Gáti Tibor

Egyre kevésbé polgári a Boeing

A Boeing Co. öt évre szóló, 9,6 milliárd dollár értékű megrendelést kapott az USA haditengerészetétől 210 Super Hornet vadászgép szállítására. Az F/A-18 E/F jelű gépekért 8,56 milliárd dollárt fizetnek, emellett 979 millió dollár összegű megrendelést adtak egy radarzavarásra alkalmas új, G jelű modell kifejlesztésére. A 2005-ben induló, öt évre szóló projekt irányítója a Boeing, a legfőbb beszállító pedig a Northrop Grumman lesz, a hajtóműveket a General Electric, a radarrendszereket pedig a Raytheon gyártja. A Boeing katonai repülőgép-eladásai növekszenek, miközben egyre kevesebb polgári gépet értékesít, így mindent megtett reputációjának helyreállítása érdekében, miután a Pentagon december elején felfüggesztette azt a mintegy 20 milliárd dolláros ügyletet, amelynek keretében a légierő részben lízingelne, részben megvásárolna a Boeing Co.-tól száz, légi utántöltésre alkalmas üzemanyag-szállító repülőgépet. A döntés hátterében az állt, hogy a cég pénzügyi igazgatója, Michael Sears még tavaly állást ajánlott Darleen Druyunnak, a légierő magas rangú tisztviselőjének, aki akkor a beszerzés felelőse volt. Druyun idén januárban meg is kapott egy alelnöki tisztséget a Boeingnál, ám miután fény derült a történtekre, november végén őt is, Searst is kirúgták. Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes utasítására vizsgálat indul a Pentagonban annak kiderítésére, mennyiben befolyásolta Sears és Druyun kapcsolata a megrendelést, ezen belül a Boeingnak kínált árat. Közben december elején lemondott posztjáról Phil Condit, a Boeing elnök-vezérigazgatója részben a botrány, részben a vállalat gyenge teljesítménye miatt (NAPI Gazdaság, 2003. december 2., 6. oldal). A cég idén a polgári repülőgépek értékesítése terén idén első ízben lemaradt riválisával, az európai Airbusszal szemben.

Tíz milliárd eurós az európai Enron-botrány

Az olasz vizsgálóbírók szerint Calisto Tanzi, a Parmalat alapító elnöke volt az értelmi szerzője annak a tíz évig tartó csalássorozatnak, amely a csoport csődjéhez vezetett. Tegnap folytatódott Milánóban a múlt szombat óta őrizetben lévő Calisto Tanzi kihallgatása, miközben Amerikában már a SEC is vizsgálódik.

Beárazták Nagy-Britanniát

A londoni statisztikai hivatal szerint Nagy-Britannia közel ötezermilliárd fontot ér - egészen pontosan 4,983 ezer milliárdot. Ezek szerint az ország 199 ezer David Beckhamet vagy 92 nemzetközi űrállomást kóstál. A tanulmányban figyelembe vették az országban található összes tárgyi vagyont, így például az épületeket és egyéb létesítményeket, emellett a virtuális vagyont, így a szoftverszabadalmakat is. A lakóingatlanok az összvagyon 55 százalékát teszik ki, azaz 2700 milliárd fontot érnek. A második legnagyobb tételt 565 milliárd fonttal az üzleti ingatlanok és a középületek adják. A közlekedési és szállítási infrastruktúra, azaz az utak, vasutak és csővezetékek 537 milliárd fontot érnek. A kormány vagyona 124 milliárd font mínuszt mutat, ha az államadósságot és egyéb fizetési kötelezettségeket is figyelembe vesszük.

Csalással vádolják a Parmalat alapítóját

Az olasz vizsgálóbírók szerint Calisto Tanzi, a Parmalat alapító elnöke volt az értelmi szerzője annak a tíz évig tartó csalássorozatnak, amely a csoport csődjéhez vezetett.

Nem kerge a hamburger

Az amerikaiak hamburger iránti étvágyát mit sem csökkentette a szivacsos agysorvadással fertőzött szarvasmarha múlt heti felfedezése az Egyesült Államokban - derül ki a három nagy gyorsétteremlánc beszámolóiból. A McDonald's Corp., a Burger King és a Wendy's International Inc. egyaránt közölte, hogy ugyanannyi hamburgert adtak el az utóbbi napokban, mint a múlt hét kedd előtt, amikor megjelentek a kergemarha-kóros esetről szóló tudósítások. Az amerikaiak eszerint nem estek pánikba a fertőzött marhától, inkább elszigetelt esetnek tekintik, amelyik nem érinti őket. A McDonald's és a Wendy's részvényei az elmúlt napokban enyhén erősödtek, de így is 3-4 százalékkal elmaradnak a múlt hét kedd előtti szinttől (a Burger King nincs a tőzsdén). A fertőzött állatról szóló bejelentés nyomán a múlt hét kedden nagyot zuhantak a húsfeldolgozó cégek és a hamburgerláncok részvényei, de azóta stabilizálódott az árfolyamuk.

