Gáti Tibor

Eladták a szerb dohánygyárakat

A szerb kormány a vártnál nagyobb összeget, 605 millió eurót kasszírozhat a két legnagyobb dohánygyár többségének eladásából. A Philip Morris Holland B.V. 518,3 millió eurót ajánlott a Duvanska Industrija Nis 70 százalékáért, a British American Tobacco (BAT) pedig 87,4 millió eurót a Duvanska Industrija Vranje 70 százalékáért - jelentette a Reuters. Ez a legnagyobb privatizációs ügylet a Milosevics-rezsim 2000. évi megdöntése óta.

Kvótakereskedelem

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlátozó kiotói megállapodás teljesítésének egyszerűsítése érdekében azt javasolja, hogy 2005-től az energiaigényes nagyvállalatok is kereskedhessenek a rájuk jutó kvóta fel nem használt részével. Az egyezmény, amely még nem lépett hatályba, úgy intézkedik, hogy a fejlett ipari országok többletkvótát vásárolhatnak a fejlődő vagy gyengébben fejlett országoktól. A mostani javaslat értelmében a kereskedés nemcsak az országok, hanem az uniós vállalatok között is lehetséges volna. A javaslatot jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak. Részletek a 2. oldalon

Új tarifacsomagot vezet be a Pannon GSM

Az év második negyedében 6 százalékkal növelte nettó árbevételét a Pannon GSM, miközben az adózás előtti eredménye 18 százalékkal emelkedett.

Nem számíthatnak gyors segítségre a gazdák

Az EU-agrárminiszterek egyelőre vonakodnak hozzányúlni a tavalyi áradások után létrehozott katasztrófaalaphoz. Ausztria, Németország, Olaszország és Franciaország az aszálykárok következményeinek enyhítésére kért rendkívüli támogatást a tagállamoktól, a miniszterek azonban az EU brüsszeli bizottságához passzolták a labdát: mérje fel a gazdákat ért veszteséget és ennek megfelelően javasoljon lépéseket. Lehetséges megoldás volna a november közepén esedékes közvetlen jövedelemtámogatás kifizetésének előbbre hozása és fölmerült az is, hogy Brüsszel engedélyezzen hazai költségvetésből történő kompenzációt. Az aszály által érintett országok szkeptikusak, a további halasztás csak súlyosbítja a helyzetet. A német gazdaszövetség például arra hivatkozik, hogy Brüsszel túl későn engedélyezte az állatok legeltetését a parlagon hagyott földeken, mire odaengedték az állatokat, már csak kiégett mező fogadta őket, ami a gazdáknak külön terhet jelent, hiszen a saját takarmány helyett vásárlásra kényszerültek. A szokatlan forróság és a krónikus csapadékhiány következményeként drágul a gyümölcs, a tej, a liszt. Németországban egyedül a szántóföldi növényeket termesztőket állítólag 1 milliárd, az olaszokat 5 milliárd euró kár érte. Míg tavaly az olcsó orosz, ukrán és kazah búza lenyomta a világpiaci árat, addig idén ezek az országok is importra szorulnak, hasonlóan Kínához, amely tavaly még egymillió tonna búzát exportált, idén azonban behozatalra kényszerül. A miniszterek döntöttek a génmanipulált élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről, megerősítve az Európai Parlament által a közelmúltban jóváhagyott szabályozást. Ennek értelmében biztosítani kell, hogy a fogyasztó maga dönthesse el, bízik-e a termékben. Az áru címkéjén jelezni kell a génmanipulációt, ha összetételében már egy százaléknyi ilyen termék van. A brüsszeli bizottság ma hozza nyilvánosságra, milyen eljárásokat javasol a génmanipulált és a hagyományos növények termesztésének megbízható elkülönítésére. Sok biogazda attól fél, hogy nem tudja megakadályozni a kétfajta mag keveredését - például ha szomszédos földekről van szó -, ami aláássa termékeik hitelét.

Cseh katonai repülőgépeket vásárol az USA?

