Gáti Tibor

Óriás gázüzlet Moszkva és Szöul között

Dél-Korea 90 milliárd dollár értékben importál orosz gázt Szibériából a Li Mjung Bak dél-koreai és Dmitrij Medvegyev orosz államfő moszvai találkozója alkalmából tegnap aláírt megállapodás értelmében. Szöul 2015-től kezdve évi 10 milliárd köbméter gázt tervez vásárolni harminc éven keresztül a Vlagyivosztokból kiinduló és Észak-Koreán keresztülhaladó tervezett vezetéken. Oroszország már az évtized elején ígéretet tett arra, hogy gázt szállít Dél-Koreának, de a Kínán és Észak-Koreán keresztül tervezett vezeték építéséről szóló megállapodás aláírását nem sikerült tető alá hozni. A halasztás egyebek között azzal függött össze, hogy a Gazprom erőfeszítéseket tett arra, hogy ellenőrzése alá vonja a legnagyobb szibériai gázmezőket, amelyekből az exportot biztosítani kívánta. Ugyancsak nehezítették a megvalósítást az útvonal megválasztásával kapcsolatos problémák, mivel kétségek merültek fel az Észak-Koreán keresztül történő szállítást illetően. A felek most bíznak abban, hogy Phenjan hozzájárulását fogja adni a területén keresztülhaladó vezeték megépítéséhez.

A válság leterítheti a szegény országokat

A globális pénzügyi válság tovább súlyosbíthatja a magas élelmiszer- és üzemanyagárak miatt amúgy is egyre nehezebb helyzetben lévő fejlődő országok helyzetét - figyelmeztetett Robert Zoellick, a Világbank elnöke, aki az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszaka keretében rendezett üzleti fórumon szólalt fel. Az érintett országok jelentős részének máris folyó fizetési mérlegük romlásával kell számolniuk az áremelkedések miatt felduzzadt importköltségek miatt. A válság továbbgyűrűző hatásai miatt számos ország rendkívül kritikus helyzetbe kerülhet, ha megcsappan az exporttermékeik iránti kereslet és a beáramló tőke mennyisége, emellett kedvezőtlenebbé válnak a cserearányok - tette hozzá. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója tegnap ezermilliárdról 1300 milliárd dollárra módosította a pénzügyi válság okozta globális károk összegét. Az IMF előrejelzése szerint a világgazdasági növekedés üteme a tavalyi 5-ről idén 3 százalékra lassul, de jövőre már 4 százalékos lesz. Az ENSZ közgyűlésén folyó vitában természetesen a válság is szóba került, több felszólaló bírálta a washingtoni kormányzatot, hogy nem tett meg mindent a válság megelőzése érdekében. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára beszédében az üzleti magatartás újragondolását sürgette ennek fényében: a piac varázserejében való fenntartás nélküli hit helyett több együttérzésre lenne szükség - hangsúlyozta. Az ugyancsak az USA-ban tartózkodó francia elnök, Nicolas Sarkozy a pénzügyi katasztrófa előidézőinek megbüntetését sürgette, Peer Steinbrück német pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy az USA ezek után el fogja veszíteni szuperhatalmi státusát a globális pénzügyi rendszeren belül. Az USA törvényhozásában negyedik napja folyik a vita a kormányzat és a Fed 700 milliárd dolláros mentőcsomagjáról, de egyelőre nem született megegyezés. Bush tévébeszédében a döntés felgyorsítását sürgette, arra figyelmeztetve, hogy ennek elmaradása esetén elhúzódó és fájdalmas recesszió következhet be az USA-ban.

