Gáti Tibor

Piaci részesedés(LCD)

(százalék) Gyártó 2004. IV. n.-év 2005. I. n.-év növekedés** Sharp 21,9 21,0 82 Philips 14,7 10,9 129 Samsung 9,8 10,8 109 Sony 11,0 10,0 74 LGE 6,7 7,3 57 Mások 35,9 40,0 216 **éves összehasonlításban, százalék Forrás: DisplaySearch

Gyorsul a tőke menekülése Oroszországból

Gyorsul a tőke menekülése Oroszországból, ami arra utal, hogy kedvezőtlen az üzleti klíma és nincs meg a szükséges bizalom az intézmények és a tulajdon biztonsága iránt – állapította meg jelentésében a Fitch Ratings. Tavaly 33 milliárd dollár, az utóbbi négy évben összesen 100 milliárd dollárnyi tőke távozott az országból, ami óriási összeg, ráadásul a tendencia az ütem fokozódását mutatja. A tavalyi szám a legmagasabb 1997, azaz az 1998-as valutaválságot megelőző év óta és arra utal, hogy az oroszoknak jelentős összegű megtakarított tőkéjük van, amit jobbnak látnak külföldön tartani. Mindez azonban nem veszélyezteti Oroszország külföldi fizetési kötelezettségeinek teljesítését, tekintettel a jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletre és az óriási devizatartalékokra. Ha a külföldre menekült tőke összegéből levonjuk a tőkebeáramlás összegét, akkor az így kapott nettó tőkekiáramlás tavaly 9 milliárd dollár volt. Ez a szám azonban elfedi egyrészt a tényleges bruttó tőkekiáramlást, másrészt az orosz vállalatok külföldi hitelfelvételét, ami két év alatt több mint duplájára nőtt és tavaly év végén 106 milliárd dollárt tett ki. Vagyis az orosz vállalatok nagy összegű hiteleket vettek fel külföldről, miközben gyorsuló ütemben külföldre vitték megtakarított jövedelmüket, különösen a Jukosz-ügy kezdete óta. Ez jelentősen felduzzasztotta a külföldi adósságállományt, növelve az ország külső sebezhetőségét, noha az állam gyors ütemben törleszti adósságait. A hitelbesorolási kilátások romlása esetén kétséges, hogy a külföldön tartott tőkét repatriálják-e az adósságok törlesztése céljából. Oroszország hosszú lejáratú devizaadósságait a Fitch a befektetési kategória legalsó osztályzatát jelentő BBB mínusz besorolással jegyzi, ami a kedvező makrogazdasági helyzet és a szerkezeti gyengeségek összevetéséből adódik.

Jelentős létszámleépítéssel jár az UniCredito–HVB fúzió

Jelentős költség- és létszámcsökkentést tervez az olasz UniCredito a HVB-vel megvalósuló fúzió után, amelynek eredményeképpen Európa kilencedik legnagyobb bankja jön létre.

Nagyképű Sharp

A japán Sharp Corp. bejelentette, hogy augusztusban megkezdi a világon a legnagyobb folyadékkristályos televízióinak árusítását. Először Japánban kerülnek piacra a 65 hüvelyk (165 centiméter) képátmérőjű LCD-tévék, és az év végéig a többi nagy piacon is színre lép. A Sharp eddig nem csinált 45 hüvelyknél nagyobb LCD-tévéket és a méret további növelése komoly kihívást jelent a lapos képernyők piacán a plazmatévégyártóknak, mivel a plazmatévék eddig méretben felülmúlták a folyadékkristályos (LCD) készülékeket. Az óriás LCD-tévé várhatóan 1,68 millió jenbe (15 520 dollár) fog kerülni, azaz olcsóbb lesz a Matsushita 65 hüvelykes tévéjénél, amelyért jelenleg 1,85 millió jent kell fizetni. Ráadásul a Matsushita kijelzőjéhez még külön meg kell venni a tunert ahhoz, hogy tévéadást lehessen nézni rajta. A bejelentés nemcsak a Mastushitát és más plazmatévégyártókat kényszeríthet árcsökkentésre, de egyes LCD-gyártókat is, hiszen a dél-koreai LG például jelenleg 19 ezer dollár körüli összegért árusítja 55 hüvelykes LCD-tévéjét. Ezek az árak azonban még mindig túl magasak a fogyasztók többsége számára, ráadásul az Egyesült Államokban már 10 ezer dollárnál alacsonyabb összegekért lehet 60 hüvelyknél nagyobb plazmatévéket kapni.

