Gáti Tibor

Példátlan mértékű áresés az USA-ban

Októberben egy százalékkal estek a fogyasztói árak az USA-ban, amire nem volt példa azóta, hogy 1947-ben mérni kezdték a havi inflációt. Az árcsökkenés fő oka, hogy az üzemanyag lényegesen olcsóbb lett, és a kereskedők - a gyengülő vásárlókedv fokozása érdekében - jelentős engedményekkel kínálják a ruházati cikkeket és az autót. Az energiaköltségek 8,6 százalékkal csökkentek a hónap folyamán, az üzemanyagárak 14 százalékot zuhantak, amire negyven éve nem volt példa. Az üzemanyag-fogyasztás az első tíz hónapban 5,2 százalékkal csökkent. Az élelmiszerárak 0,3 százalékkal emelkedtek a szeptemberi 0,6 százalék után. Az élelmiszereket és az energiahordozókat nem számítva 0,1 százalékos volt az áresés. Az év/éves infláció 3,7 százalékos volt, ami a legalacsonyabb ütem az elmúlt egy évben. A vásárlóerő azonban így is gyengül: a reálbérek októberben 1,4 százalékkal emelkedtek, de az elmúlt 12 hónapban 0,9 százalékot estek. Elemzők szerint az elkövetkező hónapokban fokozódni fog az áresés üteme, és a recesszió növeli a defláció kockázatát, tovább nehezítve a jegybank és a januárban hivatalba lépő új kormányzat dolgát. A válságot jelzi, hogy a megkezdett lakóingatlan-építések száma októberben 4,5 százalékkal, annualizált szinten 791 ezerre esett, ami a legalacsonyabb szám a mutató 49 éves történetében. A legnagyobb amerikai vállalatok vezetői a Wall Street Journal által rendezett konferencián sürgették, hogy a jövőre hivatalba lépő új kormányzat fogadjon el egy 300 milliárd dolláros ösztönző csomagot, és Barack Obama megválasztott elnök minél előbb nevezze meg, kiket állít a főbb gazdasági posztokra. Ugyanakkor a törvényhozás a republikánusok ellenállása miatt a jelek szerint azt az újabb 25 milliárd dolláros kedvezményes hitelt sem lesz hajlandó megszavazni, amit a három detroiti autógyártó kér. A General Motors, a Ford és a Chrysler vezérigazgatója, Rick Wagoner, Alan Mullaly és Bob Nardelli kedden a szenátus bankbizottságában, tegnap - lapzártánk után - pedig a képviselőházban győzködték a honatyákat az azonnali segítség szükségességéről. A három autógyártó összeomlása egy tanulmány szerint hárommillió munkahely megszűnését jelentené, és a kormány az első évben 156 milliárd dollár adótól esne el. A Fehér Ház és Henry Paulson pénzügyminiszter azonban egyaránt ellenzi, hogy a már jóváhagyott 25 milliárd hitelen felül újabb támogatást nyújtsanak a kormányzat 700 milliárd dolláros, a pénzintézeteknek szánt mentő csomagjából.

A japán bankok is megszenvedik a válságot

A legnagyobb japán bank, a Mitsubishi UFJ Financial Group nyeresége 64 százalékkal, 92,02 milliárd jenre (955,6 millió dollár) zuhant pénzügyi évének szeptemberben véget ért első hat hónapjában a rossz hitelek után képzett tartalékok növekedése és a birtokában lévő részvényportfólió értékének esése miatt. A rossz hitelek miatti veszteség 334,9 milliárd jen volt, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a részvényeken 75,3 milliárdot bukott a bank. Az üzemi nyereség 62 százalékkal, 18,12 milliárd jenre csökkent, az árbevétel 10 százalékkal, 2930 milliárd jenre emelkedett. A Mitsubishi októberben csökkentette a pénzügyi év egészére szóló előrejelzését, eszerint a nettó nyereség 65,4 százalékkal, 220 milliárd jenre csökken, ami a hat éve a legrosszabb féléves eredmény. A többi nagy japán bank, így a Sumitomo Mitsui Financial Group és a Mizuho Financial Group ugyancsak gyengébb féléves profitot produkált és csökkentette éves előrejelzését. Az öt legnagyobb japán bank az elmúlt egy hónapban összesen ezermilliárd dollárral rontotta korábbi prognózisát. A Mitsubishi bejelentette, hogy 546 milliárd jen (5,7 milliárd dollár) tőkeemelést tervez új részvények kibocsátása révén. Az Aegon NV holland biztosító, az Aegon Magyarország tulajdonosa tegnap közölte, hogy mintegy egymilliárd dolláros támogatást szeretne kapni a washingtoni kormánytól és megvásárol egy kisebb amerikai takarékbankot, a 300 millió dollár mérlegfőösszegű Suburban Federal Savings Bankot Maryland államban, hogy jogosult legyen a tőkeinjekcióra a bankoknak szánt mentő csomagból. A csoport már a holland kormánytól is kapott 3 milliárd eurót (3,8 milliárd dollár). A bejelentés hatására több mint 8 százalékot zuhantak a cég részvényei Amszterdamban. Az Aegon jelenleg a Transamerica életbiztosító tulajdonosa az USA-ban, ahonnan üzemi nyeresége háromnegyede származik. A legnagyobb francia bank, a BNP Paribas viszont jó hírt kapott: egy brüsszeli bíróság elutasította a Fortis holland-belga-luxemburgi pénzügyi csoport kisebbségi tulajdonosainak keresetét, amellyel meg akarták akadályozni, hogy a BNP az október 5-én létrejött megállapodásnak megfelelően 14,5 milliárd euróért ellenőrző pakettet vásárolhasson a Fortis belgiumi és luxemburgi érdekeltségeiben. Ezzel elhárult az akadály az ügylet lebonyolítása elől, így a BNP betétállományát tekintve az eurózóna legnagyobb bankjává válhat.