Állami segítség az orosz Szvjaz-Banknak

A VEB orosz állami fejlesztési bank megveszi a Szvjaz-Bankot, amely az orosz tőzsde elmúlt hetekben végbement zuhanása és a bankközi piac kiszáradása nyomán a csőd szélére került - jelentették be tegnap. A Szvjaz az első jelentősebb magánbank, amely állami mentőövre szorul a nemzetközi hitelválság kitörése és a grúziai katonai konfliktus augusztusi kirobbanása nyomán. A VEB, a korábbi Vnyesekonombankból létrehozott állami óriásbank szóvivője nem árulta el a vételárat, csak annyit mondott, hogy az összeg szimbolikusnak tekinthető a huszadik legnagyobb orosz bank mérlegfőösszegéhez viszonyítva. A VEB máris gyorshitelt nyújtott a legnagyobb orosz lakossági bank, a Szberbank volt vezérigazgató-helyettese, Alla Aljoskina által irányított Szvjaznak azt követően, hogy megkapta a jegybank engedélyét a bank 98 százalékos pakettjének felvásárlására. A Szvjaz a VEB indoklása szerint fontos szociális funkciót tölt be, mivel 49 regionális kirendeltségén és a postahivatalok hálózatán keresztül a nyugdíjak és szociális juttatások átutalását látja el az egész országban. Az orosz tőzsdén tíz éve nem látott zuhanás következett be, miután a külföldi befektetők a BNP Paribas számításai szerint összesen 50 milliárd dollárt vontak ki Oroszországból. A Micex moszkvai tőzsdeindex a múlt héten három nap alatt 25 százalékot zuhant, amire az 1998-as orosz pénzügyi válság óta nem volt példa. A Szvjaz augusztusban eszközeinek 60 százalékát orosz részvényekben tartotta és az értékpapírokat fedezetként használta a repoügyletekhez, így a múlt heti tőzsdei zuhanás után nem tudta teljesíteni hitelezői követelését, hogy növelje a készpénz-, illetve értékpapír-fedezet összegét. Ezzel indokolta a Moody's, hogy hétfőn négy fokozattal, Caa2-re rontotta a bank hitelminősítését, ami a negyedik legrosszabb besorolásnak felel meg. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter még a múlt héten bejelentette, hogy a kormány 500 milliárd rubelt (20 milliárd dollár) fordít arra, hogy felvásárolja a nehéz helyzetbe került cégek részvényeit, ha azok tartósan alulértékeltté válnak. A felvásárlást egy tegnapi bejelentés szerint a második legnagyobb orosz bank, az állami tulajdonban lévő VTB Bank fogja elvégezni. Azonnal megkezdjük a részvényvásárlást, amint a végső döntés megszületik és megkapjuk a szükséges forrásokat - mondta Nyikolaj Cehomszkij, a VTB pénzügyi igazgatója.

A japánok most megmentőként jelentek meg a Wall Streeten

A néhány évvel ezelőtt még a csőd szélén álló és azóta is óvatos befektetési politikát folytató japán pénzintézetek, amelyek viszonylag ellenállóknak bizonyultak a pénzügyi válság hatásaival szemben, felbátorodtak és akvizíciók sorát indították. Az offenzíva eredményeképpen három japán bank is részesedést szerezhet a Wall Street befektetési bankjaiban, amivel tevőlegesen hozzájárulnak a globális bankrendszer átalakulásához - és megmentéséhez. A legnagyobb japán befektetési bank, a Nomura Holdings bejelentette, hogy megveszi a csődbe ment Lehman Brothers ázsiai és európai érdekeltségeit, az ország legnagyobb pénzügyi csoportja, a Mitsubishi UFJ Financial 8,5 milliárd dollárért 20 százalékos részesedést vásárol a csőd elől menekülő Morgan Stanley befektetési bankban. A Goldman Sachsben ugyancsak japán bank szerezhet részesedést, miután a megmaradt két Wall Street-i befektetési bank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs a Fed döntése értelmében mostantól kereskedelmi bankká alakulhat. A Goldman Sachs az átalakulás jegyében 5 milliárd dollár értékben új részvényeket bocsát ki, és a második legnagyobb japán bank, a Sumitomo Mitsui Financial Group értesülések szerint már jelezte, hogy esetleg vásárol a felkínált pakettből vagy elsőbbségi részvényeket vesz. A szerencse a jelek szerint forgandó: öt évvel ezelőtt a Goldman segítette ki egy 150,3 milliárd jen összegű részvényvásárlással a rossz hitelek miatt nehéz helyzetbe került Sumitomo Mitsuit, amelynek jelenleg is egyik részvényese. A két bank közötti kapcsolat még 1986-ra nyúlik vissza, amikor a Sumitomo Bank Ltd 12,5 százalékos részesedést vett a Goldmanban. Ennél is nagyobb pakettet vásárol a Goldman Sachs részvényeiből a Warren Buffett milliárdos befektető (képünkön) ellenőrzése alatt álló Berkshire Hathaway Inc., amely a tegnap létrejött megállapodás értelmében 5 milliárd dollár értékben elsőbbségi részvényeket vesz, emellett opciót szerzett törzsrészvények vásárlására további 5 milliárd dollárért. Buffett egyébként a gazdaság Pearl Harborjának nevezte a mostani nemzetközi pénzügyi válságot. A Fed maga is tulajdonossá válik, miután 85 milliárd dolláros tőkeinjekcióval megmentette a csődtől a világ legnagyobb biztosítóját, az amerikai AIG-t. A tegnap aláírt megállapodás értelmében ezzel a részvények 79,9 százaléka kerül a kezébe. A Fed egyébként tegnap reggel bejelentette, hogy a likviditás növelése érdekében összesen 30 milliárd dollárt bocsát a brit, a kanadai, a japán jegybank és az Európai Központi Bank rendelkezésére.

