A lengyel jegybank siettetné az eurócsatlakozást
A lengyel nemzeti bank szerint az országnak a zloty erősödése miatt már jövőre be kellene lépnie az ERM–2-be és 2009-ben az eurózónába.
A lengyel jegybank siettetné az eurócsatlakozást
A lengyel nemzeti bank szerint az országnak a zloty erősödése miatt már jövőre be kellene lépnie az ERM–2-be és 2009-ben az eurózónába.
Kínában a Burger King
A második legnagyobb amerikai gyorsétteremlánc, a Burger King Corp. tíz étterem nyitását tervezi Kínában a következő 12 hónapban és az elsőt tegnap már üzembe is helyezte Sanghajban. A többi kilenc is a dél-kínai város térségében lesz, és valamennyi a cég kizárólagos tulajdonában fog állni – közölte a megnyitás alkalmából Greg Brenneman, a Burger vezérigazgatója, de az invesztíció nagyságát nem árulta el. A későbbiekben nyíló üzletek már franchise rendszerben fognak működni – tette hozzá. A Burger King éttermek 90 százaléka franchise-ban üzemel világszerte, de a kínai jogszabályok értelmében erre csak az első év után van lehetőség. A cég jelentős lemaradásban van vetélytársaival szemben: a McDonald’s már 15 éve megvetette a lábát Kínában: száz városban 666 étterme van. A Yum! Brands Inc. ennél is régebben, 18 éve nyitotta meg első üzletét és jelenleg már 1758 KFC és 261 Pizza Hut étterme van a távol-keleti országban. A jelek szerint beváltak a számításai, mert évente 300 új egységet akar itt nyitni. A Burger Kingnek nehezebb dolga lesz, mint vetélytársainak, mert neve sokkal kevésbé ismert az ázsiai országban, de vezetői így is jelentős növekedési lehetőségeket látnak, miután a gyorsétterempiac nagysága egy kínai szakmai szervezet becslése szerint eléri a 120 milliárd jüant (14,5 milliárd dollár). A világ legdinamikusabban növekvő gazdaságát egyebek között a belföldi fogyasztói kereslet is hajtja: az éttermek összforgalma a pekingi kereskedelmi minisztérium adatai szerint az év első öt hónapjában éves összehasonlításban 18 százalékkal, 334,6 milliárd jüanra (40 milliárd dollár) nőtt, miután a jövedelmek emelkedésével mind többen engedhetik meg maguknak, hogy vendéglőben étkezzenek.
Aratnak a bánya- és az energetikai vállalatok
A szédületes tempóban fejlődő kínai gazdaság növekvő nyersanyag- és energiaszükséglete miatt idén a bányászati, az energetikai és a szállítási cégek szerepelnek a legnagyobb súllyal a Business Week európai ötvenes listáján, amely a 2004-ben legjobban teljesítő európai tőzsdei cégeket rangsorolja. Ez változás a korábbi két évhez képest, amikor a bankok és pénzügyi szolgáltatók, valamint a fogyasztási cikkeket értékesítő vállalatok voltak a legsikeresebbek. Az üzleti hetilap a harmadik éve teszi közzé listáját, amelynek összeállításánál azokat a teljesítménymutatókat – egyebek között a profit és az árbevétel növekedését, a részvényhozam egy- és hároméves alakulását – veszi alapul, amelyek a Standard & Poor’s (S&P) európai 350-es részvényindexét meghatározzák. (A Business Week és az S&P egyaránt a The McGraw Hill Companies csoporthoz tartozik.) A lista élén idén a BHP Billiton, a világ legnagyobb bányavállalata áll, amelynek árbevétele tavaly 47 százalékkal, nyeresége 78 százaléka nőtt a nyersanyagárak emelkedése és Kína csillapíthatatlan nyersanyagszükséglete folytán. A cég, amely a vasérctől a rézig mindent termel, az elmúlt négy évben mintegy 8 milliárd dollárt ruházott be a termelés bővítésébe. A BHP székhelye ugyan Ausztráliában van, de részvényei elsősorban a londoni tőzsdén forognak. Ugyancsak felkerült a listára a Rio Tinto és az Anglo-American brit bányászati konszern. Az A.P. Moller-Maersk hajózási vállalat a kínai külkereskedelem felívelésének köszönheti negyedik helyét, a norvég Statoil, a holland Royal Dutch Petroleum és a francia Total pedig a magas olaj- és gázárak révén került a 2., a 13., illetve 20. helyre.
