Gáti Tibor

A fiatalokat célozza meg a Philips

Európa legnagyobb fogyasztói elektronikai cége, a holland Philips iparági források szerint a jövő héten új termékeket mutat be. A cég olcsó digitális fényképezőgépeket dob piacra Key 007 és Key 008 néven, amelyek nem a minőségi követelmények, hanem a tömegigények kielégítésére alkalmasak. A Philips most először lép erre a piacra, miután öt évvel ezelőtt veszteségesnek ítélte a digitális fényképezőgépek gyártását. Ugyancsak a fiatalokat kívánják megfogni az Apple iPodjához hasonló MP3 hordozható zenei lejátszóval, amely 20 gigabájtos merevlemezzel van ellátva, így több ezer számot képes rögzíteni. A HDD 100-at Ázsiában már árulják, Európában pedig júliusban dobják piacra. Az eredeti tervek szerint 499 euróba került volna, közel annyiba, mint az iPod, de a cég a források szerint ebből kénytelen lesz engedni.

Az EP megszavazta az energiapiac liberalizálását

Az Európai Parlament tegnap megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében 2007-ig teljesen megnyitják az áram- és gázpiacot az Európai Unióban, de már jövő júliustól minden vállalat szabadon dönthet, kitől veszi az áramot és a gázt. A nukleáris erőművek fokozatos leállításának költségeire létrehozott alapok megfelelő felhasználását a brüsszeli bizottság fogja ellenőrizni. A jogszabály szövegét előzetesen egyeztették a tagállamok kormányaival, így az illetékes miniszterek is várhatóan áldásukat adják rá. A hét évvel ezelőtt megkezdett részleges liberalizálás, amelynek keretében az árampiac 35 és a gázpiac 28 százalékát tették szabaddá, nem szüntette meg a nemzeti korlátokat. Jelenleg csak a nagyobb vállalatok választhatják meg, mely közüzemi cégtől veszik az áramot és a gázt. Ennek hatására azonban ma 20 százalékkal kevesebbet fizetnek az áramért, mint annak idején. A gázár esetében nehezebb az összehasonlítás, mivel azt erősen befolyásolta az olajárak emelkedése és az euró/dollár árfolyam mozgása. Az energiapiac megnyitása egyes tagállamok - elsősorban Franciaország és Németország - ellenállása miatt több mint tíz évig húzódott, így erre később kerül sor, mint a távközlési és postai szolgáltatások liberalizálására.

Már megint a németek rontották le az indexet

Az előző három hónaphoz hasonlóan májusban is csökkent az eurózóna szolgáltatószektorának teljesítménye. A kétezer szolgáltatócég megkérdezése alapján összeállított üzleti aktivitási index 47,7-ről 47,9 pontra emelkedett, de elmaradt a Reuters 48,2 pontos konszenzusától és továbbra is távol van a növekedés határát jelző 50 ponttól. A részindexek tanúsága szerint jelentősen esett az új üzletek száma és a várakozások is romlottak, miután a cégek kénytelenek voltak konstatálni, hogy a geopolitikai helyzet javulása, azaz az iraki háború befejeződése ellenére nem javultak üzleti lehetőségeik. A munkanélküliséget jelző részindex a legmélyebbre esett a felmérés ötéves történetében. Az adatok tovább erősítették azokat a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank (ECB) ma 50 bázisponttal, 2,0 százalékra mérsékeli irányadó kéthetes repokamatát. Az egyes országok közül Franciaországban és Olaszországban kismértékben nőtt a szolgáltatószektor teljesítménye, ez azonban nem ellensúlyozta azt, hogy Németországban immár tizedik hónapja zsugorodik, sőt az index itt 44,6-ről 44,4 pontra esett. Az eurózónához nem tartozó Nagy-Britanniában immár a második hónapja nőtt a szektor teljesítménye: az index 50,7-ről 51,9 pontra emelkedett.

Légitársaság egy euróért

A British Airways (BA) jelképes egy euróért eladta veszteséges német leányvállalatát, a Deutsche BA (Dba) fapados légitársaságot a Hans Rudolf Wöhrl nürnbergi textilgyáros tulajdonában álló Intro Verwaltungsgesellschaft mbH-nak. A brit légitársaság komoly tehertételtől szabadul meg ezzel, a német fapados piac várt konszolidációját azonban késlelteti a Németországon belül naponta 130 járatot működtető Dba megmenekülése. A Lufthansához tartozó Germanwings, az Air Berlin és a Tui AG fapados légitársasága, a HLX ilyen körülmények között továbbra is kiélezett versenyre számíthat. A BA az ügylet részeként 25 millió fontot invesztál a német légitársaságba és további 24 milliót fizet a 16 repülőgép egyéves bérletére, cserében 2006-ig 25 százalékot kap annak nyereségéből vagy az eladásból származó profitból.

