Gáti Tibor

Oslo a világ legdrágább városa

A svájci UBS bank legfrissebb felmérése szerint Oslo a világ legdrágább városa. A bérek nagysága és a vásárlóerő alapján Zürich az első.

Támadásba lendült a Dell

A PC-gyártás terén világelső Dell jelentős árcsökkentést jelentett be az iskolakezdési szezonra időzítve, hogy tovább javítsa piaci pozícióit. Ezzel új szakaszt nyitott az árversenyben, aminek fő vesztese a HP lehet.

A legdrágább városok

1. Oslo 2. Hongkong 3. Tokió 4. New York 5. Zürich 6. Koppenhága 7. London 8. Bázel 9. Chicago 10. Genf Forrás: Financial Times

Végső támadás az Uzan-klán ellen

Az ankarai kormány kedden megindította a végső támadást az egyik leggazdagabb török család, az Uzan-klán ellen. A rendőrség több helyszínen is házkutatást tartott, hogy őrizetbe vegye a család vezető tagjait, de senkit sem sikerült elfogni. Uzanék egykori kis építkezési vállalatából mára óriási vállalatbirodalom jött létre, amely a cementgyártástól a mobilszolgáltatáson keresztül a médiáig a legkülönbözőbb tevékenységekre kiterjed. A rendőri fellépés a vállalatcsoporthoz tartozó Imar Bank ügyével függ össze. A bankot július elején vonta ellenőrzés alá a török bankfelügyelet azon a címen, hogy veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását. A bank török sajtójelentések szerint meghamisította számláit és törvénytelen módon kincstárjegyeket értékesített. A család szerint azonban azért került nehéz helyzetbe a bank, mert korábban zár alá vették a család tulajdonában levő két áramcéget, amelyek a pénzintézet fő ügyfelei voltak. A család által működtetett öt tévéállomást ugyancsak bezárták. A körözési lista élén a családfő, Kemal Uzan és öccse Yavuz, valamint Kemal kisebbik fia, Hakan áll. A nagyobbik fiút, Cem Uzant nem kívánják őrizetbe venni, de az ő bankszámláit is befagyasztották. A család szerint a kormány politikai okokból üldözi őket, mivel Cem Uzan vezeti az Ifjúság Pártot, amely egyébként a tavaly novemberi választásokon nem érte el a 10 százalékos parlamenti küszöböt, azóta viszont a népszerűségi listákon a kormányzó párt után a második helyre jött fel. Ez az érvelés azonban nehezen állja meg a helyet a New York-i bírósággal szemben, amely július végén 2,13 milliárd dollár kártérítést és ugyanekkora összegű büntetést szabott ki a családra, mivel az ellenőrzésük alatt álló második legnagyobb török mobilszolgáltató, a Telsim 1998-tól 2000-ig összesen 2,7 milliárd dollár hitelt vett fel az amerikai Motorolától és a finn Nokiától, amit nem fizetett vissza.

Európában is előfordulhat áramhiány

Európát nem fenyegetik olyan súlyos áramkimaradások, mint amilyen a múlt hét végén Észak-Amerika keleti részét sújtotta, mivel a hálózatot időben korszerűsítették, hiányhelyzetek azonban kialakulhatnak, miután a kínálat nem tart lépést a kereslet növekedésével. A kontinens legnagyobb áramexportőre hagyományosan Franciaország, ahol az 58 nukleáris reaktor eddig biztosította az exporthoz szükséges többletet, így valamennyi szomszédjának szállított áramot. Ezen a nyáron azonban a kánikula a francia szükségleteket is megnövelte, miközben az atomerőművek a hűtési problémák miatt alacsonyabb kapacitáson működtek, így az állami tulajdonban lévő Electricité de France (EdF) júniusban csökkenteni volt kénytelen az Olaszországba irányuló exportot, augusztusban pedig már maga is Németországból és Spanyolországból vásárolt.