Lemondott koncessziójáról a Mobilcom

A német Mobilcom AG bejelentette, hogy visszaadja a RegTP német távközlési felügyeletnek a korábban vásárolt harmadik generációs (3G) mobilkoncessziót. A Mobilcom annak idején egyike volt a Németországban koncessziót vásárló hat távközlési cégnek, és a többiekhez hasonlóan 8,4 milliárd eurót fizetett ezért, amely összeg jelentős részét többségi tulajdonosa, a France Télécom állta. A vállalat tavaly így is kis híján belerokkant a felhalmozódott 7 milliárd eurós adósságba, és a francia távközlési szolgáltató, valamint a német kormány anyagi támogatására volt szükség ahhoz, hogy a felszínen maradjon. A felek között kialakult nézeteltérés nyomán azonban a francia távközlési vállalat a hálózat kiépítését már nem volt hajlandó finanszírozni, így a Mobilcom kénytelen volt befagyasztani a projektet. A hálózat addig kiépített részét idén 20 millió euróért eladták a holland KPN-hez tartozó E-Plus Mobilfunk GmbH német mobilcégnek. A mobilkoncesszió megszerzésére fordított összeget leírták, de Thorsten Grenz vezérigazgató annak idején úgy nyilatkozott, megvizsgálják, igényt tarthatnak-e a pénz 85 százalékára, ha visszaadják az engedélyt. A vállalkozás szóvivője a Reuters kérdésére most csak annyit mondott, hogy továbbra sincs döntés az ügyben. A Mobilcom közölte: a koncesszió visszaadása lehetővé teszi, hogy más operátorok hálózatát igénybe véve nyújtson harmadik generációs mobilszolgáltatásokat. A német távközlési felügyelet egyébként ez év végétől valószínűleg mindenképpen visszavonta volna az engedélyt, mert a cég nem építette ki hálózatát. Ez a sors vár a spanyol Telefónica Moviles és a finn Sonera által alkotott konzorciumra is, amely szintén leállította hálózatának kiépítését. A RegTP közölte: nyilvános meghallgatást tart, hogy megvitassa az érintettekkel, mi legyen a fel nem használt 3G-koncessziókkal.

Elakadhatnak a reformok Szerbiában

Bizonytalanná vált a reformok folytatódása és a nemzetközi közösség szerepvállalása Szerbiában a vasárnapi általános választás kimenetele miatt. A szavazatok 27,7 százalékával első helyen végző szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS), amelynek élén a Hágában bebörtönzött Vojiszlav Seselj áll, a 7,4 százalékot szerző Szerbiai Szocialista Párttal – az ugyanott ítéletére váró Szlobodan Milosevics pártjával – együtt sem képes kormányt alakítani, és kérdéses, hogy más pártokat meg tud-e nyerni magának. A választás előtt meggyengült korábbi kormánykoalíció, a DOS legfőbb erői között viszont mélyek a nézetkülönbségek, ráadásul szintén nem alkotnak kormányképes többséget, hiszen együttesen is csak 42,3 százalékot szereztek. A három évvel ezelőtt megalakult kormány jelentős segítséget kapott a nemzetközi közösségtől a megígért és részben végrehajtott reformok fejében. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) tavaly 171 millió euró hitelt adott az úthálózat felújítására. Az EIB-vel most december elején írtak alá 50 millió eurós hitelmegállapodást az egészségügyi intézmények korszerűsítésére. Az IMF tavaly májusban hároméves futamidejű, 829 millió dolláros hitelcsomagot hagyott jóvá Jugoszlávia számára, ami egyúttal lehetővé tette, hogy elengedjék a Párizsi Klubba tömörült hitelező országokkal szemben fennálló, összesen 4,5 milliárd dollárnyi jugoszláv adósság 66 százalékát. Az elmúlt három évben sikerült stabilizálni a gazdaságot, az infláció a három évvel ezelőtti 126-ról idén 7,7 százalékra mérséklődött, a devizatartalékok 3,5 milliárd dollárra nőttek. Részlegesen konvertibilissé tették a dinárt, amelynek árfolyama idén 11,8 százalékot esett az euróból és a dollárból álló kosárhoz képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya azonban eléri a 4,5 milliárd dollárt, és a privatizációs bevételek is elmaradtak a tervezettől, mivel a külföldi tőke meglehetősen óvatos. Az eddigi legjelentősebb ügylet a két legnagyobb dohánygyár, a Duvanska Industrija Nis és a Duvanska Industrija Vranje 70-70 százalékának idén augusztusi eladása volt, ami 605 millió euró bevételt hozott a belgrádi kormánynak. A szerb távközlési vállalat, a Telekom Szrbija kisebbségi tulajdonrészét a Telecom Italia és a görög OTE Telecoms vette meg. A szerb jegybank tegnap felszólította a leendő kormánypártokat, folytassanak szigorú költségvetési politikát. Egyik tisztségviselője a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy ellenállnak a bankóprések megindítását szolgáló esetleges kormányzati nyomásnak.

