Gáti Tibor

Oda az űrprogram?

Gáti Tibor Jelentős késedelmet okozhat a nemzetközi űrállomás felépítésében a Columbia űrrepülőgép szombati katasztrófája, mivel a NASA az okok kiderítéséig leállítja az űrkompok fellövését. Bizonytalanná vált a nemzetközi űrállomás építésének menetrendje, miután a NASA úgy döntött, hogy nem indítja el maradék három űrrepülőgépét mindaddig, amíg nem sikerül kideríteni a Columbia lezuhanásának okait. Az űrprogramban 16 ország vesz részt az Egyesült Államok és Oroszország vezetésével, a hatalmas űrállomás legfőbb elemei a tervek szerint 2004-ben kerültek volna a helyükre. Az állomás újabb űrrepülőgép fellövése nélkül is hónapokig működhet még a tavaly november óta ott tartózkodó háromfős legénységgel és a jelenlegi készletekkel. Utánpótlást az orosz hordozórakéták is tudnak oda szállítani, de újabb szerkezeti elemek nem emelhetők be az amerikai űrszállító-járművek nélkül. Tegnap a kazahsztáni Bajkonurban fellőtték a Progresz M-47 orosz teherűrhajót, amely élelmiszert, vizet, üzemanyagot és oxigént visz az űrállomásra. Egyelőre nem tudni, hogy miként érinti a baleset a Boeing Co. és a Lockheed Martin Corp. által alkotott konzorciumot, a United Space Alliance-et, amelynek 9,8 milliárd dolláros szerződése van a NASA-val az űrsiklóprogram lebonyolítására. A program keretében idén legalább öt utat terveztek, az egyiket már márciusban. A szerződés egy év múlva járt volna le, de most 2004-ig meghosszabbították. Az űrrepülőgépeket előállító Boeingot kedvezőtlenül érinti, hogy lelassítják a gyártást, hiszen a polgári légi forgalom pangása miatt a vállalat mindinkább a védelmi üzletágra támaszkodik, amelyhez az űrprogram is tartozik. A cég tavalyi 54 milliárd dolláros teljes árbevételéből 11 milliárdot hozott az űripari tevékenység, de a profitja így is jelentősen megcsappant: a nettó nyereség az egy évvel korábbi 2,8 milliárd után csak 2,3 milliárd dollár volt. A Columbia katasztrófája közép-európai idő szerint szombat délután három óra körül következett be. Az űrrepülőgép darabokra hullott, amikor leszállás közben mintegy 65 kilométeres magasságban behatolt a Föld légkörébe. A hét űrhajós életét vesztette, a gép roncsai 190 kilométer hosszú sávban szántóföldekre, utakra hullottak Texas és a szomszédos Louisiana államban. A maradványok felkutatására a hadsereg egységeit vezényelték ki és az űrkutatási hivatal, a NASA is kiküldte katasztrófaelhárító csoportját. Ez volt a NASA legsúlyosabb balesete azóta, hogy a Challenger 1986. január 28-án közvetlenül a kilövés után felrobbant. Az okokat egyelőre nem lehet tudni. A hírek szerint még a felszálláskor megsérülhetett az űrrepülőgép hővédő pajzsa, s az is felmerült, hogy a jármű a megengedettnél lényegesen nagyobb sebességgel érkezett vissza a légkörbe. A nagy magasság miatt ugyanakkor az illetékesek kizárják a terrortámadást. A Columbia egyébként a NASA legrégebbi űrsiklója volt, először 1981-ben szállt fel és egy nagyobb átalakítás után tavaly márciusban indult újra. A 16 napos úton a hét űrhajós mintegy 80 űrkísérletet hajtott végre, de a nemzetközi űrállomáson ezúttal nem szálltak le.

Leálltak a vonatok Szlovákiában

NAPI Gazdaság Szlovákiában szombaton leállt a belföldi és a nemzetközi vasúti közlekedés. A szakszervezetek meghatározatlan idejű sztrájkot hirdettek tiltakozásul a kormány költségcsökkentési terve ellen. Ennek keretében 25 szárnyvonalon végleg megszüntetik közlekedést, belföldi és nemzetközi járatokat is leállítanak. Az állami vasúttársaság vesztesége tavaly meghaladta a 3 milliárd koronát és adóssága 49 milliárd koronára, több mint 1 milliárd dollárra duzzadt. Az MTI tudósítása szerint vasárnap délutánig nem jött létre megállapodás, sőt a felek már nem is tárgyalnak egymással. Az export megtorpant, több nagyvállalat importkészlete csak napokra elég. Az eddigi kárt 180 millió koronára teszik, de a szakszervezetek nem mondanak le követelésükről, hogy minden vonalon fennmaradjon a közlekedés. Ha a sztrájk folytatódik, az jelentős károkat okozhat a szlovák vállalatoknak, köztük a Mol tulajdonában lévő Slovnaftnak. A MÁV tájékoztatása szerint számos Budapestet is érintő nemzetközi vonat kerülő úton vagy csak bizonyos szakaszokon közlekedik.

