július elsejétől ráadásul 12,5 százalékkal emelkedik a gáz és 5,3 százalékkal az áram ára. A jegybank szerint azonban augusztus-szeptembertől mérséklődik és az év végére 6 százalékra esik az infláció. Ezzel egybevág a Banca Comerciala Romana (BCR) elemzőinek véleménye, amely szerint az ütem júliusban 9,3-9,7 százalék körül tetőzik. A szakértők úgy látják, hogy a jegybank a korábbi sorozatos szigorítások után az elkövetkező hónapokban változatlanul hagyja a jelenleg 10 százalékos kamatot.

Könnyítenek a támogatások engedélyezésén

Az Európai Bizottság tegnap módosította az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat a vállalatok és tevékenységek bizonyos körére vonatkozólag. A rendelet lehetővé teszi, hogy előzetes brüsszeli engedély nélkül támogatást nyújtsanak a kutatáshoz, az innovációhoz, a regionális fejlesztéshez, a képzéshez, a foglalkoztatáshoz és a kockázati tőkéhez, valamint az újonnan létrehozott cégeknek, illetve bizonyos esetekben a női vállalkozóknak. A változás emellett kiterjed a környezetvédelmi tevékenységekre, a vállalkozói szellemet ösztönző támogatásokra, például a fiatal innovatív vállalkozásoknak vagy a támogatott régiókban újonnan alapított kisvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra. A rendelet azon túl, hogy a tagállamokat arra ösztönzi, hogy forrásaikat a munkahelyteremtés és az európai versenyképesség szempontjából hasznos támogatásokra összpontosítsák, csökkenti a közigazgatás, a kedvezményezettek és a brüsszeli bizottság adminisztratív terheit. Egyetlen szövegben egyesíti és összehangolja a korábban öt különálló rendeletben rögzített szabályokat és kiszélesíti a mentesítés alá eső állami támogatási kategóriák körét. A jogszabály az elkövetkező hetekben lép hatályba.

Nehéz évek várnak az oroszokra

Az orosz gazdaságot a túlhevülés kockázata fenyegeti, az infláció gyors és a bankrendszer viszonylag gyenge, így valószínűleg nem ússza meg a fájdalmas makrogazdasági és pénzügyi korrekciót - figyelmeztetett a Fitch Ratings. A hitelminősítő az államháztartás stabil helyzetét, ezen belül az olaj- és gázexportból származó bevételeket figyelembe véve megerősítette a BBB plusz besorolást, ez a harmadik legalacsonyabb a befektetési kategóriában. Az államadósság csupán a GDP 8,6 százaléka, egyharmada a BBB minősítésű országok átlagának. A GDP-arányos költségvetési többlet a Fitch szerint a tavalyi 5,5-ről idén 6,3 százalékra nő. Nehéz időszakot jósolt az ország számára Alekszej Kudrin pénzügyminiszter is. Szerinte tíz kemény év elé néznek, miután az olajtermelés csak évi 2 százalékkal nő, miközben a gazdaság 8 százalékkal. Az olaj- és gázszektor GDP-n belüli aránya így a jelenlegi 21-ről várhatóan 14,5 százalékra esik, és kénytelenek lesznek felhasználni a stabilizációs alapot. Ez a helyzet akár 2022-ig is fennmaradhat. A nyugdíjrendszer stabilitását kikezdi a lakosság elöregedése, az aktív népesség ugyanis tíz év alatt várhatóan egymillió fővel csökken. A kormány ezért népszerűtlen lépésekre fog kényszerülni. Az orosz vállalatok forgalma visszaesik a következő három évben, ami az adóbevételek csökkenésével is jár. A gyors infláció növeli a létbizonytalanságot: egy országos közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 51 százaléka szükségesnek tartaná, hogy a kormány élelmiszerjegyeket osszon ki, és 28 százalék mondta, hogy személyesen rászorulna erre. Az év/éves infláció májusban 15,1 százalékra gyorsult, ami öt éve a leggyorsabb ütem. A legalapvetőbb élelmiszereket tartalmazó kosár ára 20 százalékkal emelkedett az év első öt hónapjában.

