Gáti Tibor

Az IMF lassítaná a román valutaliberalizációt

A Nemzetközi Valutaalap azt tanácsolta a román kormánynak, hogy halassza el egy-két hónappal a lejbetétek nyitásának engedélyezését a külföldieknek, amit eredetileg áprilisra terveztek. Emellett ismét sürgette a költségvetési deficit csökkentését annak érdekében, hogy megakadályozzák a folyó fizetési mérleg felduzzadását – közölte tegnap Adriean Videanu miniszterelnök az IMF-fel folytatott tárgyalások befejeződése után. A Valutaalap attól tart, hogy a folyószámla-műveletek liberalizációja a forró pénzek beáramlásának növekedését eredményezi, ami gyorsabb kamatcsökkentésre kényszerítheti a jegybankot, megnehezítve az infláció elleni harcot. Bukarest az IMF-fel kötött megállapodás keretében korábban vállalta, hogy a tavalyi 7,8-ról 6,5–6,8 százalékra csökkenti idei évben a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiányát. Ehhez azonban a költségvetési hiányt a tavalyi 1,2 százalékról idén a GDP 0,4-0,5 százalékára kell leszorítani.

Abramovics a leggazdagabb orosz

A Finansz című orosz lap immár másodízben tette közzé a leggazdagabb oroszok listáját, amelynek élén ezúttal is Roman Abramovics áll 11,5 milliárd dolláros vagyonnal. A Chelsea angol futballklub tulajdonosa és Csukotka régió kormányzója – aki ennek ellenére Londonban él – egy év alatt 4 százalékot vesztett vagyonából, miután a többségi tulajdonában álló Szibnyefty olajcég Jukosz-részvényei egy év alatt jelentősen vesztettek értékükből. Ugyanez az oka annak, hogy sem Mihail Hodorkovszkij, sem a Jukosz olajcég más tulajdonosai nem szerepelnek az első tíz között. A több mint egy éve letartóztatott Hodorkovszkij 220 milliós vagyonnal a 109., ugyancsak börtönben ülő tulajdonostársa, Platon Lebegyev 150 millió dollárral a 134. helyen található. A lista érdekessége, hogy a tíz leggazdagabb közül kilenc olaj- és fémüzletből szerezte vagyonát, továbbra is ez hozza a legnagyobb hasznot Oroszországban. Az egyetlen kivétel Vlagyimir Jevtusenkov, az egyebek között távközlési cégekben érdekelt AFK Szisztyema pénzügyi-ipari csoport alapítója és főrészvényese. Az orosz pénzügyi lap a kínai milliárdosokéhoz hasonlítja az orosz oligarchák vagyonát a Euromoney tavaly októberben közzétett százas listája alapján. Ebből kitűnik, hogy a leggazdagabb kínaiak vagyona egyelőre elmarad ugyan az oroszokétól, ágazati megosztás szempontjából viszont sokkal kiegyensúlyozottabb a lista. Az élén álló 35 éves Huang Guanyu vagyonát 1,3 milliárd dollárra becsülik, cége mintegy száz kereskedelmi központot birtokol 22 kínai városban. A második leggazdagabb a 31 éves sanghaji Timothy Chen 1,03 milliárd dollárral, akinek cége piacvezető Kínában az online-játékok gyártásában. A száz leggazdagabb kínai vagyona 30 milliárd dollár, több mint háromszor annyi, mint egy évvel korábban.

Bejöttek az új modellek a Renault-nak

A 3,06 milliárd euró körüli elemzői várakozásokat jóval felülmúlva, 43 százalékkal, 3,55 milliárd euróra emelkedett tavaly a Renault SA nettó profitja a sikeres modellek, a Nyugat-Európán kívüli eladások megugrása és a cég 37 százalékos tulajdonában álló japán Nissan Motor Co. erőteljes hozzájárulása révén. A második legnagyobb francia autógyár ezzel immár harmadik egymást követő évben ért el rekordnyereséget. A cég 4,2 százalékkal több, 2,49 millió autót adott el világszerte, története során a legtöbbet, így árbevétele 8,5 százalékkal emelkedett. Az üzemi nyereség 73 százalékkal emelkedett, elsősorban a megújított Mégane-modellcsalád gyártása bizonyult jövedelmezőnek. Az üzeminyereség-ráta a 2003-as 3,7 százalékról 5,9 százalékra emelkedett, meghaladva az 5,5 százalékos célkitűzést. Idén a Renault a gazdasági környezet kedvezőtlenebbé válása miatt sokkal nehezebb évre és az adózás előtti nyereség, valamint az üzeminyereség-ráta csökkenésére számít, elsősorban az acél és más nyersanyagok árának emelkedése és a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt. Ezek hatásának ellensúlyozására szigorú költségcsökkentő programra lesz szükség. A program levezénylése már jórészt Carlos Ghosnra, a Nissan vezérigazgatójára hárul, aki április végén veszi át a Renault irányítását a 62 éves Louis Schweitzertől. Ghosn, aki emellett megőrzi posztját a japán autógyár élén, már többször bizonyította, hogy alkalmas a feladatra. 1996 és 1999 között Schweitzerrel együtt radikális költségcsökkentési programot hajtottak végre a Renault-nál, amelynek eredményeként évi 3 milliárd euróval csökkentek a kiadások. 1999 után hasonló megbízással állították a Nissan élére, amit kiválóan teljesített: az addig veszteséges cég minden más autógyárat megelőz az üzeminyereség-ráta tekintetében. A Renault 1999-ben eszközölt 5,4 milliárd dolláros befektetésének értéke így azóta négyszeresére nőtt.

