Gáti Tibor

Bush embereket küldene a vörös bolygóra

Bush elnök szerdán jelentette be a Hold és a Mars meghódítására vonatkozó nagyszabású terveit, amelyek értelmében két évtizeden belül emberek által lakott bázist létesítenének a Holdon, és innen indul majd a Marsra 2030 körül az első, ember által vezetett űrhajó is. Ennek érdekében az űrjárművek új generációját fejlesztenék ki, amelyek képesek lesznek embereket szállítani e két égitestre. Bush felkérte a törvényhozást, hagyjon jóvá további közel évi egymilliárd dollárt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA számára az elkövetkező öt évben a projekt finanszírozására. További forrást jelent az űrsiklóprogramra és a nemzetközi űrállomás építésére korábban előirányzott összegek részleges átcsoportosítása. Az űrsiklóprogramot az évtized végéig felszámolnák, a nemzetközi űrállomás üzemeltetését pedig az építés következő fázisa után átengednék a partnerországoknak. A NASA jelenleg évi 4 milliárdot költ az űrsiklókra és egymilliárdot a nemzetközi űrállomásra. A program azonban a bírálók szerint lényegesen többe kerül a kormányzat által tervezett összegnél, emellett felesleges, mert az űrkutatási célok anélkül is elérhetők, hogy embereket küldenének a Holdra és Marsra, és végül - rendkívül veszélyes a résztvevőkre nézve. Mindez inkább a showbiznisz, mint a tudomány céljait szolgálja. A tervezett Mars-expedíció keretében az űrhajósok legalább három évet lesznek kénytelenek a Földtől távol tölteni, mivel a bolygó elérése önmagában hat hónapot vesz igénybe. Ennek megfelelően három évre elegendő levegőt, vizet, élelmet és üzemanyagot kell magukkal vinniük magukon az űreszközökön kívül. Miután a Föld és a Mars is elnyújtott pályán kering a Nap körül, csak meghatározott időszakokban valósítható meg az űrutazás. A NASA által kidolgozott javaslat értelmében összesen 12 űrhajóra lesz szükség, amelyeket három csoportban kétévenként indítanának.

Kínai nagybevásárlás az USA-ban

Több mint 2 milliárd dollár értékben vásárolnak berendezéseket egyesült államokbeli vállalatoktól vezető kínai távközlési és számítástechnikai cégek a tegnap aláírt megállapodások értelmében. A legnagyobb megrendeléseket a Motorola Inc. kapja: a China Unicom Corp. és a hongkongi China Mobile Communication Corp. mobilszolgáltató cégek összesen 1,1 milliárd dollárért vásárolnak távközlési berendezéseket a Motorolától. A Lucent Technologies 350 millió, a Cisco System Inc. 140 millió dolláros megrendelést kap. A világ legnagyobb chipgyártója, az Intel Corp. szándéknyilatkozatot írt alá, amelynek értelmében félvezetőket szállít a két legnagyobb kínai PC-gyártónak, a Legend Group Ltd és a Founder Technology cégeknek. A gyorsan fejlődő kínai gazdaság – 2003-ban hat éve a legmagasabb, 8,5 százalékos GDP-növekedést ért el – az utóbbi időben a legnagyobb piac a távközlési eszközöket gyártó cégek számára, amelyek nehéz időket éltek át a technológiai buborék 2000-ben történt kipukkadása óta. Washington az utóbbi időben mind nagyobb nyomást gyakorolt Pekingre, hogy tegyen lépéseket a kétoldalú kereskedelmi mérlegben mutatkozó hatalmas kínai többlet enyhítése érdekében. Ennek nyomán tavaly novemberben összesen 8,5 milliárd dollár értékben született szerződés repülőgépektől autókon keresztül szójababig a legkülönbözőbb amerikai termékek vásárlásáról. A kínai export a novemberi 34 után decemberben további 51 százalékkal nőtt éves összehasonlításban és 48 milliárd dollárt tett ki. Az Egyesült Államok deficitje a kínai kereskedelemben tavaly már jóval meghaladta a 100 milliárd dollárt, s ebben fordulatot még a mostanihoz hasonló nagyságrendű üzletkötések sem hozhatnak.

