Gáti Tibor

A zene szárnyain emelkedik az Apple

Több mint háromszorosára, 61 millió dollárra növelte nettó nyereségét az Apple Computer Inc. üzleti éve júniusban véget ért harmadik negyedében, elsősorban a 2001 óta piacon lévő iPod zenelejátszók értékesítésének megugrása miatt. Nem kevesebb mint 860 ezret adtak el ezekből, ami közel háromszorosa az egy évvel korábban értékesített 304 ezernek. A zenelejátszók sikere átterjedt az amerikai cég által gyártott Macintosh személyi számítógépekre is, amelyekből 876 ezret adtak el, az elmúlt három évben a legnagyobb mennyiséget, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az árbevétel így 30 százalékkal, 2,01 milliárd dollárra emelkedett a negyedévben. Az eredmények jócskán felülmúlták a várakozásokat: az egy részvényre jutó nyereség az átalakítási költségeket nem számítva 17 cent lett, noha a Wall Street csak 15 centet és 1,94 milliárd dolláros árbevételt várt. A részvény így közel 7 százalékot erősödött a szerdai zárás utáni kereskedésben. Idén eddig 38 százalékkal emelkedett az árfolyam. Nagy volt a kereslet az IPod idén bevezetett mini verziójára is, amit Európában a jövő héten dobnak piacra. Az Apple a folyó negyedévre 2,1 milliárd dollár körüli árbevételt és 16-17 cent részvényenkénti nyereséget vár, az elemzők korábban 17 centet prognosztizáltak. A cég a hónap elején közölte, hogy az IBM által szállított G5 processzorok gyártása körül felmerült problémák miatt új generációs iMac számítógépe két hónapos késéssel, szeptemberben jön ki a piacra, ami kedvezőtlen hatással lesz az árbevétel alakulására a negyedik negyedévben.

Apple-adatok

(millió dollár) 2003. III. n-.év 2004. III. n.-év Árbevétel 1545 2014 Adózott eredmény 19 61 EPS (cent) 5 16 Forrás: Dow Jones

Megegyezik a kormány a Jukosszal?

A Jukosz tegnap közölte, hogy még júliusban 1,25-1,3 milliárd dollárt kész törleszteni a 2000. év után járó 3,4 milliárd dolláros adótartozásából. Ez magában foglalja azt az 550-600 millió dollár áfa-visszatérítést, aminek kifizetését az adóhatóság a tartozások miatt felfüggesztette. A cégnek nincs elég készpénze a teljes összeg kifizetésére, de amennyit most tud, azt kifizeti – tartalmazza a közlemény. A cég egyben megerősítette, hogy korábban felajánlotta: összesen 8 milliárd dollárt fizet a 2000 és 2003 közötti időszakra vonatkozó adóhátralék fejében. A 2001. év után a cégnek ugyancsak 3,4 milliárd dollárt kell fizetnie. A következő két évre vonatkozó követelést az adóhatóságok még nem számszerűsítették, de jelezték, hogy az előző két évinél kisebb összegről van szó. Szergej Satalov pénzügyminiszter-helyettes egy-két órával korábban közölte: az orosz kormánynak jogában áll hat hónap türelmi időt adni a Jukosznak a 2000. évre vonatkozó adóhátralék rendezésére. Hozzátette azonban, hogy a megegyezésre meglehetősen szűk keretet szabnak a jogszabályok és a megállapodásnak emellett figyelembe kell vennie a különböző kormányzati szintek követeléseit. A döntés mindenesetre a pénzügyminisztérium diszkrecionális joga. Satalov megismételte, hogy a Jukosz a kérdéses időszakban olyan adózási módokat alkalmazott, amelyek a jogszabályokba ütköznek. Nem tudta azonban megmagyarázni, miben különböznek ezek a más orosz olajcégek által alkalmazott adózási technikáktól. Mihail Hodorkovszkij arra fogja kérni a Jukosz részvényeseit, menesszék posztjáról Viktor Gerascsenkót, az igazgatótanács nemrég megválasztott elnökét, az elmúlt hetekben ugyanis világossá vált, hogy nem tudja előmozdítani a kormánnyal folytatott párbeszédet – közölte tegnap a letartóztatásban lévő volt Jukosz-vezér ügyvédje.