Gazprom-részvényeket vásárol az orosz kormány

Az orosz kormány 6,5–7 milliárd dollárért további 10,7 százaléknyi részvényt vásárol a Gazprom gázipari óriásvállalatban, hogy tulajdonrészét 50 százalék fölé emelje – közölte pénteken Kirill Androszov, a gazdasági minisztérium illetékes osztályvezetője. Az állam jelenleg 39,3 százaléknyi tulajdonnal rendelkezik. Az ügyletet még a Gazprom június 24-én esedékes közgyűlése előtt le akarják bonyolítani, de a vételár ügyében a szakértők szerint a Kreml fogja kimondani a végső szót. A Morgan Stanley korábban 3,3–3,9 dollárra becsülte a Gazprom-részvények értékét a nemzetközi szabványok szerint, ennek alapján a 10,7 százalékos pakett 8,35–9,67 milliárd dollárt érne. A befektetési bankot az orosz kormány bízta meg a becslés elvégzésével, amikor még a Gazprom és a Rosznyefty állami olajvállalat fúzióját fontolgatta. Ez utóbbi azóta lekerült a napirendről, így a kormány más eszközt keres arra, hogy többségi tulajdont biztosítson magának a gázmonopóliumban, ami azután lehetővé teszi, hogy megszüntessék a külföldi befektetőkre jelenleg még érvényes tulajdonszerzési korlátozást. A Rosznyefty azonban a legújabb terv megvalósításában is szerepet fog játszani, a Gazprom-részvények megvásárlását ugyanis az olajcéget is magába foglaló Rosznyeftyegaz állami holding kötvénykibocsátásából fogják finanszírozni. A holding a későbbiekben a Rosznyefty részvénykibocsátásából befolyt összegből fogja visszafizetni az adósságot. A kormány, mint Androszov a Reutersnak elmondta, a jövő év közepére tervezi a Rosznyefty első részvénykibocsátását és 25 százalékot meghaladó pakettet kíván értékesíteni. Az olajcég adósságai már most is 20 milliárd dollárra rúgnak, miután hitelekből megvásárolta a Jukosz korábbi legfőbb termelőegységét, a Juganszknyeftyegazt.

A Philips szállítja a chipeket a német útlevelekbe

A német útlevélgyártó hivatal megbízásából a holland Royal Philips Electronics fogja szállítani a mikrochipeket a bevezetni tervezett új chipkártyás, vagyis intelligens útlevelekhez az ország 80 millió állampolgára számára. A bonyolult titkosítási technológián alapuló rendkívül biztonságos chip az útlevél tulajdonosának személyi adatait – köztük digitális fotóját – fogja tartalmazni. Ez csökkenti a visszaélések és az úti okmányok hamisításának lehetőségét és növeli az utazók biztonságát. A Philips az első cég, amely nagy mennyiségben szállít útlevélhez való chipeket. Miután az Egyesült Államok új rendszere értelmében a 90 napnál rövidebb időre érkező külföldiektől a vízummentesség fejében megkövetelik, hogy gépi leolvasásra alkalmas útlevelük legyen, a világ kormányai intelligens útleveleket készülnek bevezetni. Az Európai Unió országai közül Németország az első, amely ezt megteszi. Az USA október 26-át szabta határidőnek, amíg Japán, Ausztrália és további 25 – főként európai – ország köteles megkezdeni az új útlevelek kibocsátását, ha meg akarja tartani vízummentes státusát, de a német hatóságok szerdán közölték, hogy csak november elejétől tudják megkezdeni az új dokumentumok kibocsátását. A Philips, amely világelső a világítótestek gyártásában, az első három között van a gyógyászati berendezések előállításában, európai első a fogyasztói elektronika terén és harmadik a félvezetőgyártásban, mára világelső lett a chipkártyák kifejlesztésében és gyártásában is, amelyeket biztonsági rendszereknél és banki automatáknál használnak. A holland vállalat projektvezetőként együttműködik több más céggel a program megvalósításában.