Az Egyesült Államok hadserege 50 darab L–159 típusú vadászrepülőgépet vásárolna Csehországtól – írta a Hospodárske Noviny cseh gazdasági napilap pénteki száma. A lap szerint állítólag erről a lehetőségről tárgyalt júliusi amerikai útja során Vladimír Spidla cseh miniszterelnök Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel. A Hospodárske Noviny hozzátette, hogy a cseh hadsereg nem volt hajlandó kommentálni az értesülést. – Lehetőség nyílt előttünk, azonban az L–159-es repülőgépek eladásáról egyelőre nem beszélhetünk – fogalmazott Jan Vána cseh honvédelmi miniszterhelyettes, akit Spidlát elkísérte amerikai látogatására. A szakemberek egyetértenek abban, hogy ha mégis sikerülne nyélbe ütni az adásvételt, az komoly lehetőségeket nyitna meg a legnagyobb cseh hadiüzem, az Aero Vodochody előtt. A hangsebesség alatti cseh vadászgép alkatrészeinek mintegy fele hazai termék, a többit az amerikai Boeing szállítja – idézi a lap Viktor Kucerát, az Aero marketingigazgatóját, hozzátéve: a társaság a pilóták és a kiszolgáló személyzet kiképzését is biztosítaná. A jelenleg csak a cseh hadseregben rendszeresített L–159-esekből 71 darab van használatban, számukat a honvédelem karcsúsítása miatt 18-ra tervezik leszállítani. Ideális esetben a felszabaduló repülőgépeket adnák el az Egyesült Államoknak. Az sem kizárt, hogy kétoldalú adásvételről lesz szó, Csehország ugyanis 14 darab használt amerikai F–16-os vadászgépet szeretne kölcsönözni. A Hospodárske Noviny úgy tudja, az USA jelentős lépést tett az üzlet megvalósítása felé.

Harmadával zuhant a GM nyeresége

A második negyedévben 30 százalékkal, 901 millió dollárra, azaz részvényenként 1,58 dollárra apadt a General Motors Corp. (GM) nettó nyeresége, miután Észak-Amerikában visszaesett a kereslet a cég autói iránt és az árversenyből fakadó veszteségeket nem ellensúlyozta a költségek csökkenése vagy a termelékenység javulása. Az árbevétel 48,31 milliárd dollár volt, azaz lényegében nem változott. Az elemzők ennél is rosszabb eredményre, részvényenként 1,19 dollárra számítottak. Szinte a teljes profitot a konszern pénzügyi részlege termelte meg a maga 834 milliós eredményével. A negyedév folyamán 12 százalékkal csökkentették a termelést az észak-amerikai üzemekben és rekordszintre emelték a kamatmentes hitelek és az árból történő visszatérítések összegét. A GM az autógyárak közül a legtöbbet, kocsinként átlag 3928 dollárt fordít vásárlásösztönzésre, 29 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Részvényenként 30 centtel rontotta az eredményt az Oklahoma Cityben lévő, hobbiterepjárókat gyártó üzemben keletkezett óriási viharkár, ami miatt be is kellett zárni az üzemet.

Gyenge negyedév a Nokiánál

Mintegy 11 százalékot esett a világ legnagyobb mobilkészülék-gyártója, a finn Nokia Oyj részvényeinek árfolyama tegnap délelőtt, miután bejelentette, hogy nettó nyeresége a második negyedévben 27 százalékkal zsugorodott és a harmadik negyedévben a gyenge dollár miatt a mobilkészülék-eladások mintegy 10 százalékos visszaesésére számít. A bejelentés nyomán lefelé indultak az európai tőzsdeindexek, mivel tovább csökkentek a technológiai szektor megerősödésére vonatkozó befektetői remények. A fogyasztók a gazdasági bizonytalanság miatt egyelőre nem cserélik drágább modellekre készülékeiket. A nyereség második negyedévi csökkenésére számított a piac, de az előrejelzés jóval elmaradt a várakozásoktól. A profit főként a hálózati üzletágban végrehajtott létszámleépítés költségei miatt esett, miközben a teljes árbevétel 1 százalékkal emelkedett. A készülékgyártó ágazat árbevétele 2 százalékkal, üzemi nyeresége 9 százalékkal nőtt, de mindkettő elmaradt az elemzők várakozásaitól. Ugyancsak csalódást okozott, hogy a Nokia világpiaci részesedése csak kismértékben - 39 százalékra - emelkedett. A cég előrejelzése szerint a harmadik negyedévben a részvényenkénti pro forma nyereség 0,15-0,17 euró lesz, szemben az egy évvel korábbi 0,18 euróval, és az év egészében is csökken a profit. A készülékgyártó üzletág árbevétele az értékesítés visszaesése ellenére változatlan marad, vagy valamit esik. A hálózati üzletág forgalma ezzel szemben 15-20 százalékkal zuhan és továbbra sem várható üzemi nyereség, mivel a mobilszolgáltatók elhalasztják fejlesztési beruházásaikat. A Nokia arra számít, hogy idén 10 százalékkal nőnek a mobilkészülék-eladások a világon, hálózati eszközökből ezzel szemben 15 százalékkal kevesebbet adnak el.

