A közép- és kelet-európai országok sikertörténete kezd a végéhez közeledni, mint ezt a tegnap közzétett cseh és orosz GDP-adatok is tanúsítják. Csehországban a végleges kalkuláció szerint 4,6 százalékos volt az év/éves növekedés a második negyedévben - szemben a korábban becsült 4,5 százalékkal -, de ez is jóval elmarad az első negyedévi 5,4 százaléktól. Oroszországban az első negyedévi 8,5-ről 7,5 százalékra lassult a tempó a befektetések visszaesése és az erős rubel miatt. A növekedés természetesen így is dinamikusabb e két országban, mint az eurózónában, ahol a második negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP az első három hónaphoz képest, de a lassulás jelzi, hogy a kelet-közép-európai régiót sem hagyják érintetlenül a nyugat-európai gazdaságokat sújtó nehézségek, a befektetések lassulása, a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése és az infláció gyorsulása. Csehországot különösen sebezhetővé teszi az eurózónával fennálló szoros kapcsolat, így elemzők szerint lezárult az elmúlt három év aranykora, amikor hat százaléknál nagyobb volt a növekedés, sőt a második félévben egyes vélemények szerint négy százalék alá süllyed a dinamika.
Szlovákiában - az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint - augusztusban tovább gyorsult az infláció az élelmiszerárak, az egészségügyi kiadások és a közüzemi díjak emelkedése miatt. A júliusi 4,8 után ötszázalékos volt az év/éves ütem, noha az elemzők csak 4,7 százalékot vártak. Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékos volt az áremelkedés. Monetáris szigorítás azonban nem várható, mivel az euró januárra tervezett bevezetése megköti a jegybank kezét.
Gáti Tibor