Gáti Tibor

Rosszul gazdálkodik pénzével a Gazprom

A világ legnagyobb gázvállalata, az orosz Gazprom az értékesítés és az árak emelkedése, valamint az adóbefizetési kötelezettségek csökkenése nyomán ötszörösére növelte nyereségét. Kiábrándító viszont a cashflow-teljesítmény.

Gazprom-adatok

2002 2003 Árbevétel 644,7 819,8 Üzemi költségek 496,7 593,4 Adózás előtti nyereség 165,8 237,0 Értékesítésből származó nyereség 148,0 226,3 Adózott nyereség 29,0 159,1 Forrás: Dow Jones

Újabb orosz milliárdos a célkeresztben?

Az orosz belügyminisztérium és a szövetségi biztonsági szolgálat vizsgálatot indított és lefoglalt számos dokumentumot az ismert oligarcha, Viktor Vekszelberg érdekeltségeit egybefogó Renova ipari holdingnál, illetve leányvállalatainál – értesült rendőrségi forrásokból az Interfax. A Renova cáfolta a hírt. Úgy tudni, hogy a vizsgálat egyik szála a PGB bank feltételezett csődbűntette kapcsán indult. Vekszelberg – aki néhány hónapja az amerikai Forbes családtól megvette a 90–120 millió dollár értékűre becsült Fabergé-tojásokat, amelyeket II. Miklós cárnak készített a világhírű ékszerész – több más oligarchához hasonlóan az olajiparból, konkrétan a tyumeni TNK olajtársaság tulajdonosaként gazdagodott meg, sokak szerint nem kifejezetten törvényesen. Még 1998-ban a helyi bíróság segítségével megfosztotta az egyik tyumeni mezőre érvényes kitermelési jogától a kanadai Ivanhoe Energyt, amely pert indított ellene, de utóbb 30 millió dollár ellenében visszakozott. Nem így a szintén kanadai Norex Petroleum, amely egy hasonló ügyben csalással, megvesztegetéssel, zsarolással, erőszak alkalmazásával és pénzmosással vádolja Vekszelberget és társait, s félmilliárd dollár kártérítést és másfélmilliárd dollár büntetést szeretne megítéltetni egy New York-i bíróságon (Vekszelbergnek állandó amerikai lakhelye van). A brit BP szintén olajmezők törvénytelen megszerzése miatt indított pert a TNK ellen, ám a felek végül megegyeztek, és a BP egy évvel ezelőtt 6,4 milliárd dollár készpénzért és részvényért kivásárolta Vekszelberget és partnereit a TNK-ból.

Elúszhat a zsolnai Hyundai-beruházás

Nem kizárt, hogy a dél-koreai Hyundai mégsem épít autógyárat Zsolnán – közölte tegnap Ján Slota, a város polgármestere. A beruházást veszélyezteti, hogy a szlovák parlament kötelezte a kormányt: hozza nyilvánosságra a szerződéseket, amihez a beruházók aligha járulnak hozzá (NAPI Gazdaság, 2004. július 1. oldal). A másik akadály, hogy eddig csak a gyár megépítéséhez szükséges terület 35 százalékát sikerült felvásárolni, mivel az állam által 146 koronára emelt négyzetméterárat is keveslik a tulajdonosok. A kormány azt vállalta, hogy augusztus 31-ére előkészíti a területet, ez már nyilvánvalóan nem tartható. A gyár szlovákiai képviselői, „talán egyenesen Szöulból, már kaptak bizonyos utasításokat, hogy bírálják felül álláspontjukat a telektulajdonos polgárok szabotőr magatartása miatt” – idézte az origo.hu a zsolnai polgármester által a SITA hírügynökségnek elmondottakat.

Gázkibocsátási tervek: a többség késésben van

Az EU brüsszeli bizottsága jóváhagyta nyolc tagállam nemzeti tervét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan, a többi ország ellen eljárást indít a törvénykezési késedelem miatt.