Olvad az orosz acél

Az orosz acélgyártó vállalatok a kereslet csökkenése, a világpiaci árak negyvenszázalékos zuhanása és a finanszírozási nehézségek miatt egymás után jelentik be, hogy kénytelenek visszafogni termelésüket és beruházásaikat. Az ország acéltermelése elemzők szerint idén négy százalékkal, jövőre további tíz százalékkal esik vissza. A legnagyobb gyártó, a Szeversztal, amely az orosz acéltermelés 16 százalékát adja, a szeptemberihez képest felére csökkentette a termelést az országon belüli és azon kívüli üzemeiben. Emellett jövőre húsz százalékot lecsípnek a kiadásokból, létszámot csökkentenek és határozatlan időre elhalasztják a 2009-2011-re tervezett nyolcmillárd dolláros beruházási programot. A cég a negyedik legnagyobb gyártó az USA-ban, így különösen súlyosan érinti az ottani válság és az európai és a japán recesszió is szűkíti exportpiacait. A Szeversztal emellett tárgyalásokat folytat a VEB állami fejlesztési bankkal a jövő februárban esedékessé váló 325 millió dollár összegű kötvénytartozás 75 százalékának refinanszírozása érdekében - közölte Szergej Kuznyecov pénzügyi igazgató. Kuznyecov szerint a Szeversztal tulajdonképpen rendelkezik a szükséges forrásokkal, a hitelre csak pluszbiztosítékként van szükségük. A moszkvai kormány a VEB-re bízta annak az ötvenmilliárd dolláros mentő csomagnak a levezénylését, amely az orosz cégek jövő év végéig esedékessé váló összesen 120 milliárd dollárnyi tartozásának refinanszírozását segítené. A cég a szeptemberben bejelentett 5,8-6,1 milliárdról 5,1-5,3 milliárd dollárra csökkenti ez évi EBITDA-eredmény-előrejelzését. Az első háromnegyed évben ötmilliárd volt az EBITDA-nyereség, vagyis a negyedik negyedévben a cég alig számít profitra. Az első kilenc hónapban egyébként még jól teljesített a Szeversztal: a nettó nyereség az egy évvel korábbi 1,53 milliárdról 3,24 milliárd dollárra - azaz több mint duplájára nőtt -, az árbevétel 60,6 százalékkal, 18,15 milliárd dollárra emelkedett. A második és a harmadik legnagyobb acéltermelő, az Evraz és a Magnitogorsk Iron & Steel (MMK), valamint a Novolipetsk Steel ugyancsak leállítja kohói egy részét. Az MMK felfüggeszti tíz évre szóló beruházási tervét, amelynek keretében évente átlag 1,4 milliárd dollárt invesztáltak volna, és már októbertől 15 százalékkal csökkentette a hengerelt acél gyártását.