Bírálja a jegybankot az új cseh kormányfő
Jirí Paroubek cseh miniszterelnök magyarázatot kért Zdenek Tuma jegybanki kormányzótól, amiért az bírálta a kormány gazdaságpolitikáját és kifejezte kétségét az euró bevezetésére kitűzött határidő tarthatóságát illetően. A levélben a kormányfő egyben találkozót kért Tumától, felhíva a figyelmét arra, hogy a jegybank feladata a jogszabályok értelmében a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, amíg az nem veszélyezteti az inflációs célok teljesítését. A múlt hét elején írt levél pénteki közzétételét valószínűleg az magyarázza, hogy a jegybank kormányzója egy nappal korábban úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy a kormány által tervezett adócsökkentés – amennyiben nem kíséri a kiadások megfelelő lefaragása – veszélyezteti az államháztartási hiány csökkentését, ami a feltétele annak, hogy az ország az évtized végén csatlakozzék az eurózónához. A jegybank már hosszabb ideje hangsúlyozza, hogy e célkitűzés eléréséhez erőteljes fiskális takarékossági lépésekre, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszer gyökeres átalakítására van szükség. A bank emellett attól tart, hogy a büdzsé fellazítása következtében újra növekedésnek indul az infláció, amit az utóbbi időben sikerült leszorítani, lehetővé téve, hogy a jegybank 1,75 százalékra mérsékelje az alapkamatot. A kormány többször ígéretet tett, hogy a jelenlegi 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2008-ig 3 százalék alá szorítja le. A nemrég kormányfővé választott Paroubek vezette kabinet és a jegybank között nem ez volt az első ütésváltás az utóbbi hetekben. A központi bank egyebek között kifogásolta, hogy a kormány az előírások ellenére nem teszi tartalékba a Cesky Telekom eladásából befolyt 2,75 milliárd euró 10 százalékát, hanem el akarja költeni. Ugyancsak bírálatot váltott ki, hogy a kabinet az ügyfelek érdekében központilag szabályozná a bankok által felszámolt tranzakciós díjakat.
A legjobb cégek
Helyezés Vállalat Ország Szektor 1. BHP Billiton Nagy-Britannia bányászat 2. Statoil Norvégia olaj és gáz 3. Grupo ACS Spanyolország építőipar 4. A.P. Moller-Maersk Dánia szállítás 5. Grupo Ferrovial Spanyolország szállítás 6. Fortis Belgium pénzügyi szolgáltatások 7. Carnival Nagy-Britannia hajózás 8. Shell Transport & Trading Nagy-Britannia olaj és gáz 9. Continental Németország autóalkatrészek, gumiabroncs 10. BP Nagy-Britannia olaj és gáz Forrás: Business Week
Magyarországon épít erőművet az E.ON?
Az E.ON német közműcsoport 6,8 milliárd eurót kíván fordítani új erőművek építésére, és közleménye Magyarországot is a lehetséges helyszínek között említi.
Tovább lassulhat az orosz gazdaság
Az olajexportból származó bevételek 2008-ig biztosítják, hogy az orosz költségvetés szufficites legyen, annak ellenére, hogy a kormány a szociális kiadások emelését tervezi a 2008-ban esedékes elnökválasztás előtt – jelentette ki German Gref orosz gazdasági miniszter. Az idén a többlet a GDP 5,6 százaléka lesz, és 2006-2008-ban sem süllyed 2 százalék alá – tette hozzá. A gazdasági növekedés azonban nem gyorsítható az olajjövedelmek révén, mivel ezek az olajárak zuhanásának esetére létrehozott stabilizációs alapba mennek. Az alap összege Gref becslése szerint ez év végére 1200 milliárd rubelre (42 milliárd dollár) emelkedik, ha leszámítjuk a Párizsi Klubbal szemben fennálló tartozások törlesztésére szánt 15 milliárd dollárt. A gazdasági minisztérium nemrég 5,8 százalékra csökkentette a GDP idei bővülésére adott előrejelzését, de a miniszter szerint ha nem sikerül megállítani a növekedés első negyedévben tapasztalt visszaesését, akkor csak 5–5,5, jövőre 5–5,2 százalék várható.