Stagnál az orosz olajtermelés

Oroszországban immár nyolcadik hónapja stagnál az olajtermelés, jóval elmaradva a tavaly szeptemberi napi 9,42 millió hordós posztszovjet csúcstól. Májusban ugyan 9,33 millió hordót, napi 30 ezer hordóval többet hoztak felszínre, mint áprilisban, de ezzel éppen csak pótolták az akkori ugyanekkora csökkenést, azaz a májusi szint megegyezik a márciusival. A stagnálás oka a washingtoni PFC energiaipari tanácsadó cég szerint az, hogy az orosz kormány ismét ellenőrzése alá vonta a szektort. Az orosz olajkitermelés korábbi dinamikus növekedésének idei lefékeződése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hordónkénti világpiaci ár tartósan 50 dollár fölött van. Az orosz olajipar a Jukosz szétverése és az adóterhek megnövelése miatt nem tudja kihasználni a globális kereslet és az árak emelkedése adta lehetőségeket. Mindez az orosz gazdaság egészére is kihat: a gazdasági minisztérium a múlt héten az olajtermelés stagnálására hivatkozva a korábbi 6,5-ről 5,8 százalékra csökkentette a GDP idei bővülésére adott előrejelzését. A kormány által feldarabolt Jukosz két legnagyobb megmaradt termelőegysége, a Szamara és a Tomszk májusban együttesen napi 475 ezer hordó olajat hozott a felszínre az áprilisi 500 ezer és a márciusi 600 ezer után. A Jukosz várakozásai szerint a megmaradt termelőegységek az idén 20 százalékkal kevesebb nyersanyagot hoznak felszínre, mint tavaly. Ha a Jukosz teljesítménye nem csökkent volna, akkor 5 százalékkal nőtt volna az orosz olajtermelés – állítja az egyik orosz alapkezelő cég szakértője. Így viszont szerinte legalább két évig nem várható a kitermelés és az export jelentősebb növekedése. A kormány tartja magát korábbi prognózisához, hogy az idén 5 százalékkal nő az olajtermelés, de a vezető orosz bankok és brókercégek már csak 2,8–3,5 százalékot várnak.

Török televíziót vett a Deutsche Bank

A Deutsche Bank 150 millió dollárért 19,99 százalékos részesedést vásárolt a Dogan TV-ben, amely eddig a Dogan Yayin Holding vezető török médiacsoport százszázalékos tulajdonában volt – jelentette be közleményben a két érdekelt cég. A Deutsche Bank – amely korábban jogot vásárolt, hogy bankot működtessen Törökországban és megvette a Bender Securities brókercéget – jelentős növekedési potenciált lát a török piacon. A Dogan TV két országos és négy kábeltévés hálózattal rendelkezik, emellett három rádióállomást és egy gyártó céget birtokol. A rádió- és tévéreklámok piacán 29 százalékos részesedéssel rendelkezik az országban. A Dogan Yayin Holding médiacsoport, amely a Hurriyet és Milliyet napilapokat adja ki, a pénzügyi és energetikai érdekeltségekkel is rendelkező Dogan Group része.

Eladók a Legolandek

A dán Lego Systems A/S közölte, hogy a négy Legoland témapark eladásáról több céggel tárgyal, egyúttal cáfolta azokat a sajtójelentéseket, hogy bármelyikükkel közel állna a megegyezéshez. A Wall Street Journal korábban meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy bármely pillanatban aláírhatják a megállapodást, amely szerint a négy témaparkot 375 millió euróért eladják a New Yorkban bejegyzett Blackstone Group befektetőcégnek. Jesper Ovesen pénzügyi igazgató közleménye szerint a nyár folyamán várható a négy Legoland eladásáról szóló megállapodás tető alá hozása. A Lego tavaly 1,9 milliárd koronás (313 millió euró) veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, kétszer akkorát, mint egy évvel korábban. Ezért jelentős átszervezéseket jelentett be, ezek keretében eladja a játékgyártó alaptevékenységhez nem tartozó érdekeltségeket, így a Legolandeket is. A Blackstone elzárkózott mindenfajta nyilatkozattól, de az ügylethez közel álló források szerint ő a legvalószínűbb befutó. A négy országban – Dániában, Németországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, Kaliforniában – működő témaparkoknak évente mintegy ötmillió látogatójuk van.