Puhul a lengyel takarékossági program

Tovább erősödtek a lengyel baloldali kormány reformelkötelezettsége iránti kétségek, miután a kabinet egy évvel elhalasztotta a tervezett nyugdíjreformot. A piac idén további kamatcsökkenésre számít a monetáris politikai tanács tagjainak kicserélődése nyomán.

Lopják a divatot

A divatbemutatók időzítésének módosítását sürgeti a francia divatcégeket tömörítő szövetség elnöke annak érdekében, hogy megakadályozzák az új kollekciók lekoppintását. Didier Grumbach szerint teljesen ésszerűtlen a jelenlegi rendszer, hogy a divatkreációkat hat hónappal előre mutatják be, azaz a tavaszi–nyári modelleket októberben, az őszi–télieket pedig márciusban. – Ez kollektív öngyilkosság. Mi vagyunk az egyetlen iparág, amely az interneten keresztül ingyen terjeszti innovációit, a divatbemutatókról készített több ezer fotó alapján aztán az olcsóbb áruházláncok még az előtt elkészíttetik a saját modelljeiket, hogy a divatcégek árulni kezdenék a bemutatott kollekciókat – tette hozzá. Ezért a szokásos időben szerinte csak zártkörű bemutatót kellene tartani, a média által közvetített nyilvános bemutatóra pedig közvetlenül az előtt kerülne sor, hogy a kollekciókat kiszállítják az üzletekbe.

Négyen pályáznak Seremetyevóra

A hétfői határidő lejártáig négyen nyújtottak be pályázatot a seremetyevói repülőtér üzemeltetői jogának megszerzésére – közölte tegnap a Vedomosztyi című lap. Ezek: az Aeroflot orosz légitársaság, az orosz Nemzeti Tartalékbank, a francia Aeroports de Paris és az orosz Alfa Group befektetési bankja, az Alfa Eko. Az orosz lap szerint azonban nem kizárt, hogy további két kevéssé ismert cég, az Imbera és a Szpetszprojektinveszt is pályázik. A legnagyobb moszkvai nemzetközi repülőtér, amely az 1980-as moszkvai olimpia alkalmából épült, évi 11 milliós utasforgalmat bonyolít le, de mind az utasok, mind a légitársaságok egy része bírálja a gyenge üzemeltetési technika miatt.

Semmiben sem értenek egyet az amerikaiak

Az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok közötti, áthidalhatatlannak tűnő nézeteltérések jellemezték az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) csúcsértekezletének első napját. A 34 részt vevő ország vezetői a napirendben sem tudtak megegyezni, nemhogy a tervezett zárónyilatkozat szövegében. A Kanada által az együttműködés erősítése céljából kezdeményezett rendkívüli csúcstalálkozón a latin-amerikai országok a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés lehetőségeire, valamint a szociális problémák megoldására, ezen belül elsősorban a szegénység elleni harcra kívánnak koncentrálni, Washington azonban főként arról kíván tárgyalni, hogy az USA, Kanada és Mexikó által aláírt és 1994. január elsején életbe lépett Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA) 2005. január 1-jéig az amerikai kontinens összes országára kiterjesszék, és ezzel egy 800 millió lakosra kiterjedő szabadkereskedelmi övezetet hozzanak létre. A többi jelen lévő ország azonban ezt vagy eleve elvetette, vagy elsietettnek tartotta. Még Paul Martin kanadai miniszterelnök is rámutatott, hogy a szabad kereskedelem elsősorban a jelentős versenyelőnyben lévő Egyesült Államoknak kedvez. Alejandro Toledo perui elnök azzal érvelt a javaslat ellen, hogy Washington még az agrártámogatások csökkentésére sem hajlandó. Még nagyobb ellenállásba ütközött az a washingtoni kezdeményezés, hogy a jövőben zárják ki az AÁSZ csúcstalálkozóiról a korruptnak minősített országok vezetőit. Többen rámutattak, nem világos, ki döntené el, mi minősül korrupciónak, mely kormányzatok korruptak és melyek nem. A résztvevők még abban a javaslatban sem tudtak egyetértésre jutni, hogy szólítsák fel a bankokat: számítsanak fel kisebb illetéket a vendégmunkások által hazautalt bérekre, ami egyes bankoknál eléri a 20 százalékot.

