A nyolc EU-tagállam összesen több mint 5000 vállalata számára állapítottak meg szén-dioxid-kibocsátási kvótákat. Innentől a cégek szabad döntése, hogy ezt felhasználják, avagy környezetbarát eljárások révén takarékoskodnak és a felesleget értékesítik a 2005. január 1-jétől működő piacon. Az 1997-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv értelmében 2010-re az aláíró országoknak átlagosan öt százalékkal kell csökkenteniük a légkör felmelegedéséért felelős úgynevezett üvegházi gázok 1990-ben mért kibocsátását. Bár az egyezmény még nem lépett hatályba, az EU egyoldalúan úgy döntött, hogy eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. Több tagállam mindazonáltal mindeddig adós maradt a nemzeti törvénykezésbe való átültetéssel, vagy nem küldte meg Brüsszelnek a nemzeti tervet. Olaszország és Görögország már értesítette a bizottságot, hogy nem lesz képes időben átvenni az EU-direktívát. A nemzeti terveknek 11 szempontnak kell megfelelniük, köztük annak, hogy egy adott cégnek juttatott kibocsátási érték megfelel-e az ország által vállalt kiotói célkitűzésnek. Brüsszel figyelembe veszi az egyenlő elbírálás elvét is, tehát fontos, hogy ne sérüljenek a versenypolitikai elvek és az állami támogatásra vonatkozó szabályok.
A nyolc ország terve lényegében megfelelt, de Ausztriának és Németországnak le kell mondania arról, hogy utólag módosítson a jóváhagyott terveken. Bécs az időközben bezárt cégekre jutó értéket akarta újra elosztani, Berlin pedig felülvizsgálta volna – ugyancsak újraelosztási szándékkal –, hogy nem volt-e túl bőkezű egy céggel szemben. Londonnak kiegészítő információt kell adnia arról, miként szándékozik bevonni a folyamatba majdani új cégeket. Svédország, Szlovénia, Dánia, Hollandia és Írország maradéktalanul megfelelt az előírásoknak. Az új tagállamok nagy része, köztük Magyarország még adós a nemzeti terv elküldésével. Margot Wallström, a bizottság környezetvédelemért felelős tagja még csak „irányárat” sem tudott adni a kvóták piaci árára. Azt majd a piac határozza meg – hangsúlyozta.
Gáti Tibor