Árrobbanás az olajpiacon

Az olaj hordónkénti ára hétfőn zárásig 16,37 dollárral emelkedett New Yorkban októberi szállításra, ami a legnagyobb egy nap alatti növekedés azóta, hogy 1984-ben beindult a kereskedés az árutőzsdén. Napközben a 25 dollárt is elérte a drágulás, de később esett az ár és záráskor 120,92 dolláron állt a jegyzés. A kereskedést közben öt percre felfüggesztették, miután a drágulás elérte a 10 dolláros limitet, de a szabályok értelmében ezután újabb 10 dollárral megemelték a limitet. A volatilitást növelte, hogy hétfő volt az utolsó nap, amikor októberi szállításra kontraktust lehetett kötni. Ezek után kedden délelőtt folytatódott a korrekció, egy hét után először esett a jegyzés és európai idő szerint kora délután 108,83 dolláron állt novemberi szállításra. A szélsőséges ármozgás az elemzők szerint azt jelzi, hogy jelenleg az energiapiacon lehet a legnagyobb profitra számítani, ezért jelentős tőke áramlik ide. A washingtoni kormányzat 700 milliárdos mentőcsomagjával szemben ugyanis a kezdeti piaci lelkesedés után egyre nagyobbak a fenntartások, ráadásul hétfőn a dollár is gyengült: 1,4 százalékot esett a dollárindex, amely az árfolyam mozgását mutatja egy hat valutából álló kosárhoz képest. A kormány a beavatkozással eddig ismeretlen területre lépett és egyelőre senki sem tudja, hogy a lépés végül is stabilizálja-e a piacot. A washingtoni törvényhozásban jelenleg folyó vitában mindenesetre felmerült az a javaslat, hogy a pénzpiaci stabilizációt szolgáló törvényt egyebek mellett a nyersanyagpiaci spekuláció korlátozását szolgáló passzusokkal is kiegészítsék. Ezt azonban ellenzi a kormányzat, amely el kívánja kerülni, hogy a mentőcsomag további elemekkel bővüljön, nehogy emiatt elhúzódjon a törvény elfogadása.

