Gáti Tibor

Hodorkovszkij kilenc évet kapott

A moszkvai bíróság tegnap kilenc év, munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Mihail Hodorkovszkijt, nemrég még Oroszország leggazdagabb emberét, a Jukosz volt vezérigazgatóját és legközelebbi üzlettársát, Platon Lebegyevet. Ez mindössze egy évvel rövidebb az ügyben kiszabható maximumnál. A 11 hónapos pert lezáró ítélet a hét vádpont közül hatban – egyebek között bűnszövetségben elkövetett lopásban, károkozásban, adó- és biztosítási csalásban – találta bűnösnek a két vádlottat. Az Apatit műtrágyagyár törvénytelen megszerzésére vonatkozó vádpontot elejtették, mivel a feltételezett bűncselekmény tíz évnél régebben, 1994-ben történt, így elévült. Az egykori milliárdosnak és társának az előzetes letartóztatásban letöltött 583 napot is figyelembe véve hét és fél évet kell börtönben töltenie. A két vádlottnak emellett egy polgári peres kereset alapján 17 milliárd rubelt (600 millió dollár) kell fizetnie az adóhatóságoknak. Egy harmadik vádlottat, Andrej Krajnovot öt és fél év feltételes szabadságvesztésre ítélték. A két vádlott ügyvédei fellebbeznek, az ügyészség igazságosnak nevezte az ítéletet. A legfelsőbb bíróság várhatóan egy éven belül meghozza a jogerős döntést. Az ítélet azt jelenti, hogy Hodorkovszkij a következő elnökválasztás idején, 2008-ban még börtönben lesz. A Kreml az elemzők többsége szerint politikai okokból indított hadjáratot az egykori milliárdos és cége ellen, amiért anyagi támogatást nyújtott liberális ellenzéki pártoknak. A Jukoszt az elmúlt másfél évben feldarabolták, miután a hatóságok szerint 28 milliárd dollár adóhátralékot halmozott fel. Az ítéletre ugyan számítani lehetett, mégis várhatóan tovább rontja Oroszország befektetői megítélését, miután az országban láthatóan nem működik a hatalmi ágak elválasztása.

Feljavítják a legnagyobb kínai bankot

A legnagyobb kínai kereskedelmi bank, az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) 246 milliárd jüan (29,7 milliárd dollár) rossz hitelt ad át a kétes banki követelések átvételére létrehozott négy állami ügynökség egyikének, a Huarong Asset Management Companynak – közölte az ügynökség illetékese. A lépés része annak az erőfeszítésnek, hogy a szeptemberre tervezett tőzsdei bevezetés előtt feljavítsák az ICBC pénzügyi mérlegét. A kormány korábban hasonló okokból az ország valutatartalékából 15 milliárd dolláros tőkeinjekciót adott a 20 ezer fiókot működtető, összesen mintegy 400 ezer főt foglalkoztató banknak. Az ICBC rossz hitelei az állami sajtóorgánumok szerint ez év elején 700 milliárd jüanra rúgtak, a bank a múlt év végén azt közölte, hogy a rossz hitelek aránya 19,1 százalék. Az állam az elemzők szerint az elkövetkező években a bank összes rossz hitelét át fogja vállalni. A pekingi kormány a tőzsdei bevezetésre kívánja ösztönözni az állami bankokat és mindent megtesz a több mint 200 milliárd dollárnyi rossz hitellel küszködő kínai bankszektor feljavítására, mielőtt 2007-ben megnyitná azt a külföldi befektetők előtt. A Bank of China és a Construction Bank 2003-ban együttesen 45 milliárd dollárnyi tőkét kapott és várhatóan még idén vagy jövőre a tőzsdére mennek.

Megszűnik a Rosztelekom monopolhelyzete

Az orosz kormány tegnap bejelentette, hogy távolsági és nemzetközi távközlési szolgáltatási engedélyt adott ki egy magántársaságnak és ezzel megszűnik az állami Rosztelekom eddigi monopolhelyzete. Az engedélyt a Centreinfocom nevű, viszonylag ismeretlen cég kapta, amely több kisebb szolgáltatót tömörít. A szövetségi távközlési hatóság közölte, hogy további kérelmek elbírálása folyik és hamarosan további engedélyeket is ki fognak adni. Eddig az orosz Alfa Group és a norvég Telenor tulajdonában lévő Golden Telekom vezetékes szolgáltató, valamint a Szisztyema-csoport, a Telekominvest és a TransitTelecom tulajdonában álló Multiregional TransitTelecom kért szolgáltatási engedélyt. Az orosz kormány az Európai Unióval két hete kötött megállapodásban vállalta, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás egyik feltételeként 2007-ig megszünteti a Rosztelekom monopolhelyzetét a nemzetközi hívások terén.