Áramlik a tőke

Tavaly novemberben is jelentős mennyiségű portfólió- és működőtőke áramlott az eurózónába, tovább erősítve az eurót, de az összege kissé elmaradt az előző hónapok szintjétől. A nettó tőkebeáramlás 13,6 milliárd euró volt az októberi 14,4 milliárd után - derül ki az Európai Központi Bank (ECB) legújabb adataiból. Ebből 3,9 milliárd volt a működőtőke- és 9,7 milliárd euró a portfóliótőke-beáramlás. Míg a korábbinál lényegesen több, nettó 16,1 milliárd euró részvénytőke érkezett az eurótérségbe, a hitelpapírokba irányuló befektetések terén 6,4 milliárdnyi volt a nettó kiáramlás. A nettó tőkekiáramlás trendje a tavalyi második negyedévben fordult meg, ami hozzájárult ahhoz, hogy az európai valuta a korábbi gyengélkedés után magához tért. Az euró árfolyama tavaly novemberben lépte át a dollárparitást, de november végén ismét 0,99 dollárra esett. Az erőteljes árfolyam-emelkedés december elején indult meg, és a múlt hét elején az euró 1,09 dollárral hároméves csúcsra emelkedett. Mindennek következtében erőteljesen megugrott a folyó fizetési mérlegtöbblet: az októberi 3,7 milliárd után 10,3 milliárd euró volt. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 11,7 milliárdról 13,6 milliárd euróra emelkedett.

Közös PSA-BMW motor

A francia PSA Peugeot-Citroën és a német BMW AG autógyár 430 millió eurós befektetéssel közös vállalkozást hoz létre kis benzinmotorok előállítására. A gyártás 2005 második felében kezdődik a Peugeot douvrini gyártelepén, Észak-Franciaországban, az üzem napi 2500, évente egymillió motor előállítására lesz képes és 820 főt foglalkoztat majd. A motorokat a BMW tulajdonában levő brit Minikbe, valamint a Peugeot és a Citroën ezután kifejlesztendő kis- és középkategóriás autóiba fogják beépíteni. A Peugeot-nak már van egy közös vállalkozása Európában a Ford Motor Co.-val dízelmotorok gyártására.

Aggasztja a francia kormányt az elbocsátási hullám

A francia kormány támogatni kívánja a helyhatóságokat munkahelyteremtő programok kidolgozásában és végrehajtásában, mivel aggodalommal tölti el az utóbbi időben kibontakozott elbocsátási hullám - jelentették be a kabinet ülése után. A munkanélküliség novemberben változatlanul 9,0 százalékos volt, de az elemzők a ráta emelkedésére számítanak, miután az elmúlt napokban a Danone, az Arcelor acélgyártó, a Metaleurop fémfeldolgozó vállalat és a dél-koreai Daewoo is franciaországi gyárbezárásokat jelentett be, a Pechiney alumíniumcég két üzeme bezárását fontolgatja és az Air Lib légitársaság megmentésére tett kísérletek is kudarcba fulladtak. A gazdasági növekedés lassulása miatt a francia költségvetés tavalyi hiánya minden bizonnyal meghaladja a 3 százalékos plafont, szemben a 2,8 százalékos hivatalos célkitűzéssel - közölte az EU brüsszeli bizottságának egy illetékese, akit a Handelsblatt név nélkül idézett. A közeljövő kedvezőtlen kilátásait jelzi, hogy az üzleti bizalomindex a párizsi statisztikai hivatal tegnap közzétett felmérési eredményei szerint januárban 99-ről 98 pontra csökkent a feldolgozóipari vállalatok körében.

Túlteljesítette tavalyi célkitűzéseit az SAP

A világ legnagyobb vállalatirányítási szoftvergyártója, a német SAP AG a szoftvervásárlásra fordított kiadások globális visszaesése ellenére túlteljesítette tavalyi célkitűzéseit az árbevétel és az üzemi nyereségráta tekintetében, miután a negyedik negyedéve a vártnál is sikeresebb volt. Az üzemi nyereségráta a 2001-es 20 százalékról a költségek erőteljes csökkentése következtében 22,7 százalékra emelkedett, noha a cég csak 1 százalékos javulást tűzött ki célul. Az árbevétel tavaly 1 százalékkal, 7,4 milliárd euróra emelkedett. A negyedik negyedévben nem kevesebb mint 49 százalékkal növekedve a nettó nyereség elérte a 474 millió eurót, noha a Bloomberg által megkérdezett elemzők csak 401,7 millióra számítottak. Az árbevétel a dollár gyengélkedése miatt 2 százalékkal csökkent, de ez is kedvezőbb a vártnál. Stabil árfolyammal számolva 5 százalékkal nőtt volna a forgalom. Az SAP tavaly 41-ről 50 százalékra növelte globális piaci részesedését a vállalatirányítási szoftverek terén, és az Egyesült Államokban is piacvezetővé vált, noha itt korábban nehézségei voltak. A cég az idén az elhúzódó piaci bizonytalanságok ellenére az árbevétel és a globális piaci részesedés további emelkedésére számít, az üzemi nyereségráta várakozásai szerint 23,7 százalékra nő, az egy részvényre jutó nyereség pedig 5 százalékkal haladja meg az idei szintet. A cég részvényei, amelyek tavaly március óta 50 százalékot vesztettek értékükből, az adatok bejelentése után 1,9 százalékkal emelkedtek. A befektetők a tavalyi eredmények mellett az is kedvezően fogadták, hogy a cég a kedvezőtlen világpiaci helyzet ellenére derűlátó a kilátásokat illetően. G. T.