Kínában is megvetette lábát a Tesco

A legnagyobb brit szupermarketlánc, a Tesco Plc is elérkezettnek látta az időt, hogy megvesse lábát a dinamikusan bővülő kínai piacon: 140 millió fontért (260 millió dollár) 50 százalékos részesedést szerzett a 25 üzletből álló Hymall kínai hipermarketláncban, amely az ország keleti és északi részén működik. A brit cég ennek révén mintegy 76 millió fogyasztót tud elérni. A vállalat kínai tulajdonosa, a tajvani Ting Hszin, aki egyben a legnagyobb kínai instanttészta-gyártó cég tulajdonosa, arra számít, hogy a hipermarketlánc sokat fog profitálni a Tesco e téren szerzett tapasztalataiból. Elemzők szerint a brit cég már régóta fontolgatta a kínai piacon való megjelenést és főként a kínai középosztálybeli fogyasztókat fogja megcélozni. A cég közismert erénye, hogy jól tud alkalmazkodni a külföldi piacokhoz. A Hymall tavaly 330 millió fontnak megfelelő árbevétel mellett 5,5 millió font nettó nyereséget ért el és még idén további tíz üzletet kíván nyitni Kínában. A nagy szupermarketláncok közül az amerikai Wal-Mart Store és a francia Carrefour már Kínában van, de a kínai jogszabályok miatt csak helyi partnerrel társulva működhetnek. Ez az előírás decemberben megszűnik, de a Tesco közölte, hogy jövőre is megtartják a partneri viszonyt. A cég azt is jelezte, hogy nem kívánja saját nevére átkeresztelni az üzleteket, szemben a fenti két külföldi céggel, amelyek márkanevei és logója már jól ismert Kínában. A Tesco világszerte 300 ezer főt foglalkoztat, és több ázsiai országban, így Koreában, Tajvanon, Tajföldön és Japánban vannak üzletei. Emellett Kelet- és Közép-Európa számos országában is jelen van, Magyarországon több mint harminc egységből álló hipermarket- és 24 üzletet számláló szupermarket-hálózatot működtet. A cég nemrég közölte, hogy a Wal-Martot megelőzve a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncává kíván válni.

Rekordévet zártak a világ legnagyobb vállalatai

Immár a harmadik évben sikerült megőriznie vezető helyét a Wal-Mart Stores amerikai áruházláncnak a Fortune magazin 500-as listáján, amely a tavalyi árbevétel alapján rangsorolja a világ legnagyobb vállalatait. A második helyre a BP brit olajóriás jött fel, megelőzve az Exxon Mobilt. A világ 500 legnagyobb vállalata az iraki háború és a gyenge nyugat-európai konjunktúra ellenére minden eddiginél nagyobb együttes árbevételt és nyereséget ért el 2003-ban. Az árbevétel 1490 milliárd dollár volt, szemben a 2000. évi technológiai boom idején produkált 1410 milliárddal, az együttes profit is rekordmagasságú: 731,2 milliárd dollár volt. Az egyesült államokbeli vállalatok kerültek be a legnagyobb számban a legnagyobb ötszáz közé: ezúttal 189 van a listán, szemben az egy évvel korábbi 151-gyel. A japán vállalatok száma ugyanakkor 149-ről 82-re apadt, míg Kína az egy évvel korábbi három helyett 15 céggel képviselteti magát. A legnagyobb tíz cég között öt amerikai, négy európai (ebből két brit) és egy japán cég található. A hagyományos gazdaság továbbra is dominál, hiszen a tíz között négy olajmulti és ugyanennyi autógyártó szerepel. A profit nagysága tekintetében az amerikai Exxon Mobil áll az élen 21,5 milliárd dollár nettó nyereséggel, ami közel kétszerese az egy évvel korábbi szintnek. A második helyre a Citigroup került 17,9 milliárd dollárral, ami 17 százalékos növekedés. A harmadik helyen a General Electric áll 15 milliárd dollárral. A Wal-Mart 7 százalékos árbevétel-növekedés mellett 13 százalékkal, 9,1 milliárd dollárra növelte nettó nyereségét.

Megdobta a Philips nyereségét a laposképernyő-gyártás

Kiemelkedő eredményt ért el az idei második negyedévben a holland Philips, a piacnak azonban kételyei vannak az éves célok teljesíthetőségét illetően.