Drámaian növekedni fog a munkanélküliség

Idén várhatóan megfordul a munkanélküliség csökkenő trendje és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harminc tagországában egymillió fő válhat állástalanná, amit jövőre újabb kétmilliós növekedés követ - írta a foglalkoztatási kilátásokról szóló évi jelentésében a párizsi székhelyű szervezet. A munkanélküliek száma így a tavalyi 31,9 millióról előreláthatólag a jövő év végére 34,8 millióra, vagyis 9 százalékkal emelkedik. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,6-ról 6,0 százalékra nő. A gazdaság lassulásának foglalkoztatási hatása azonban kisebb, mint a korábbi visszaesések idején, mivel most kedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet. A tavalyi 5,6 százalékos ráta 1980 óta a legalacsonyabb, és a jövő évre várt számok nem fogják elérni az 1995-2005-ös időszak átlagát - mondta Angel Gurria, az OECD főtitkára (képünkön). Európában a munkanélküliségi átlag előreláthatólag változatlan marad a következő tíz évben, ezen belül Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban tovább esik, de például Spanyolországban és Írországban emelkedik. Az USA-ban ugyanakkor a várható 6,1 százalékos ráta magasabb az elmúlt tíz év átlagánál. Az eddigi gazdasági növekedés eredményeként a foglalkoztatás is jelentősen javult: jelenleg a munkaképes korú népesség kétharmadának van állása, amire a második világháború óta nem volt példa. A dinamika lassulásával azonban a foglalkoztatás növekedése is veszít lendületéből: jövőre már csak 0,5 százalékos lesz, vagyis már nem tart lépést a munkaerő növekedésével. A munkanélküliség növekedése ugyanakkor némileg javítja az inflációs kilátásokat, mert romlik a munkavállalók alkupozíciója. Az egy foglalkoztatottra jutó munkajövedelem emelkedése a tavalyi 1,2-ről idén 0,5 százalékra lassul. Az áprilisi 3,5-ről mindenesetre májusban a hétéves csúcsot jelentő 3,9 százalékra ugrott a harminc ország átlagos inflációja az OECD jelentése szerint. Az élelmiszerek és energiahordozók nélkül számolt maginfláció 2,0-ről 2,1 százalékra emelkedett. Kedvezőtlen jel az infláció további alakulására nézve, hogy az eurózónában a termelői árak májusban 7,1 százalékkal emelkedtek, ami az adatok 1990-ben kezdődött nyilvántartása óta a legmagasabb érték. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke szerint robbanásszerűen nőhet az infláció, ha a világ jegybankjai nem lépnek fel ez ellen határozottan. Az ECB ma várhatóan kamatot emel.

Elkergetik Moszkvából a TNK-BP brit vezetőit

Távozni kényszerül Oroszországból a TNK-BP vegyesvállalat külföldi személyzete, miután a hatóságok nem hajlandók meghosszabbítani lejáró vízumukat és munkavállalási engedélyüket. A cég vezetői tegnap reggel már e-mailben figyelmeztették az alkalmazottakat, hogy csomagoljanak. Tíz topmenedzser, köztük Robert Dudley vezérigazgató már a jövő héten kénytelen elhagyni az országot, miután engedélyeik lejárnak, és legkésőbb a hónap végéig a többi külföldi szakértő - mintegy száz fő - is követi őket - írta a Kommerszant. Az orosz hatóságok ezzel minden eddiginél egyértelműbben beavatkoztak a harmadik legnagyobb orosz kitermelő vállalat brit és orosz tulajdonosai között hónapok óta tartó harcba, amelynek tétje a vállalat fölötti ellenőrzés megszerzése és a cég stratégiája. Egyes hírek szerint a hatóságok arra hivatkoznak, hogy a két fő tulajdonos nem tudott megegyezni arról, mekkora legyen a külföldi alkalmazottak kvótája, amit egy kormánybizottság végül ideiglenesen 71 főben határozott meg. A TNK-BP a brit BP és az orosz AAR konzorcium 50-50 százalékos tulajdona. Ez utóbbit néhány milliárdos holdingcége - köztük a Mihail Fridman tulajdonában lévő Alfa Group, a Leonard Blavatnyik által ellenőrzött Access és a Viktor Vekszelberg tulajdonában lévő Renova - alkotja. Az AAR hosszabb ideje magának követeli a vezérigazgatói posztot, mivel Dudley állításuk szerint a BP érdekeit képviseli, emellett a vezetési struktúra átalakítását és a külföldiek számának csökkentését akarják. A brit fél azonban ragaszkodik a tulajdonosok 2003-as megállapodásához. Egyes források szerint az ügy mögött az húzódik, hogy a Gazprom és a Rosznyefty tulajdont kíván szerezni a cégben.