Gáti Tibor
Jelentős késedelmet okozhat a nemzetközi űrállomás felépítésében a Columbia űrrepülőgép szombati katasztrófája, mivel a NASA az okok kiderítéséig leállítja az űrkompok fellövését.
Bizonytalanná vált a nemzetközi űrállomás építésének menetrendje, miután a NASA úgy döntött, hogy nem indítja el maradék három űrrepülőgépét mindaddig, amíg nem sikerül kideríteni a Columbia lezuhanásának okait. Az űrprogramban 16 ország vesz részt az Egyesült Államok és Oroszország vezetésével, a hatalmas űrállomás legfőbb elemei a tervek szerint 2004-ben kerültek volna a helyükre.
Az állomás újabb űrrepülőgép fellövése nélkül is hónapokig működhet még a tavaly november óta ott tartózkodó háromfős legénységgel és a jelenlegi készletekkel. Utánpótlást az orosz hordozórakéták is tudnak oda szállítani, de újabb szerkezeti elemek nem emelhetők be az amerikai űrszállító-járművek nélkül. Tegnap a kazahsztáni Bajkonurban fellőtték a Progresz M-47 orosz teherűrhajót, amely élelmiszert, vizet, üzemanyagot és oxigént visz az űrállomásra.
Egyelőre nem tudni, hogy miként érinti a baleset a Boeing Co. és a Lockheed Martin Corp. által alkotott konzorciumot, a United Space Alliance-et, amelynek 9,8 milliárd dolláros szerződése van a NASA-val az űrsiklóprogram lebonyolítására. A program keretében idén legalább öt utat terveztek, az egyiket már márciusban. A szerződés egy év múlva járt volna le, de most 2004-ig meghosszabbították. Az űrrepülőgépeket előállító Boeingot kedvezőtlenül érinti, hogy lelassítják a gyártást, hiszen a polgári légi forgalom pangása miatt a vállalat mindinkább a védelmi üzletágra támaszkodik, amelyhez az űrprogram is tartozik. A cég tavalyi 54 milliárd dolláros teljes árbevételéből 11 milliárdot hozott az űripari tevékenység, de a profitja így is jelentősen megcsappant: a nettó nyereség az egy évvel korábbi 2,8 milliárd után csak 2,3 milliárd dollár volt.
A Columbia katasztrófája közép-európai idő szerint szombat délután három óra körül következett be. Az űrrepülőgép darabokra hullott, amikor leszállás közben mintegy 65 kilométeres magasságban behatolt a Föld légkörébe. A hét űrhajós életét vesztette, a gép roncsai 190 kilométer hosszú sávban szántóföldekre, utakra hullottak Texas és a szomszédos Louisiana államban. A maradványok felkutatására a hadsereg egységeit vezényelték ki és az űrkutatási hivatal, a NASA is kiküldte katasztrófaelhárító csoportját. Ez volt a NASA legsúlyosabb balesete azóta, hogy a Challenger 1986. január 28-án közvetlenül a kilövés után felrobbant. Az okokat egyelőre nem lehet tudni. A hírek szerint még a felszálláskor megsérülhetett az űrrepülőgép hővédő pajzsa, s az is felmerült, hogy a jármű a megengedettnél lényegesen nagyobb sebességgel érkezett vissza a légkörbe. A nagy magasság miatt ugyanakkor az illetékesek kizárják a terrortámadást. A Columbia egyébként a NASA legrégebbi űrsiklója volt, először 1981-ben szállt fel és egy nagyobb átalakítás után tavaly márciusban indult újra. A 16 napos úton a hét űrhajós mintegy 80 űrkísérletet hajtott végre, de a nemzetközi űrállomáson ezúttal nem szálltak le.
Gáti Tibor