Megugrott a csődök száma az USA-ban

Jelentősen nőtt az idén a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban, és az év hátralévő részében további növekedésre lehet számítani. Lényegében nincs olyan szegmense a gazdaságnak, amit ne érintett volna az elbocsátási hullám, a részvényárfolyamok zuhanása és az ingatlanpiaci válság. Bár még több mint három hónap van hátra az év végéig, már több csődbejelentésre került sor, mint tavaly egész évben - derül ki a BankruptcyData.com adataiból. Miközben tavaly összesen 78 tőzsdére bevezetett cég kért csődvédelmet, idén eddig már 81. A csődök értéke már azelőtt meghaladta a tavalyi összeget, hogy a Lehman Brothers tíz nappal ezelőtti csődbe menetele további 691 milliárd dollárral növelte volna az összeget, történelmi rekordmagasságba emelve az idei értéket. A szakértők egyetértenek abban, hogy az év hátralévő részében még nagyszámú csődbejelentésre lehet számítani a tőzsdei cégek körében, miután a hitelválság megnehezíti az elmúlt öt évben felvett hitelek törlesztését, ráadásul a Lehman csődje további cégeket ránthat magával. A 2001-ben regisztrált 263 csődbejelentés óta azonban minden évben csökkent a szám és 2006-ban már csak 66 volt. Így az idén várható szám az évből hátralévő időben még beérkező csődbejelentéseket figyelembe véve sem ígérkezik kiemelkedően magasnak történelmi léptékben.

Felére csökkentenék a cseh deficitet

A cseh kormány tegnap jóváhagyta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely 38,1 milliárd korona hiánnyal számol az erre az évre tervezett 71,3 milliárd korona után. A terv 1152 milliárd korona kiadást és 1114 milliárd korona bevételt tartalmaz. A GDP-arányos államháztartási hiány a 2008-ra tervezett 1,5 százalék után jövőre 1,6 százalék lesz. A kabinet úgy döntött, hogy továbbra is 4,8 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál 2009-re, amit Miroslav Kalousek pénzügyminiszter optimista, de nem megvalósíthatatlan tervnek nevezett. Mindazonáltal nem zárta ki, hogy szükségessé válhat a kiadások további lefaragása a hiánycél teljesítése érdekében. Kalousek már a múlt héten figyelmeztetett, hogy a nemzetközi hitelválság következtében a vártnál is lassúbb lehet a növekedés. A GDP bővülése, amely az elmúlt három év mindegyikében hat százaléknál gyorsabb ütemű volt - ezen belül tavaly 6,5 százalékos -, az idei első negyedévben 5,4, a másodikban 4,6 százalékra lassult. Az exportkereslet csökkenőben van, ugyanakkor az erőteljes - augusztusban 6,5 százalékos - infláció visszafogja a belföldi fogyasztást, így az elkövetkező negyedévekben további lassulásra lehet számítani.

Kedvezhet az olajárnak a nigériai tűzszünet

A legnagyobb nigériai fegyveres ellenálló csoport, a Mend a hét végén egyoldalú tűzszünetet hirdetett, véget vetve az egy hete tartó intenzív fegyveres akcióknak, amelyek során a Niger folyó olajban gazdag deltavidékén a Shell fúrótornyait és olajvezetékeket támadta. A szervezet ugyanakkor közölte, ha a hadsereg ismét támadást indít, azonnal véget vet a térség törzsi vezetőinek kérésére elrendelt tűzszünetnek. Az ellenálló csoportok állításuk szerint a deltavidéken található olajvagyon feletti ellenőrzés megszerzéséért harcolnak, sokak szerint azonban valójában szervezett bűnözőkről van szó, akik jelentős bevételekre tesznek szert egyebek között az ellopott olaj értékesítéséből. A Mend, amely egy héttel korábban háborút hirdetett az olajlétesítmények ellen, megtorlásul amiatt, hogy a hadsereg korábban heves támadást indított egyik bázisuk ellen, most közölte: remélik, a hadsereg tanult a leckéből és tartózkodik a további támadásoktól. Az ilyen típusú fegyverszünetek azonban általában rövid életűnek szoktak bizonyulni - figyelmeztetett a BBC tudósítója. A Shell egyébként múlt szombaton vis maiort jelentett be, ami mentesíti a szerződéses szállítási kötelezettségek teljesítése alól. A brit-holland cég, amely a legnagyobb külföldi szereplő a nigériai olajiparban, 87 fúrótornyot, tíz gázfeldolgozó üzemet, 6000 kilométer hosszú olajvezetéket működtet az országban, és a két fő olajterminált is a vállalat üzemelteti. Az ország olajtermelése mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt években dúló polgárháború miatt, és a hatodikról a hetedik helyre csúszott vissza a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) legnagyobb kitermelőinek listáján. Az ország olajbevételeiből képezett szuverén vagyonalap azonban tavaly így is 291 százalékkal növelte devizatartalékainak összegét a Global Insight nemzetközi piackutató adatai szerint. A politikai stabilitás kérdése az utóbbi hetekben azért is a figyelem középpontjába került, mert az orosz Gazprom és az Európai Unió egyaránt igénybe szeretné venni a nigériai gáztartalékokat pótlólagos importforrásként, és kész lenne beszállni egy több ezer kilométeres gázvezeték megépítésének finanszírozásába. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója már idén áprilisban közölte, hogy tárgyalásokat folytatnak a nigériai vezetéssel egy 13 milliárd dolláros projektről, ami lehetővé tenné, hogy 2015-től évi 30 milliárd köbméter gázt importáljanak Nigeren és Algérián keresztül Európába, és két héttel ezelőtt szándéknyilatkozatot is aláírtak a nigériai kormánnyal. Néhány nappal később Andris Piebalgs, az EU energiapolitikai biztosa is hasonló projektről tárgyalt a nigériai fővárosban.

