Gáti Tibor

Orosz választások a nagytőke elleni harc jegyében?

A vasárnapi orosz parlamenti választások előtt a Kreml tagadja, hogy köze lenne a szinte naponta új vádakkal folytatódó hajszához, amely a Jukosz olajcég ellen folyik. Tegnap az utcán tartóztatták le a Gazprom igazgatótanácsának egyetlen független tagját, volt pénzügyminisztert.

Előrelépés a WTC újjáépítése ügyében

Újabb akadály hárult el a héten a terroristák által lerombolt World Trade Center (WTC) újjáélesztésének útjából, miután az ingatlan tulajdonosa, New York és New Jersey állam közös kikötői hatósága visszavásárolta a Westfield America Trusttól az ikertornyok föld alatt lévő üzleteinek bérleti jogát. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a WTC fő lízingtulajdonosa, az ingatlanfejlesztő Larry Silverstein a befolyó biztosítási pénzekből visszafizesse a bérleti jog megvásárlásához két évvel ezelőtt felvett 563 millió dollár jelzáloghitelt. Ennek eredményeképpen a Westfield és a jelzáloghitelt nyújtó GMAC Commercial Mortgage Corp. kilép az újjáépítési folyamatból, ami megkönnyíti a tervek megvalósítását. A General Motors Corp. konszernhez tartozó GMAC ugyanis, amely a törlesztés elmaradása miatt szeptemberben beperelte Silversteint és a kikötői hatóságot, most visszavonta a keresetet. Az újjáépítést ugyan továbbra is akadályozza a Silversteinnek fizetendő biztosítási kártérítés nagyságára vonatkozó jogvita, de esély van arra, hogy tartani tudják a New York állam kormányzója, George Pataki által megszabott revitalizációs határidőket. Eszerint december 15-én hoznák nyilvánosságra a terrortámadás áldozatainak szentelt emlékmű terveit és jövő augusztusban, a republikánus párt választási konvenciójára időzítve az alapkőletételt. A 4-7 milliárd dolláros költséggel felépülő új létesítményeket a tervek szerint 2015-ben adnák át. A biztosítási vitában a fellebbviteli bíróság jövő február 9-én tartja meg az első meghallgatást.

Csehországban is meghiúsult a kötvényaukció

Csehországban tegnap egy sem kelt el a 15 éves lejáratú államkötvényekből, miután a pénzügyminisztérium nem volt hajlandó eladni a befektetők által elvárt hozamon. A felkínált 14 milliárd korona értékű kötvényre összesen 15,6 milliárd korona értékben érkezett ajánlat, ez azonban nem hatotta meg a minisztériumot, amely sokallta az 5,6 százalék körüli hozamot (1 euró=32,48 korona). A tárca tesztnek tekintette a tegnapi aukciót részint nagysága, részint időzítése miatt, mivel az év vége felé lanyhul a piac, ráadásul miden lejáratra emelkedőben vannak a hozamok. A kudarcban jelentős szerepet játszott a forintválság - vélik elemzők - annak ellenére, hogy a cseh piacon túlnyomóan belföldi befektetők vannak jelen, akikre kevésbé hatnak a regionális mozgások. A befektetők azt tesztelték, milyen hozamot hajlandó elfogadni a minisztérium – nyilatkozta Eduard Janota pénzügyminiszter-helyettes a Reutersnak. A kincstár azonban szerinte nincs kényszerhelyzetben, mivel a költségvetési hiány valószínűleg csak 123 milliárd korona lesz, szemben a korábban várt 130 milliárddal. Az államháztartási hiány mindazonáltal a kormány várakozásai szerint is meghaladja majd a GDP 7 százalékát – mutatott rá a hírügynökség. A minisztérium a tegnapi aukcióval együtt az idén összesen 110 milliárd korona, jövőre pedig további 100 milliárd korona hitel felvételét tervezte. Elemzők szerint a tárca a hozam emelkedése közepette nem folytathatja sokáig a kemény magatartást. A 15 éves államkötvény hozama mindenesetre az aukció után 23 bázisponttal, 5,27-5,24 százalékra esett, ami 46 bázisponttal magasabb a hasonló lejáratú eurókötvények hozamánál. Lengyelországban viszont a tegnapi aukción sikerült eladni a 2 milliárd zloty összegben felajánlott kétéves lejáratú államkötvényt (1 euró=4,65 zloty), de a kereslet alig haladta meg a kínálatot, így a pénzügyminisztérium kénytelen volt elfogadni a befektetők által elvárt, 7,08 százalékos átlagos hozamot.

Abramovicsot zsarolták?

