A májusi 14,5-ről 14,9 százalékra gyorsult az uniós módszerek alapján számolt harmonizált infláció júniusban Szerbiában, elsősorban az olaj- és az élelmiszerárak emelkedésének következményeként. A hónap folyamán 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a májusi 1,8 százalék után, a szállítási költségek és az élelmiszerek 3,9 százalékkal drágultak. A maginfláció júniusban 10 százalékra nőtt, jóval meghaladva a szerb jegybank 3-6 százalékos idei célkitűzését. A jegybank az ötszörösére nőtt infláció megfékezése érdekében idén eddig 5,75 százalékponttal emelte az irányadó kamatot, amely jelenleg 15,75 százalékon áll, emellett szigorította a hitelfelvétel szabályait. A bank nem adta fel a reményt, hogy az év végig sikerül 6 százalék alá szorítani a maginflációt. Radovan Jelasics, a jegybank elnöke felszólította a Mirko Cvetkovics vezette új kormányt, amely a múlt hónapban lépett hivatalba, hogy a költségvetési politika szigorításával és a kiadások korlátozásával lépjen fel az árak emelkedése ellen, mivel a külső tényezők amúgy is növelik az árnyomást. Az infláció kordában tartása, mint mondta, fontosabb, mint a választási kampány során tett ígéretek teljesítése, a kormánynak nem szabad visszariadnia a népszerűtlen intézkedésektől. Az energiaügyi minisztérium idén eddig kilencszer emelte az üzemanyag árát - utoljára múlt vasárnap, 1,4 százalékkal drágult a benzin, és jelenleg Európában a legmagasabb, literenként 350 forintnak megfelelő összegbe kerül. A Vojiszlav Kostunica vezette előző kormány által elfogadott idei költségvetés 0,5 százalékos hiánnyal számolt, és június végéig 1,3 milliárd dinár (260 millió dollár) többletet mutatott a büdzsé.