Újabb magasságokba tör a fapados Ryanair

A márciusban véget ért üzleti évben 59 százalékkal növelte nyereségét az ír Ryanair. A második legnagyobb európai fapados légitársaság idén folytatja az agresszív terjeszkedést és tovább csökkenti árait.

Sztrájkhullám Európában

Sztrájkok bénították meg a közlekedést tegnap Európa több országában. Ausztriában és Franciaországban a közalkalmazottak a tervezett nyugdíjreform, Olaszországban az Alitalia dolgozói pedig a létszámleépítés ellen tiltakoztak.

Átrajzolódhat az USA médiatérképe

Az Egyesült Államok szövetségi távközlési bizottsága (FCC) megszavazta azt a javaslatot, amelynek értelmében lényegesen enyhítik az írott és az elektronikus sajtó tulajdonviszonyaira vonatkozó korlátozásokat. Ennek értelmében a tévétársaságok az eddiginél több tévéállomást is vásárolhatnak, amelyek együttesen az országos nézőszám 45 százalékát érhetik el az eddigi 35 százalék helyett. Emellett mostantól egyazon cég adott városban újságot és tévét is birtokolhat. Elemzők szerint ez gyökeresen átrajzolhatja a médiatérképet az Egyesült Államokban. A javaslatnak számos ellenzője van, de az ötfős FCC három republikánus tagja a várakozásoknak megfelelően megszavazta a módosítást. Az ellenzők szerint a jelenleg érvényben lévő korlátozások eltörlése koncentrációs hullámot indít be, a nagy cégek felfalják a helyi tévéket, rádiókat, lapokat, így a hír- és szórakoztató műsorokból eltűnnek a helyi színek és szempontok. Az emberjogi szervezetek mindenekelőtt Ruport Murdoch sajtóbirodalmának további terjeszkedésétől tartanak. Az eddig hatályban volt szabályokat 1941 és 1975 között fogadták el azzal a céllal, hogy serkentsék a versenyt, és megakadályozzák a média monopolisztikus ellenőrzését. Michael Powell, az FCC elnöke és a bizottság másik két republikánus tagja, valamint számos médiacég szerint ma – a kábeltévék, a műholdas sugárzás és az internet korában – ezek elavultak, és gátolják a cégek növekedését. A nagy országos hálózatok hátrányos helyzetben vannak a fizetős tévékkel szemben a minőségi programok terén. Powell szerint ha az FCC nem kezdeményezte volna a módosításokat, a médiacégek bírósági úton kényszerítették volna ki azokat.

Eladja TPSA-részvényeit a Kompania Weglowa

A lengyel kincstárügyi minisztérium hozzájárult, hogy a Kompania Weglowa állami szénbányaholding eladja a birtokában lévő 3,3 százaléknyi TPSA-részvényt. Az értékesítésre június végéig sor kerül. A minisztérium azt is közölte, hogy nem áll szándékában a birtokában lévő 14,75 százaléknyi TPSA-részvényt más állami cégek feltőkésítésére használni és azt fontolgatja, hogy az év végéig tőzsdére viszi a pakettet. A lengyel kormány márciusban jelentette be, hogy tőzsdei cégek állami részvénycsomagjának felhasználásával kívánja finanszírozni bizonyos állami cégek átszervezését (NAPI Gazdaság, 2003. március 6., 2. oldal). A minisztérium ezt követően áprilisban adta át a legnagyobb lengyel távközlési vállalat részvényeit a gyenge pénzügyi helyzetben lévő bányavállalatnak. A TPSA stratégiai tulajdonosa a France Télécom 33,93 százalékos pakettel.

Indul az európai Mars-szonda

A kazahsztáni Bajkonurból a tervek szerint tegnap éjjel indult útjára az első olyan európai űrszonda, amelynek feladata egy másik bolygó felderítése. A Mars Express segítségével azt szertnék megtudni, hova lett a víz a szomszédos bolygó felszínéről, és vannak-e nyomai a vizeket a feltételezések szerint annak idején benépesítő élővilágnak. A szonda a tervek szerint decemberben éri el a 400 millió kilométerre lévő Marsot, ahol bolygó körüli pályára áll, és onnan vizsgálja az atmoszférát, valamint a felszín alatti rétegeket. Ezt megelőzően leválik a szerkezetről a brit gyártmányú Beagle 2 leszállóegység, amely a talaj- és gázmintákban az élet szerves nyomait fogja kutatni. A Mars Express az eddigi legolcsóbb ilyen szerkezet: az európai űrhivatal (ESA) becslései szerint mindössze 300 millió euróba (350 millió dollár) kerül, elsősorban mert szériadarabokból álló berendezéseket használ, nem francia, hanem orosz rakéta viszi, és minimalizálták a földi személyzet létszámát.