Hosszú börtön vár a Parmalat elnökére

Az olasz ügyészség tegnap kihallgatta Calisto Tanzit, a nyolcadik legnagyobb olasz ipari csoport, a Parmalat alapító elnökét, akit a bíróság döntése nyomán ezután előzetes letartóztatásba helyeztek. Ezt egyebek között az indokolta, hogy korábban nem tett eleget a hatósági idézésnek. Tanzi, aki december 8-án mondott le az elnöki posztról, hosszú börtönbüntetésre számíthat, mivel az 1961-ben alapított tejipari vállalatcsoport irányítása alatt meghamisította mérlegét annak érdekében, hogy a fizetőképesség látszatát keltve újabb forrásokhoz jusson a veszteséges működés finanszírozása érdekében. A csoport a legújabb adatok szerint 12 milliárd euró hiányt halmozott fel az utóbbi 15 évben, amit azonban a mérlegek meghamisításával elrejtett. A 30 országban 35 ezer főt alkalmazó és Magyarországon is érdekeltségekkel rendelkező Parmalat múlt szerdán kért csődvédelmet, amit gyorsított eljárásban azonnal meg is kapott, miután az olasz kormány előző nap ennek érdekében módosította a csődtörvényt. Ez lehetővé teszi, hogy az eladósodott vállalat fizethessen szállítóinak, így folytassa a működést és megmeneküljön a teljes széthullástól. A kabinet a két hete kinevezett új elnök-vezérigazgatót, Enrico Bondit bízta meg a csődgondnoki teendők ellátásával. Bondinak, aki korábban más cégek szanálását is sikeresen levezényelte, hat hónapon belül kell az olasz ipari minisztérium elé terjesztenie a megmentési tervet. Annyit máris közölt azonban, hogy a terv értelmében tárgyalásokat kíván kezdeni a kötvénytulajdonosokkal a lejárt követelésekről, meg akarja menteni a csoport vagyonának legfőbb elemeit és együtt kíván működni a nyomozóhatóságokkal. Az olasz kormány kész mentőövet dobni a vállalatnak, ez azonban az uniós szabályokba ütközik. A kabinet mindenesetre a múlt héten már kérte a brüsszeli bizottságot, ismerje el válsághelyzetnek, ami az olasz tejiparban kialakult. A kabinet egyébként rendeletet készül hozni az olasz tőzsdefelügyelet, a Consob hatáskörének kiszélesítésére, a Consob ugyanis már a 90-es években felfigyelt a Parmalatra, de a jelenlegi szabályok szerint csak nehezen tud hozzájutni a vállalatok irataihoz.

Kiárusít a francia kormány

A francia kormány jelentős állami vagyon eladását tervezi jövőre, hogy a bevételekből csökkenteni tudja a stabilitási paktumban megszabott 3 százalékos plafont jövőre is meghaladó, 3,6 százalékosra tervezett deficitet és ki tudja stafírozni a legrosszabb helyzetben lévő állami vállalatokat. A 2002 nyarán hivatalba lépett jobbközép kormány a választás előtt hangoztatott nagyszabású tervek ellenére eddig mindössze 5 milliárd euró állami vagyont adott el, egyebek között a Crédit Lyonnais, a Renault, a Thomson és a Dassault Systemes kisebbségi pakettjeit. A kormány várhatóan csak kis részét teszi pénzzé a mintegy 100 milliárd euró értékű eladható állami vagyonnak, a tisztán állami tulajdonú cégekből csupán kisebb paketteket ajánl fel és nem lesz bátorsága hozzányúlni a közüzemi szolgáltató vállalatokhoz, mindenekelőtt az Electricité de France-hoz (EdF) – mondják elemzők. Nem kizárt a Gaz de France részleges privatizációja, ami azonban nagyban függ attól, sikerül-e megállapodást kötni a szakszervezetekkel a nyugdíjreformról. A közlekedés politikailag kevésbé érzékeny: az előző kormány 2002 áprilisában tőzsdére vitte az Autoroutes du Sud de la France (ASF) autópálya-üzemeltető cég közel felét, és a mostani kabinet esetleg még decemberben döntést hozhat a folytatásról és más autópálya-üzemeltetők privatizációjáról.