Kezdődhet az orosz vasútreform

Kétévi előkészítő munka után idén ősszel megkezdődhet a vasútreform – közölte Anna Belova orosz vasútügyi miniszterhelyettes a Reutersnak adott interjújában. Ennek keretében gazdasági társasággá alakítanák át az orosz vasutat, amely a magántőke számára is vonzó lehetne. Egyebek között a szerelvények működtetésébe vagy a vasúti üzemekbe várnak privát befektetéseket, míg a pálya fenntartása állami kézben maradna. Mindez olcsóbbá tenné az árufuvarozást, ösztönözve a gazdaságot. Az elmúlt két évben megteremtették az átalakítás jogi kereteit és a harmadik negyedévben végrehajtható a reform első fázisa – tette hozzá. A hatalmas országban szinte felmérhetetlen a vasút gazdasági és társadalmi jelentősége, miután gyakran ez az egyetlen megfizethető eszköz az óriási távolságok leküzdésére. Az orosz gazdaság számára nélkülözhetetlen a 86 ezer kilométer hosszú hálózattal rendelkező vasút, amely 1,5 millió alkalmazottat foglalkoztat, hiszen a teljes személyfuvarozás 46, az árufuvarozás 80 százalékát látja el. A miniszter szerint ezért igen nagy felelősséget jelent a rendszer megreformálása, tartózkodni kell az irreverzibilis és túl kockázatos lépésektől. A Szovjetunió összeomlása óta csökkent a vasúti áruszállítás és a fejlesztésre fordított összeg is, de az elmúlt hat hónapban már 10 százalékkal nőtt a szállított árumennyiség éves összehasonlításban. Belova szerint ez akár a duplájára is emelhető. A reformot követően nőhetne a tranzitszállítások szerepe, s már olyan terv is felmerült, hogy Dél-Koreát Észak-Koreán keresztül összekapcsolják a transzszibériai vasútvonallal és ezen keresztül Európával.

Rothschild lesz a Jukosz elnöke?

Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz elnöke Jacob Rothschildot jelölte ki lehetséges utódának, miután arra számít, hogy bebörtönzik. A olajcégóriás ellen az orosz legfőbb ügyészség a múlt héten adócsalás gyanújával vizsgálatot indított (NAPI Gazdaság, 2003. július 11., 1. oldal), és maszkos rendőrök 17 órás házkutatást tartottak a társaság központjában. Az elnök első helyettese, Platon Lebegyev, a Jukosz 61 százalékával rendelkező Menatep bank elnöke már börtönben van: két héttel ezelőtt sikkasztás vádjával letartóztatták. A következő helyettes, Jurij Golubjov, aki a Menatep élén Lebegyev posztját átvette, egyelőre szabadlábon van, de ha a Jukosz vezetői elfogynának, akkor Lord Rothschild venné át az elnöki posztot - írta a Kommerszant című üzleti lap. A Rothschildok a cári idők óta részt vettek az oroszországi olajkutatásokban, és Lord Rothschild szoros kapcsolatban áll a Jukosszal. Hodorkovszkij tegnap érkezett vissza Oroszországba az Egyesült Államokból, ahol egy üzleti konferencián vett részt, de már korábban közölte, hogy minden rosszra fel van készülve. Előérzete nem is csalta meg, Rinat Doszmuhamedov adóügyi miniszterhelyettes ugyanis tegnap közölte: a főügyészség utasította a minisztériumot, kezdjen részletes vizsgálatot az olajvállalatnál. A tárca most készíti elő a hadműveletet. A Jukosz elleni fellépés mögött a megfigyelők szerint azok a kormánykörök állnak, amelyek a decemberben esedékes parlamenti választások előtt félre akarják állítani Hodorkovszkijt, aki pénzadományokkal támogatta a liberális ellenzéki pártokat. Ezzel ugyanis megsértette az oligarchák és Vlagyimir Putyin elnök között 2000-ben született megállapodást, hogy az előbbiek távol tartják magukat a politikától. Hodorkovszkij tegnap úgy nyilatkozott, hogy a cége elleni hadjárat a tőke menekülését válthatja ki.