Bizonytalanná vált a reformok folytatódása és a nemzetközi közösség szerepvállalása Szerbiában a vasárnapi általános választás kimenetele miatt. A szavazatok 27,7 százalékával első helyen végző szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS), amelynek élén a Hágában bebörtönzött Vojiszlav Seselj áll, a 7,4 százalékot szerző Szerbiai Szocialista Párttal – az ugyanott ítéletére váró Szlobodan Milosevics pártjával – együtt sem képes kormányt alakítani, és kérdéses, hogy más pártokat meg tud-e nyerni magának. A választás előtt meggyengült korábbi kormánykoalíció, a DOS legfőbb erői között viszont mélyek a nézetkülönbségek, ráadásul szintén nem alkotnak kormányképes többséget, hiszen együttesen is csak 42,3 százalékot szereztek.
A három évvel ezelőtt megalakult kormány jelentős segítséget kapott a nemzetközi közösségtől a megígért és részben végrehajtott reformok fejében. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) tavaly 171 millió euró hitelt adott az úthálózat felújítására. Az EIB-vel most december elején írtak alá 50 millió eurós hitelmegállapodást az egészségügyi intézmények korszerűsítésére. Az IMF tavaly májusban hároméves futamidejű, 829 millió dolláros hitelcsomagot hagyott jóvá Jugoszlávia számára, ami egyúttal lehetővé tette, hogy elengedjék a Párizsi Klubba tömörült hitelező országokkal szemben fennálló, összesen 4,5 milliárd dollárnyi jugoszláv adósság 66 százalékát.
Az elmúlt három évben sikerült stabilizálni a gazdaságot, az infláció a három évvel ezelőtti 126-ról idén 7,7 százalékra mérséklődött, a devizatartalékok 3,5 milliárd dollárra nőttek. Részlegesen konvertibilissé tették a dinárt, amelynek árfolyama idén 11,8 százalékot esett az euróból és a dollárból álló kosárhoz képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya azonban eléri a 4,5 milliárd dollárt, és a privatizációs bevételek is elmaradtak a tervezettől, mivel a külföldi tőke meglehetősen óvatos. Az eddigi legjelentősebb ügylet a két legnagyobb dohánygyár, a Duvanska Industrija Nis és a Duvanska Industrija Vranje 70-70 százalékának idén augusztusi eladása volt, ami 605 millió euró bevételt hozott a belgrádi kormánynak. A szerb távközlési vállalat, a Telekom Szrbija kisebbségi tulajdonrészét a Telecom Italia és a görög OTE Telecoms vette meg. A szerb jegybank tegnap felszólította a leendő kormánypártokat, folytassanak szigorú költségvetési politikát. Egyik tisztségviselője a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy ellenállnak a bankóprések megindítását szolgáló esetleges kormányzati nyomásnak.