Az akvizíciókkal nőtt az OMV profitja

Az OMV AG osztrák olaj- és gázipari társaság az idei első hat hónapban másfélszeresére növelte üzemi nyereségét (EBIT) és nettó profitját, a finomítási tevékenység magasabb haszonkulcsa és az akvizíciók eredményeképpen. A magasabb olajár kedvezett a cégnek, ennek hatását azonban nagyrészt lerontotta a dollár gyengülése. A társaság jelentős felvásárlásokat hajtott végre a tárgyidőszakban. Januárban 300 millió euróért megvásárolta a TUI AG-hoz tartozó Preussag Energie külföldi kutató és kitermelő üzletágát, amivel Albániában, Ecuadorban, Jemenben, Katarban, Tunéziában, Új-Zélandon és Venezuelában szerzett kutatási területeket és olajmezőket és mintegy negyedével növelte termelését. Emellett 45 százalékos részesedést vásárolt a német Bayernoil-Raffinerieverbund finomítócégben. Olaj- és gázkitermelése az első félévben átlag napi 117 ezer hordó olajegyenérték volt, 44 százalékkal több mint egy évvel korábban. A cég emellett a schwechati finomító bővítésével növeli etilén-propiléngyártási kapacitását. Az OMV június végén fejezte be az Aral/BP 313 benzinkútjának átvételét, majd márciusban megállapodott az osztrák Avanti 140 kútjának megvételéről. Ez utóbbiak közül 109 van Ausztriában. Az ebben a negyedévben záruló ügylet eredményeképpen a tavaly év végi 1323-ról 1756-ra növeli töltőállomásainak számát, közülük 626 ausztriai. Az OMV a benzinkutak és a finomítók terén Kelet-Közép-Európában megelőzi a Shellt, az Agipot és a Mol-Slovnaftot - hangsúlyozta Wolfgang Ruttenstorfer vezérigazgató a májusi közgyűlésen. Ruttenstorfer szerint a második félév gyengébb lesz az olajárak és a haszonkulcs csökkenése miatt, de az éves eredmény így is meg fogja haladni a tavalyi szintet.

A Nokia nyerte a negyedévet

A gyártók a második negyedévben 11 százalékkal több - összesen 111 millió - mobilkészüléket szállítottak a kiskereskedelmi láncoknak és a mobilszolgáltatóknak, mint egy évvel korábban. Ez lassulást jelent az első negyedévhez képest, amikor még 16 százalékkal nőtt az értékesítés. A viszonteladók a második negyedévben 108 millió készüléket adtak el a fogyasztóknak, ami viszont 6 százalékos növekedést jelent éves összehasonlításban - derül ki a Strategy Analytics amerikai kutatócsoport felméréséből. A lassulás főként arra vezethető vissza, hogy bár a színes kijelzők és a kamerával ellátott készülékek növelték az érdeklődést, az atípusos tüdőgyulladás-járvány (SARS) Ázsia nagy részén visszafogta a keresletet. A kutatócsoport arra számít, hogy az év egészében 6 százalékkal, 455 millióra nő a nagykereskedelmi értékesítés. Tovább hódítanak az olcsóbb készülékek, így az átlagos nagykereskedelmi ár az egy évvel korábbi 160-ról mára 140 dollárra csökkent.

Meghiúsulhatnak az exportcélkitűzések

Felnyomják az olajárat az iraki robbantások Emelkedtek tegnap az olajárak, miután a hét végén felrobbantották az észak-iraki olajvezeték egy szakaszát, Nigériában pedig törzsi villongások veszélyeztetik az exportot. Az elemzők azonban nem várnak további drágulást, ha az afrikai országban nem romlik tovább a helyzet.

Valószínűleg nem nőtt az eurózóna gazdasága

Az első negyedévi 0,1 százalékos negyedéves szintű növekedés után az év második három hónapjában valószínűleg stagnált az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) - derül ki a Bloomberg által elemzők körében készített felmérésből. Az Eurostat csütörtökön hozza nyilvánosságra az előzetes, részben még becsléseken alapuló valutauniós GDP-adatot. Az Európai Unió brüsszeli bizottságának legutóbbi, július 10-i prognózisában az állt, hogy a GDP mind a második, mind a harmadik negyedévben 0 és 0,4 százalék közti mértékben nő. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint az április-júniusi negyedév volt a ciklus mélypontja, s az év második felére már némi javulás várható. A konszenzus szerint a harmadik negyedévben 0,2, a negyedikben 0,4 százalékkal gyarapszik az eurózóna mintegy 7,2 ezer milliárd euró értékű gazdasága. Az alacsony kamatok és az amerikai gazdaság gyorsabb erősödése mellett javítja a kilátásokat az is, hogy a vállalatok mostanra túljutottak a költségek csökkentésén - hangoztatta Christoph Leitl, a több mint 15 millió európai céget képviselő brüsszeli Eurochambres elnöke. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, Olaszország tíz év után recesszióba jutott az első félévben (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 11., 2. oldal) és valószínűleg recesszióba sülylyedt a német gazdaság is. Az első negyedévben a német GDP 0,2 százalékkal csökkent, amit a második negyedévben mind a Bloombergnek, mind a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint 0,1 százalékos gyengülés követett. Jó eséllyel Németországban is a második negyedév jelentette a mélypontot, az indexek ugyanis fellendülést ígérnek a második félévre, bár ennek mértéke alighanem igen szerény lesz.