Lassul az orosz gazdaság

A magas olajárak ellenére észrevehetően lassul az orosz gazdaság, miután – nem utolsósorban a Jukosz feldarabolása miatt – gyengül a gazdasági bizalom – közölte sajtóértekezletén Andrej Klepah, az orosz gazdasági minisztérium makrogazdasági előrejelző osztályának vezetője. A bizalom gyengülése a befektetések visszaesésével járt, emellett gyengült a gazdaság motorját jelentő olaj- és gázszektor teljesítménye is. Az olajszektorban problémát okoz, hogy az adóhatóságok jelentős követelésekkel álltak elő az olajcégekkel szemben. Vlagyimir Putyin elnök már korábban felszólította az adóhatóságokat, hogy hagyják abba a cégek terrorizálását, de az adóellenőrök karmainak lenyesegetését célzó reformok még nem születtek meg – tette hozzá Klepah. Az elmúlt hónapokban stagnált az olajtermelés, miután a Jukosz olajvállalat korábbi fő termelőegysége, a Juganszknyeftyegaz nem tudta növelni a kitermelést azóta, hogy a Jukosz adótartozásai fejében gyakorlatilag visszaállamosították. A tárca már a múlt héten 6,5-ről 5,8 százalékra csökkentette a gazdaság idei növekedésének ütemére vonatkozó korábbi előrejelzését a tavalyi 7,1 százalékos tényleges növekedés után, és az elkövetkező három évre szóló prognózist is lerontotta. Eszerint jövőre 6,1 helyett 5,6, 2007-ben 6,2 helyett 6,0, 2008-ban 6,2 helyett csak 5,8 százalékkal bővül a GDP Oroszországban. German Gref gazdasági miniszter ezt az olajtermelés és -export lelassulásával, valamint a beruházások visszaesésével magyarázta, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az év második felében felgyorsul a gazdaság.

Juscsenko a kormányt hibáztatja a benzinhiányért

Az ukrán államfő a kormányt tette felelőssé a benzinhiányért és rendeleteket hozott a piackonform megoldás érdekében, miután miniszterelnöke adminisztratív eszközökkel és az oroszokat vádolva nem tudta kezelni a válságot.

Nadrágszíjmeghúzást javasol az EU elnöksége

Az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg számottevő kiadáscsökkentést javasol a 2007–2013-as időszak uniós költségvetésében, hogy segítsen feloldani a kialakult nézeteltéréseket. Az előterjesztés értelmében 50 milliárd euróval csökkentenék az EU versenyképességének növelésére az Európai Bizottság által előirányzott összeget és 40 milliárddal a regionális támogatásokat. Ez utóbbi az új és a régi tagállamokat egyaránt sújtaná. A tavalyi 4,6 milliárd euró körül rögzítené a Nagy-Britanniának járó visszatérítést, ami pedig e nélkül várhatóan 8 milliárdra nőne. Ugyancsak maximalizálnák Hollandia, Svédország és Németország befizetéseit a közös büdzsébe, az adott országok áfa-bevételeit alapul véve. A hat nettó befizető ország – a fentieken kívül Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia – közül ez a három fizet be a legtöbbet a népességszámot figyelembe véve. Felmerülhet az agrárbüdzsé csökkentése is, mégpedig úgy, hogy összegébe a várhatóan 2007-ben csatlakozó Romániát és Bulgáriát is beleértik. A tervezett megtakarítások révén az uniós kiadások 1026 milliárd euróról, azaz a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,26 százalékáról 900 milliárdra, azaz 1,07 százalékra csökkennének. Ez azonban még mindig meghaladja a nettó befizetők által követelt 1 százalékot. A javaslatot – amiről vasárnap és hétfőn a külügyminiszterek is tárgyalnak – Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök reményei szerint elfogadják a júniusi EU-csúcstalálkozón. Ez a legkedvezőbb időpont, a későbbiekben ugyanis nehezebb lesz megállapodásra jutni, miután júliustól a többszörösen is érintett Nagy-Britannia veszi át a soros elnökséget, s jövőre a szigetországban népszavazás lesz az EU-alkotmányról, Németországban pedig országgyűlési választásokat tartanak.