Az orosz adóügyi minisztérium azt állítja, hogy a Jukosz olajtársaság 1998 óta 5 milliárd dollárnyi adó befizetését mulasztotta el, amit a társaság tagad. Az adócsalás vádja a Jukoszhoz közelálló források szerint a Kreml válasza arra, hogy a cég visszautasította a Szibnyefty ultimátumát. A The Russia Journal cikkírója azt állítja, hogy a Kreml megzsarolta a milliárdos Roman Abramovicsot, a Szibnyefty fő tulajdonosát, hogy Hodorkovszkij sorsára jut, ha nem szakít vele. Részletek a 2. oldalon ä

Hatalmi harc a Disneynél

Háború tört ki az amerikai Walt Disney Co. médiacsoport vezetésében. Lemondott az igazgatótanács két tagja: Roy Disney – a két cégalapító, Walt Disney és Roy Disney unokaöccse, illetve fia –, valamint régi szövetségese, Stanley Gold. Nyilatkozatukban világossá tették, hogy alkalmatlannak tartják Michael Eisner vezérigazgatót a cég irányítására. Nem rejtették véka alá, hogy miután a testületen belül az elmúlt két évben nem tudták elérni a leváltását, most kívülről próbálják ezt kikényszeríteni. A távozók szerint a cég az Eisner alatt kialakult mohó és lelketlen szellemiség ellenére romló teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban, ezért a továbbiakban találkozni kívánnak a részvényesekkel, hogy kifejtsék álláspontjukat. Az igazgatótanács megmaradt kilenc független tagja nyilatkozatban utasította vissza a bírálatot, amely szerintük nem tesz jó szolgálatot a részvényeseknek. Az elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a két távozónak sikerülne elérnie a vezérigazgató távozását, miután az elmúlt egy évben látványosan javultak a cég eredményei, nem utolsósorban a Karib-tenger kalózai című, nyáron bemutatott film sikere nyomán. Eisner, akit 1984-ben éppen a most távozó két igazgatósági tag kezdeményezésére neveztek ki a vezérigazgatói posztra, hogy megakadályozza az ellenséges felvásárlási kísérleteket, látványosan felfuttatta a céget, amelynek árbevétele azóta 1,7 milliárdról 47 milliárd dollárra nőtt. Disney és Gold távozása s a két éve a kulisszák mögött folyó hatalmi harc felszínre kerülése mindazonáltal a legnagyobb csapás, ami Eisnert érte regnálása óta.

Körülöttünk lefelé tartanak a kamatok

Az államháztartás GDP-arányos hiánya az EBRD november közepén készült prognózisa szerint idén Csehországban a GDP 8,3, Lengyelországban 6,9 százaléka lesz, Szlovákiában a kormány 5 százalékkal számol. A hiány lefaragása nem valósítható meg egyik napról a másikra, ezért az euró bevezetése általános vélemény szerint az évtized végére halasztódhat. Lengyelországban a kormány jövőre tovább növelné a büdzsé hiányát, s csak 2005-től tervezi a deficit lefaragását. A hiány Varsó szerint az ez évre tervezett 4,7-ről jövőre 5,3 százalékra nő, de az elemzők egyik adatot sem tartják reálisnak. A deficit miatt a varsói jegybank a kormány nyomása ellenére magasan tartja a reálkamatot: az irányadó kamat június óta változatlanul 5,25 százalék, miközben az infláció az elmúlt egy évben rohamosan mérséklődött és októberben már csak 1,3 százalékos volt. A magas kamatot a zloty volatilitása is indokolja. Varsó 2007–2008-ban szeretné bevezetni az eurót, de ezt elemzők nem tartják elérhetőnek. Csehországban a jövő évi költségvetési tervezet a GDP 4,6 százalékának megfelelő hiánnyal számol, ami 3 százalékponttal kisebb az idei deficitnél, de az elemzők szerint 5,9 százalékos lesz a hiány. A kormány 2006-ig szóló hároméves programja a hiányt 4 százalékra kívánja leszorítani. A kabinet a közös pénz bevezetését legkorábban 2009–2010-re irányozza elő. A cseh korona stabilitása és a tartósan alacsony, októberben 0,4 százalékos infláció lehetővé teszi, hogy a jegybank augusztus óta 2 százalékon tartsa az irányadó kamatot. Ezt az is szükségessé teszi, hogy a GDP növekedés üteme az első negyedévi 2,4-ről a második három hónapban 2,1 százalékra lassult. Szlovákiában a költségvetési tervezet értelmében az államháztartási hiány az idei 5 százalékról a jövőre 3,9 százalékra mérséklődik. A kormány 2006-ra teljesíteni kívánja a 3 százalékos maastrichti kritériumot, és az euró átvételét 2008–2009-re tervezi. Az irányadó jegybanki kamat 6,25 százalékon áll annak ellenére, hogy az infláció a hatósági árak emelése nyomán októberben 9,6 százalékra gyorsult. Ezt a javuló makrogazdasági helyzet és a korona lassú, de szinte megállíthatatlan erősödése teszi lehetővé.

Kinn van a vízből a Vivendi

A vártnál jobb eredményt ért el az idei harmadik negyedévben a francia Vivendi, miután jól teljesítettek média- és távközlési érdekeltségei. Az adósságállomány csökkentése a tervezettnél jobban halad.

Makroadatok

(százalék) GDP-növekedés* Infláció** Csehország 2,1 0,4 Lengyelország 3,8 1,3 Szlovákia 3,8 6,25 *2003. második negyedévben, év/év **év/év, 2003. októberben Forrás: NAPI-gyűjtés

Vivendi-adatok

(millió euró) 2002. III. n.év 2003. III. n.év Árbevétel 14 600 5900 Üzemi eredmény 1200 896 Adózott eredmény –1200 131 EPS (euró) –1,13 0,12 Forrás: Dow Jones