Egy hónapos csúcson az olajárak

Egy hónapos csúcsra emelkedtek tegnap a világpiaci olajárak, miután Irakban még nem sikerült helyreállítani a szabotázsakciók nyomán megsérült vezetékeket, Nigériában tiltakozó akciók lassítják a kitermelést, s a Jukosz orosz olajcég jövőjével kapcsolatos aggodalmak sem enyhültek. Az amerikai kontinensen mértékadó texasi könnyűolaj hordója mindezek hatására tegnap 71 centtel, 39,10 dollárra, a Brent olajé 50 centtel, 36,80 dollárra emelkedett. A kőolaj már a múlt héten is drágult, miután a múlt kedden Ali al-Naimi szaúdi olajipari miniszter, és ezt követően a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) más tagállamainak illetékesei is elégedettségüket fejezték ki a jelenlegi árszínvonallal. A nyilatkozatok alapján a piac résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a kartell a július 21-én esedékes értekezleten nem fog további kvótaemelésről dönteni. Az iraki olajexport a korábbi napi közel kétmillió hordóról egymillió alá csökkent, miután a hét végén bombatámadás ért több létfontosságú olajszállító vezetéket az ország észak és déli részén. A piac résztvevőinek aggodalmát növelte a hétfői hír, hogy a Jukosz júliusban kénytelen lesz csökkenteni olajexportját bankszámláinak befagyasztása miatt (NAPI Gazdaság, 2004. július 6., 2. oldal), bár az orosz olajcég tegnap cáfolta az értesülést. Némileg enyhítheti az aggodalmakat, hogy Szergej Satalov orosz pénzügyminiszter-helyettes tegnap közölte, esetleg meghosszabbítják az adóhátralék befizetésére adott határidőt, ha a Jukosz ilyen kérelmet terjeszt elő. A bejelentés után emelkedett a Jukosz-részvények árfolyama. A cégnek ma éjfélig kellene törlesztenie a 2000. évre kimutatott 3,4 milliárd dolláros adótartozást, ami lehetetlennek tűnik, különös tekintettel arra, hogy vagyonát a bíróság befagyasztotta.

Tovább szorul a hurok a Jukosz körül

Az orosz rendőrség szombaton többórás házkutatást tartott a Jukosz moszkvai székházában, és dokumentumokat, valamint számítógépes diszkeket foglaltak le. Az akció az ügyészség közleménye szerint az orosz olajcég elleni adókövetelésekkel, és nem a fő tulajdonosok ellen ettől függetlenül zajló eljárással függ össze. Az elvitt dokumentumok arra utalnak, hogy a hatóságok a Jukosz egyik legnagyobb egysége, a Szamarnyeftyegaz adóügyeibe kívánják beleásni magukat – nyilatkozta Alekszandr Sadrin, a cég szóvivője a Bloombergnek. A házkutatás idején a székház üres volt, nem tartózkodott benne senki a Jukosz tisztviselői közül. A cég részvényei múlt pénteken több mint 17 százalékot zuhantak, miután a Jukosz illetékesei közölték, néhány napon belül kénytelenek lesznek leállítani az olajkitermelést. A végrehajtók ugyanis az adóügyi minisztérium követelései miatt zárolták a bankszámlákat, amelyekről a cég mindennapi működését finanszírozzák. Ezt megelőzően az adóügyi minisztérium újabb követelésekkel állt elő, megállapítása szerint a cégnek a 2001. év után is 3,4 milliárd dollárnak megfelelő adótartozása van, a 2000. év utáni, korábban kimutatott 3,4 milliárd dollár mellett.

Az új EU-tagállamokban kisebb az adó

Az Európai Unió új tagállamaiban lényegesen alacsonyabbak a vállalati és személyi jövedelemadók, mint a régiekben, de a teljes adóterhelés tekintetében kisebbek a különbségek.

Kevesebb új állás az USA-ban

Jelentősen lelassult a foglalkoztatás növekedésének üteme az Egyesült Államokban. Júniusban mindössze 112 ezer új munkahely keletkezett, noha a Wall Street ennek több mint kétszeresére 250 ezerre számított. A feldolgozóiparban 11 ezer, a kormányzati szektorban ötezer munkahely veszett el, a szolgáltató szektorban ezzel szemben 122 ezer új állás keletkezett. Növekvőben van ugyanakkor az ideiglenes foglalkoztatás szerepe: április óta 671 ezer új munkahely keletkezett, de ebből 306 ezer ideiglenes. A munkanélküliségi ráta változatlanul 5,6 százalék. Ugyancsak kedvezőtlen gazdasági adat, hogy a gyáripari megrendelések májusban újabb 0,3 százalékkal csökkentek az áprilisi 1,1 százalék után.