Jó idők várnak az olajtermelő országokra

A rendkívül magas olajárak ellenére jövőre is erőteljesen nő a globális kereslet az olajpiacon, bár az idei 3,2 százalékról 1,8 százalékra enyhül az ütem – állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tegnap közzétett jelentése. Az olajárak némileg mérséklődnek az idei átlaghoz képest. A dokumentum azzal számol, hogy folytatódik a globális fellendülés és a világgazdaság jövőre 4 százalékkal bővül az idén várható 5 százalék után. Az olajfogyasztás a jelentés szerint idén napi 2,5 millió hordóval, jövőre viszont már csak 1,82 millió hordóval emelkedik, így a teljes fogyasztás 2005-ben napi 83,2 milliárd hordó lesz. Mindez továbbra is kedvező kilátásokat jelent az olajtermelő országok számára, hiszen az olaj ára 21 éve nem látott magasságokba emelkedett. Az amerikai könnyűolaj átlagára idén eddig 36,92 dollár volt, szemben a tavalyi 30,99 dollárral. A jövő évi napi 1,82 millió hordós bővüléshez a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén, az OPEC-en kívüli országok várhatóan 1,2 millió hordós többlettermeléssel tudnak hozzájárulni, így a kínálatuk napi átlagban 51,3 millió hordóra emelkedik. A fennmaradó részt az OPEC-országok szállításai fogják kitölteni, így Irakot nem számítva a tíz OPEC-ország együtt napi 27,4 millió hordóra növeli kínálatát. Az orosz olajkivitel növekedése jövőre várhatóan lassul az exportkapacitások szűkössége, az adók emelkedése és a befektetési klímának a Jukosz-ügy miatt bekövetkező romlása miatt.

Megszaporodtak az IPO-k az USA-ban

Az idei esztendő várhatóan a legjobb év lesz 2000 óta az Egyesült Államokban az első nyilvános kibocsátások száma és összege tekintetében – derül ki a Thompson Financial pénzügyi szolgáltató cég előzetes adataiból. Az első félévben 88 IPO keretében 16,23 milliárd dollárt kasszíroztak a kibocsátó cégek, míg egy évvel korábban a tíz IPO csak 2,33 milliárdot hozott. A szervező bankok közül a Morgan Stanley áll az első helyen, a Goldman Sachst és a J.P. Morgan Chase & Co.-t megelőzve. Ma olyan a helyzet, hogy tőkéhez juthat bármely vállalat, amely jó eredményeket tud felmutatni és megfelelő irányítás alatt áll – vélik az elemzők. Némi óvatosságra inti ugyanakkor a cégeket, hogy a félév vége körüli kibocsátások esetében végül a vártnál alacsonyabb lett az árfolyam – különösen vonatkozik ez a biotechnológiai szektorra, ha az adott cégnek eddig még nem sikerült nyereségessé válnia vagy új gyógyszere még nem kapta meg a hatósági engedélyt. Erre az évre az adatok szerint még 184 IPO-t jelentettek be az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletnél (SEC) összesen 44,56 milliárd dollár értékben, és a befektetési bankok, valamint az elemzők szerint sűrű lesz a nyár, különösen a július. A cégek egy része esetében a részvények végül nem kerülnek a tőzsdére, a vállalat ehelyett akvizíciós vagy fúziós célponttá válik – mondják a szakértők. Ez történt például az Advertising.com online marketingcéggel is, amelyet végül az AOL vásárolt fel.

Zágráb csökkentené a költségvetési deficitet

A horvát kormány tervet készített a költségvetési deficit és a külföldi adósságok csökkentésére, hogy az ország 2007-re felkészüljön az uniós csatlakozásra – közölte Ante Zigman pénzügyminiszter-helyettes. A küladósságot, ami megközelíti a 24 milliárd dollárt, azaz a GDP 80 százalékát, kötvénykibocsátással és egyéb eszközökkel jelentős részben belföldi adósságokká kívánják átalakítani. Az idei költségvetési tervezet értelmében a hiány a tavalyi 6,3 után 4,5 százalék lenne, s a középtávú fiskális terv szerint 2005-ben 3,7, 2006-ban 3,2, 2007-ben 2,9 százalékra csökkenne. A terv azzal számol, hogy elsősorban a gazdasági növekedés és a jobb adóbehajtás révén nőnének az adóbevételek, jelenleg ugyanis a GDP mintegy 25 százaléka a feketegazdaságban képződik – mondta a pénzügyminiszter-helyettes. A kiadások az eddiginél lassabb ütemben emelkednének: a kormány csökkenteni kívánja az állami cégeknek nyújtott támogatásokat és az infrastrukturális projektekre fordított összegeket, miután jövőre befejeződnek a nagy útépítések.