A hét vezető ipari ország (G–7) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei kétnapos londoni tanácskozásuk után kiadott közleményükben megismételték a tavaly februári floridai tanácskozáson elfogadott fordulatot, amely nemkívánatosnak minősíti a szélsőséges árfolyammozgásokat, ugyanakkor nagyobb rugalmasságra szólít fel. Az utóbbi megfogalmazás egyértelműen Kínára vonatkozik, amelynek képviselői tárgyalásokat folytattak a hetek illetékes tisztségviselőivel. Ennek során ígéretet tettek, hogy liberalizálják a jüant a dollárhoz rögzítő jelenlegi árfolyam-politikájukat, de elutasították, hogy ezt határidőkhöz kössék. A deklaráció egyes szakértők szerint hozzájárulhat a dollár további gyengülésének megakadályozásához és a résztvevők a legutóbbi valutapiaci fejlemények nyomán láthatóan már most is kevésbé aggódnak a dollár miatt, mint korábban. A Fed folytatja az irányadó kamat emelését, így növekszik a differencia az eurózóna kamatszintjéhez képest, ami kedvezően hat a dollár árfolyamára.
Ugyancsak csökkentette az aggodalmakat, hogy washingtoni kormányilletékesek – köztük maga Bush elnök – nemrégiben hitet tettek az óriási költségvetési deficit mérséklése mellett. Alan Greenspan, a Fed elnöke a tanácskozás során kifejezte meggyőződését, hogy a dollár korábbi gyengülésének következtében már az amerikai folyó fizetési mérleg hiányának csökkenésére is számítani lehet. A kijelentés nyomán érezhetően erősödött a dollár a többi vezető valutával szemben. Gordon Brown brit pénzügyminiszter a tanácskozás után közölte, hogy a résztvevők felajánlották: elengedik a legszegényebb országok összes adósságát. Ennek megvalósulására mindazonáltal még várni kell, mert az adósságelengedés finanszírozását illetően egyelőre hiányzik az egyetértés. Az USA illetékesei ellenzik a brit tervet, hogy az érintett országok a nemzetközi tőkepiacon jussanak az összesen mintegy 50 milliárd dollárt kitevő forráshoz a fejlett országok garanciavállalása mellett.
Gáti Tibor