A törvényhozás dönt az amerikai óriás-mentőcsomagról

A washingtoni kormányzat 700 milliárd dolláros állami alapot kíván felállítani, hogy megszabadítsa a pénzintézeteket, behajthatatlan jelzáloghitel-követeléseiktől és szombaton felhatalmazást kért a törvényhozástól ennek szabad felhasználására. Az alapból az elkövetkező két évben a kormány megvásárolná a jelzáloghiteleket és az ehhez kapcsolódó egyéb követeléseket az amerikai székhelyű pénzintézetektől. A források biztosítása érdekében az államadósság megengedett plafonját az eddigi 10 615 milliárdról 11 315 milliárd dollárra emelnék. Az összeg felhasználásáról a és ennek feltételeiről a pénzügyi tárca korlátozás nélkül dönthetne a Fed elnökével történő konzultáció után, ami rendkívül széles hatáskört ruházna Henry Paulson pénzügyminiszterre. Az alap felállításáról pénzügyminiszter, Ben Bernanke, a Fed elnöke és Christopher Cox, az USA értékpapír- és tőzsdefelügyeletének (SEC) elnöke már csütörtök éjjel tárgyalásokat folytatott a törvényhozás legbefolyásosabb képviselőivel, aminek nyomán már pénteken erőteljes emelkedésnek indultak a részvényárfolyamok New Yorkban és a világ más nagy tőzsdéin is. Bush elnök fehér házi beszédében közölte, hogy döntő pillanathoz érkezett a gazdaság és felszólította a kongresszust, hagyja jóvá a törvényt. A mentőcsomag, amely az 1930-as évek óta a legmélyebb beavatkozást jelentheti az ország pénzügyi rendszerének működésébe, azt követően került napirendre, hogy a múlt héten csődbe ment a Lehman Brothers befektetési bank, és a Merrill Lynch is hasonló sorsra jutott volna, ha nem veszi meg a Bank of America. (Az amerikai csődbíróság egyébként a hét végén engedélyezte, hogy a brit Barclays bank 1,29 milliárd dollárért megvegye a Lehman vagyonelemeit.) A javaslat már a törvényhozás szakbizottságai előtt van és a kongresszus napokon belül szavaz róla. Nehézséget jelenthet azonban, hogy a két házban többségben lévő demokraták további elemekkel kívánják kibővíteni a csomagot, egyebek között korlátoznák a megsegített pénzintézetek vezetőinek juttatásait, pénzügyi támogatást kérnek a hiteleiket nehezen törlesztő lakástulajdonosoknak. A republikánusok azonban élesen ellenzik a kormányzati csomag további dagasztását.