Folytatja a termékinváziót a Nokia
A Szingapúrban tegnap kezdődött CommunicAsia kiállítás alkalmából hét új készüléket mutatott be a világ vezető mobiltelefon-gyártója, a finn Nokia Corp. A termékek különböző technológiákat és kategóriákat képviselnek, a csúcsmodell a harmadik generációs (3G) szolgáltatásokhoz alkalmas, két megapixel felbontású kamerával is rendelkező 6280-as. Három másik készüléket a világon legelterjedtebb GSM szabványhoz fejlesztettek ki, ezek közül a 6270-esben ugyancsak két megapixeles kamera van, míg a 6111-es és a 6060-as kevesebbet tud, utóbbi kifejezetten csak alapvető funkciókat kínál. A további három telefon az Észak-Amerikában használatos CDMA technológiához készült, egy közülük kamerával és zenelejátszóval van ellátva, a másik kettő belépő szintű modell. Az olcsóbb készülékeket a harmadik, a drágábbakat a negyedik negyedévben kezdik forgalmazni. A most bemutatott modellekkel a Nokia immár 33 új telefont hozott ki az idén, így minden bizonnyal teljesíteni tudja célkitűzését, hogy az év végéig 40 új készüléket dobjon piacra. A legfrissebb termékek közül a vállalat különösen a CDMA technológiájúakhoz fűz nagy reményeket, miután az első negyedévben a kínálat gyengesége miatt pocsékul teljesített Észak-Amerikában: piaci részesedése éves összevetésben 7 százalékponttal, 13 százalékra zsugorodott a Strategy Analytics piackutató cég kimutatása szerint. A világ ötödik legnagyobb mobilkészülék-gyártója, a Sony Ericsson öt új modellt dobott a piacra, amellyel elsősorban az alacsony és a középső piaci szegmensben erősítené jelenlétét és növelné az első negyedévben megcsappant nyereségét. Köztük a W600 a zenelejátszós mobilkészülékek új verzióját jelenti, az S600 főként a fiatalokat célozza meg, a J210 pedig csak alapfunkciókat tartalmaz.
Az OPEC se tudja lenyomni az olajárat
Az OPEC ma várhatóan emeli a kitermelési kvótát, de vezetői szerint ez sem segít, mert a magas olajár elsősorban a finomítói kapacitás szűkösségével kapcsolatos aggodalmakra vezethető vissza.
Putyin elégedetlen a gazdasággal
Vlagyimir Putyin orosz államfő egy szentpétervári gazdasági fórumon csalódottságának adott hangot az orosz gazdasági növekedés lassulása és az infláció élénkülése miatt. Az elnök korábban azt a cél tűzte ki, hogy a GDP-nek tíz éven belül duplájára kellene emelkednie, ami évi 7 százalékos gazdasági növekedést feltételez, de a kormány nemrég 5,8 százalékra csökkentette idei GDP-bővülési előrejelzését. Az árak az év első öt hónapjában 7,3 százalékkal emelkedtek, így a kabinetnek fel kellett adnia eredeti, 8,5 százalékos éves inflációs célkitűzését, és ma már a módosított 10 százalékos cél elérése is meglehetősen nehéznek tűnik. Putyin elismerte, hogy az állam erőteljes beavatkozása a gazdaságba kedvezőtlen következményekkel jár, mert akadályozza az üzleti kezdeményezéseket. Két területen azonban szerinte továbbra is szükség van az állami szerepvállalásra: az infrastruktúra, ezen belül elsősorban az olajexporthoz szükséges vezetékkapacitás fejlesztése, valamint a hadiipar újraélesztése terén.