Romlanak a világgazdaság kilátásai

A befektetők egyre borúsabban ítélik meg a világgazdaság kilátásait – derül ki a 339 befektetési alapkezelő megkérdezésén alapuló felmérésből, amelyet a Merrill Lynch végzett el május 6. és 12. között. A megkérdezettek mindössze 23 százaléka számít arra, hogy az elkövetkező 12 hónapban nőni fog a globális növekedés üteme, míg 56 százalékuk kismértékű lassulást vár. A többség szerint nőni fog az infláció, a vállalati nyereségek viszont némileg csökkennek. A befektetők aggódnak az euró miatt, amelynek a főbb valuták közül a legnagyobb esélye van arra, hogy leértékelődjön, különösen ha a franciák május 29-én leszavazzák az EU-alkotmányt. A havonta végzett felmérésből az derül ki, hogy a befektetők véleménye az elmúlt két hónapban gyökeres változáson ment át a világgazdasági kilátásokat illetően, amiket 2001 óta nem ítéltek ilyen rossznak. Az áprilisi felmérés még lényeges különbséget mutatott egyfelől a kilátásokat megítélését illetően óvatosabb amerikai és európai befektetők és a lényegesen derűlátóbb ázsiaiak között. Ez a különbség májusra megszűnt: most már az ázsiaiak sem optimisták. Ezt a nézetet a legfrissebb adatok sem cáfolják: az USA-ban áprilisban 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés, miközben a fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek a márciusi 0,6 százalék után. A várt 0,4 százalékot meghaladó drágulás oka, hogy az energiaárak két éve a legnagyobb ütemben, 4,5 százalékkal emelkedtek a hónap folyamán. Az energia- és élelmiszerárakat nem számítva ugyanakkor nem emelkedtek a fogyasztói árak, így a Fed várhatóan legközelebb is csak 25 bázisponttal szigorít.

Beperelte a Vivendi a Deutsche Telekomot

A Vivendi Universal francia médiacsoport 2,2 milliárd eurós kártérítési pert indított a Deutsche Telekom AG (DT) ellen a párizsi kereskedelmi bíróságon a PTC lengyel mobilszolgáltatóban eszközölt befektetése után elszenvedett vesztesége miatt. A keresetet arra alapozza, hogy a DT tavaly figyelmeztetés nélkül megszakította a lengyel Elektrim SA részvételével zajló háromoldalú tárgyalásokat a legnagyobb lengyel mobilcégről, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy törvénytelenül a lehető legolcsóbban jusson a részvényekhez. A Vivendi tulajdonában lévő PTC-részvények eladásáról folyó tárgyalások megszakadása nyomán csökkent a papírok árfolyama, ami a francia cég szerint tetemes veszteséget okozott neki. A Vivendi erősíteni kívánja pozícióit a lengyel távközlési szektorban, vezetői az elmúlt hetekben 650 millió eurót ajánlottak a lengyel Elektrim-csoportnak a két cég közös vállalatában, a PTC-ben jelenleg 51 százalékos részesedéssel rendelkező Elektrim Telekomunikacjában lévő tulajdonrészéért. Ez fordulatot jelez a Vivendi részéről, amely tavaly még 1 milliárdért el akarta adni PTC-részesedését. A PTC megszerzéséért régóta folyó harcban a Vivendi az év elején érzékeny veszteséget szenvedett el, amikor a PTC-ben 49 százalékos részesedéssel rendelkező DT és az Elektrim együttes szavazatával lecserélték a PTC igazgatótanácsát és felügyelőbizottságát.

Lefékeződött az ukrán gazdaság

Az idei első négy hónapban kevesebb mint felére, 5 százalékra lassult az ukrán gazdaság növekedési üteme az egy évvel korábbi 11,5 százalékról – jelentette a kijevi statisztikai hivatal. Julia Timosenko miniszterelnök tegnapi sajtóértekezletén megkérdőjelezte az adatok megbízhatóságát, szerinte az előző kormány meghamisította a 2004-es adatokat. Szerhij Terjohin gazdasági miniszter viszont elismerte, hogy a GDP 60 százalékát adó kivitel feltételei sokat romlottak az elmúlt két hónapban. Valerij Litvickij, a jegybankelnök vezető tanácsadója a bel- és külföldi befektetések visszaesésével magyarázta a lassulást.