Renault-adatok

(milliárd euró) 2003 2004 Árbevétel 37,53 40,72 Üzemi eredmény 1,40 2,42 Adózott eredmény 2,48 3,55 EPS (euró) 9,32 13,35 Forrás: Dow Jones

Visszaállamosítás Ukrajnában

Az új ukrán kormány első ülésén, szombaton úgy döntött, hogy érvényteleníti az egyik legnagyobb ukrán acélmű, a Krivij Rih-i Krivorizssztal tavalyi eladását és új pályázatot írnak ki annak privatizációjára – jelentette be Julija Timosenko miniszterelnök. Az ügylet annak idején nagy port kavart, miután a nyertes konzorcium, amelynek Viktor Pincsuk, a korábbi államfő, Leonyid Kucsma veje is tagja volt, mindössze 800 millió dollárt ajánlott, jóval kevesebbet, mint riválisai, az orosz Szeversztal, illetve a US Steel Corp. és az LNM Group által alkotott konzorcium. A vállalat az ukrán acéltermelés 20 százalékát adja és 2003-ban 300 millió dollár adózás előtti nyereséget ért el. Timosenko hangsúlyozta, hogy szó sincs a privatizációs ügyletek tömeges semmissé nyilvánításáról, a kormány a törvényes kereteknek megfelelően jár el és nem akarja elijeszteni a befektetőket. Viktor Juscsenko köztársasági elnök már a választási kampányban ígéretet tett arra, hogy mindenképpen felülvizsgáltatja a gyanús privatizációs ügyleteket, köztük a Krivorizssztal eladását.

Megúszták a dohánycégek

Az USA szövetségi fellebbviteli bírósága érvénytelenített egy alsóbb fokú bíróság tavaly májusi döntését és elutasította a kormány 1999-ben benyújtott keresetét több vezető dohánygyár ellen. A Clinton-kormányzat idején benyújtott kereset 280 milliárd dollár törvénytelenül megszerzett profit visszafizetésének elrendelését kérte azon az alapon, hogy az érintett dohánygyárak, köztük az Altria Group, az RJ Reynolds Tobacco, a Liggett Group és a British American Tobacco Plc megtévesztették vevőiket dohányzás veszélyességét illetően, manipulálták a cigararetta dohánytartalmát, hogy függővé tegye a fogyasztókat és több milliárd dollárt fordítottak olyan reklámokra, amelyek célcsoportjai a tizenévesek voltak. A kormány a szövetségi maffiatörvény alkalmazását kérte az ügyben, amely az illegálisan szerzett haszon tisztára mosását van hivatva megakadályozni, a bíróság szerint azonban az ügyben nem alkalmazható ez a jogszabály. Az igazságügyi minisztérium egyelőre nem nyilatkozott arról, meg kívánják-e fellebbezni az ítéletet.

Bíznak a hetek a dollár erősödésében

A G–7 országainak pénzügyminiszterei a korábbinál kevésbé aggódnak a dollár gyengesége miatt, viszont rugalmasabb árfolyam-politika folytatására szólították fel Kínát.

Nőtt a munkanélküliség az eurózónában

Decemberben sem mérséklődött, sőt 0,1 százalékponttal, 8,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség az eurózónában, ami arra utal, hogy a mérsékelt ütemű gazdasági növekedés nem képes új munkahelyeket teremteni a térségben. Az állástalanok aránya nagyjából ezen a szinten stagnál 2003 márciusa óta, és az adatok arra utalnak, hogy az idén sem várható a fogyasztói kiadások számottevő emelkedése, ami pedig lendületet adhatna a gazdasági növekedésnek. A ráta nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas: az USA-ban 5,4, Japánban 4,4 százalékos a munkanélküliség. Az Eurostat adatai szerint decemberben 12,6 millió fő volt állás nélkül az eurózónában. Nem javítják a foglalkoztatási kilátásokat az ugyancsak tegnap közzétett januári beszerzési menedzserindex (PMI) adatai sem, amelyek arra utalnak, hogy bár gyorsult a növekedés a feldolgozóiparban, a szektorhoz tartozó vállalatok tovább csökkentették az alkalmazottak számát. A PMI a decemberi 51,4-ről 51,9 pontra emelkedett, így az index immár a második egymást követő hónapban nőtt, de így sem haladja meg jelentősen a teljesítmény növekedésének és csökkenésének határát jelző 50 pontot. Az elemzők mindazonáltal csak 51,7 pontra számítottak. A PMI egyebek között az euró erősödésének következtében tavaly novemberben süllyedt a legalacsonyabb szintre, de az árfolyam esett azóta, segítve az exportot, elsősorban az ázsiai térségek irányába. Az új megrendelések részindexe emelkedett, a foglalkoztatottsági szintet jelző részindex azonban 48,3-ról 48,1 pontra esett.

Söröskorsó helyett boroskancsó

A sör még mindig messze a legnépszerűbb szeszes ital az Egyesült Államokban, de a bor és a tömény italok vonzereje növekvőben van és mind nagyobb piaci szeletet hasítanak ki maguknak. A tendencia az 1990-es évek vége óta tapasztalható és várhatóan a következő években is folytatódik. A sör piaci részesedése 1995-ben érte el csúcspontját 59,5 százalékkal és azóta apadóban van, 2003-ban már csak 56,7 százalékos volt az abszolút alkoholtartalom alapján számolva. A múlt évre vonatkozólag még nincsenek összesített adatok, de a Beer Marketer’s Insights piackutató cég szerint a trend folytatódott. A most felnőtté vált korosztály körében népszerűbbek a borok és a tömény szeszes italok, nem utolsósorban a célzott reklámkampány eredményeképpen, eközben a sör imázsa jelentősen romlott. Ugyancsak sokat segített a többi szeszes ital térnyerésében az ingyenes kóstolók megszaporodása és a vasárnapra vonatkozó értékesítési korlátozások enyhítése.