Hullámzóan teljesít az európai gazdaság

Miközben a német ipar a vártnál jobban teljesített novemberben, Franciaországban és Nagy-Britanniában meglepetésre erőteljes visszaesést regisztráltak.

Könyvviteli bajok az Adeccónál

A világ legnagyobb állásközvetítő cége, a svájci Adecco SA bejelentette, hogy elhalasztja tavalyi eredményei eredetileg február 4-ére tervezett közzétételét, miután egy rutinellenőrzés során szabálytalanságokra derült fény könyvvitelében. A hír valósággal sokkolta a befektetőket, a cég piaci értéke a részvény zuhanása nyomán a felére esett. Miután a társaság nem közölt részleteket a belső vizsgálat során feltárt szabálytalanságokról, a piac attól tart, hogy az ügy végül hasonló botránnyá dagad, mint amilyen korábban az amerikai Enron, a holland Ahold és legutóbb az olasz Parmalat körül kirobbant. A szabálytalanságokra a cég észak-amerikai érdekeltségénél derült fény, de a közlemény szerint más országokban is lehetnek problémák. A francia ECCO és a svájci Adia 1996-ban történt fúziója nyomán létrejött Adecco 68 országban 28 ezer alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele 25 milliárd svájci frank (21 milliárd dollár) körül van. Állítása szerint naponta 650 ezer főt helyez el ideiglenes munkára. A cég a világ 13 legnagyobb munkaközvetítői piaca közül 11-en az első vagy a második helyet foglalja el. A csoport négy divíziója közül az Adecco Staffing a legnagyobb, amely a teljes árbevétel 90 százalékát adja, ennek észak-amerikai cégénél derült fény a szabálytalanságokra. (Az észak-amerikai érdekeltség a csoport teljes árbevételének negyedét biztosítja.) Az Adecco legnagyobb riválisa globális szinten a Manpower Inc., Európában pedig a Randstad és a Vedior holland cégek.

Szorosabb szoros lett a Boszporusz

Nyersanyaghiánnyal küszködnek a földközi-tengeri térségben lévő olajfinomítók, mivel a török hatóságok biztonsági intézkedései (megtiltották az éjszakai hajózást a tankereknek) és a rossz időjárás miatt összetorlódtak az orosz kőolajat szállító tankhajók a boszporuszi szorosban - írta a Financial Times. A lap szerint a fennakadás az 1991-es Öböl-háború idején kialakult válság megismétlődésével fenyeget. Az olajcégek kénytelenek visszafogni a vásárlásokat a spanyol, olasz, francia és német olajfinomítók számára, mivel 20-25 napos csúszással kell számolniuk. Az orosz olajtermelő cégek kénytelenek voltak leállítani a szállítást a Fekete-tengerhez vezető egyik csővezetéken, mivel az ottani tárolók megteltek, és az olajat egyelőre nem tudják a tartályhajókba tölteni. A boszporuszi szorosban, amely az orosz olaj egyik legfőbb exportútvonala, hagyományosan gyakoriak a torlódások és csúszások, de idén a problémákat tetézi, hogy a finomítók március óta nem tudják iraki nyersolajjal pótolni a kiesést a Kirkukból szállító csővezeték elleni támadások miatt. A finomítóknak mindez jelentős pluszkiadással jár, hiszen a veszteglő tankhajók bérlésére a korábbinak több mint háromszorosát kénytelenek költeni, miközben az olajárak 50 százalékkal magasabbak az átlagosnál. Egyes olajcégek és diplomaták szerint a török hatóságok azért tiltották meg az éjszakai áthajózást a szoroson, mert ki akarják kényszeríteni, hogy az olajvállalatok szárazföldi vezetéket építsenek Törökországban, és fel kívánják gyorsítani az Azerbajdzsánból kiinduló olajvezeték építését. A török kormány, mint Hilmi Guler energiaügyi miniszter a múlt héten kijelentette, ellene van annak, hogy a Boszporusz olajvezetékként működjék. A tartályhajó-forgalom folyamatosan emelkedik, ami növeli a biztonsági és környezetvédelmi kockázatokat. E kockázatok általános vélemény szerint valóban nagyok, sokak véleménye szerint bármikor bekövetkezhet a katasztrófa. A hajók Isztambul mellett is elhaladnak, márpedig a város a tapasztalatok szerint nem tekinthető biztonságosnak.