Jól mennek az Adidas cipői

A német Adidas Salomon AG tavaly 10 százalékkal, 229 millió euróra növelte nettó nyereségét, miközben árbevétele 6 százalékkal, 6,5 milliárdra emelkedett. Az amerikai Nike után a világ második legnagyobb sportruházati és sportszergyártó vállalata eredetileg 5-10 százalékos nyereség- és 5 százalékos árbevétel-növekedést tűzött ki célul 2002-re. A vártnál kissé jobb eredmény főként a sportcipők iránti erős keresletnek köszönhető. Az Adidas az elemzők szerint könnyedén teljesíteni fogja az idei célkitűzéseket, miután nem lesznek olyan kiadásai, mint amilyet tavaly a labdarúgó-világbajnokság szponzorálása jelentett. Az euró erősödése kedvez a cégnek, miután termékei zömét Ázsiában állítják elő, ahol dollárban fizet, majd az árú többségét euróban értékesíti. Az árbevétel 50 százaléka ugyanis Európából származik. (NAPI)

Gyorsult a lengyel gazdasági növekedés

Lengyelországban tavaly 1,3 százalékal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). A varsói statisztikai hivatal tegnap közzétett előzetes adata megfelel az elemzői várakozásoknak, és azt jelzi, hogy 2002-ben kissé megélénkült a gazdaság a 2001-ben regisztrált 1,0 százalék után. Az év első 11 hónapjában dollárban számolva az export 11,4, az import 8,2 százalékkal emelkedett - euróban 6,8, illetve 3,7 százalék volt a két adat. A deficit az előző év azonos időszakának 13,12 milliárd dollárjáról 12,83 milliárdra csökkent. Az elemzők szerint a kamatok csökkenése nyomán idén folytatódik a lassú fellendülés: a tavalyi utolsó negyedévre becsült 2,0 százalékról az idei negyedik negyedévre egyes előrejelzések szerint 3,5 százalékra gyorsul a GDP növekedése. A kormány ennél jóval derűlátóbb és az év egészére 3,5 százalékot prognosztizál.

Váratlan kamatcsökkentés Csehországban

A cseh jegybank tegnap általános meglepetésre 25 bázisponttal, történelmi mélypontra, 2,5 százalékra mérsékelte az irányadó kéthetes repokamatot, és ugyancsak 25-25 bázisponttal 1,5, illetve 3,5 százalékra a diszkont- és a lombardkamatlábat. A cseh fizetőeszköz árfolyama a döntés nyomán szinte azonnal 31,335-ről 31,710 koronára gyengült az euróval szemben. A Bloomberg által megkérdezett elemzők kivétel nélkül arra számítottak, hogy a bank, amely tavaly ötször csökkentette a hitelköltségeket, ezúttal érintetlenül hagyja a kamatokat, annál is inkább, mert a prágai statisztikai hivatal két héttel ezelőtt 1,5-ről 2,7 százalékra módosította a GDP harmadik negyedévi növekedésére vonatkozó adatot. Zdenek Tuma, a jegybank elnöke a világgazdasági kilátások bizonytalanságával magyarázta a kamatcsökkentést. A központi bank egyúttal bejelentette, hogy a tavaly októberben prognosztizált 1,1-2,6 százalékról 2,2-3,5 százalékra emelte a GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az infláció 2004 januárjában 1,6-3,0 százalék, 2004. júniusban 2,0-3,4 százalék lesz, szemben a tavaly decemberi 0,6 százalékkal. A jegybank korábban 1,5-2,9 százalékos inflációt jósolt 2003 októberére és 1,7-3,1 százalékosat 2004 márciusára. A bank szerint csökkent a folyó fizetési mérleghiány növekedésének kockázata, az államadósság azonban aggasztó mértékben duzzad, ami a későbbiekben jelentős problémákat okozhat, különösen az Európai Unióhoz történő csatlakozás után. (NAPI)