Ötvenezret küld el a Citigroup

Az USA második legnagyobb bankja, a Citigroup a feltételek romlása miatt további jelentős vagyoneladásra kényszerül és 50 ezerrel, azaz húsz százalékkal csökkenti létszámát a közeljövőben. A bank idén - eddig - mintegy 23 ezer munkahelyet szüntetett meg, a leépítések nyomán 300 ezerre apad a tavaly év végi 375 ezres létszám. Ezen kívül jövőre 16-19 százalékkal, 50 milliárdra faragja le kiadásait. A pénzintézet tavaly összesen húszmilliárd dollárt vesztett hibás befektetései miatt, e területen a múlt decemberben kinevezett új vezérigazgató, Vikram Pandit sem tudott fordulatot hozni. Elemzők szerint legkorábban 2010-ben lesz nyereséges a pénzintézet. A bank részvényeinek árfolyama a múlt héten tíz dollár alá esett, először azóta, hogy a Travelers Group és a Citicorp. fúziója eredményeképpen 1998-ban megalakult. Idén eddig 68 százalékot vesztettek értékükből a részvények, így a bank piaci értéke a múlt hét végére 51,9 milliárd dollárra esett, ami alig kétszerese a washingtoni pénzügyminisztériumtól kapott 25 milliárd dolláros tőkeinjekciónak.

További kamatcsökkentéseket sürget a vezérigazgató

Több pénzre lesz szüksége az IMF-nek

Recesszióban a japán gazdaság

A japán gazdaság recesszióba süllyedt és a helyzet további romlására kell számítani, miután a szeptemberben véget ért negyedévben is zsugorodott a GDP - jelentette be tegnap Joszano Kaoru gazdasági miniszter. Annualizált szinten 0,4, az előző negyedévhez képest 0,1 százalékos volt a visszaesés, miután a második negyedévben a módosított adatok szerint 3,7, illetve 0,9 százalékkal csökkent a teljesítmény. Utoljára 2001-ben, az internetbuborék kipukkadása idején fordult elő, hogy két egymást követő negyedévben zsugorodott a japán gazdaság. Joszano szerint a világgazdasági helyzet romlása és a pénzpiacok ingatagsága miatt tovább nőnek a gazdasági kockázatok és Japán tartós hullámvölgybe kerülhet. Az ország fő exportcikkei, a gépkocsik és az elektronikai cikkek iránt például drámaian csökken a kereslet. Ráadásul a japán jegybank irányadó kamata mára annyira alacsony - 0,3 százalékos -, hogy a monetáris eszközökkel történő gazdaságösztönzés lehetőségei is korlátozottak. A nettó export alakulása 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez, miután a kivitel csak 0,7 százalékkal emelkedett, miközben az import 1,9 százalékkal, elsősorban a magas olajár miatt. Az állótőke-beruházások a harmadik negyedévben 1,7 százalékot estek az előző három hónaphoz képest. A legjelentősebb japán vállalatok, köztük a Toyota és a Honda autógyár, illetve a világ legnagyobb kameragyártója, a Canon kénytelen volt drasztikusan lerontani profit-előrejelzését és visszafogni a beruházásokat. Az OECD előrejelzése szerint jövőre 0,1 százalékkal zsugorodik a GDP, igaz, az USA-ban 0,9, az eurózónában 0,5 százalékos visszaesés várható.

Szlovákia továbbra is osztályelső

A harmadik negyedévben 7,1 százalékra lassult a szlovák gazdaság növekedési üteme a második negyedévi 7,6 százalékáról - derül ki a pozsonyi statisztikai hivatal előzetes adataiból. Bár közel három éve ez a legkisebb arányú bővülés, Szlovákia így is messze megelőzi a közép-európai térség többi országát. A végleges harmadik negyedévi adatot és a részleteket csak december 4-én teszik közzé, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a szlovák GDP-bővülés fő hajtóereje továbbra is a lakossági fogyasztás, az autóipar és az elektronika. A lassulás nem a nemzetközi pénzügyi válság következménye - mutatnak rá -, korábban is nyilvánvaló volt, hogy a tavalyi szédítő, 10,4 százalékos növekedés az idén nem tartható, a húzóágazatot jelentő autóiparban már nem bővül a korábbi mértékben a kapacitás. Az exportpiacok szűkülése a harmadik negyedévben még nem játszott döntő szerepet, a negyedik negyedévre azonban az elemzők már lefékeződést várnak, egyesek máris arról beszélnek, hogy hiba volt egyetlen ágazatra, az autóiparra összpontosítani. A válság hatása csak jövőre lesz igazán érezhető; a kormány költségvetési tervezete a GDP 6,5 százalékos bővülésével számol, de már Robert Fico miniszterelnök is elismerte, hogy csak 5 százalék körül lesz a növekedés. A pénzügyi tárca ennél is óvatosabb: november 3-án 4,6 százalékra csökkentette prognózisát, a szlovákiai elemzők előrejelzései 4,5 és 5 százalék körül szóródnak. A foglalkoztatottsági mutatók egyelőre nem rosszak: a harmadik negyedévben 2,260 millió fő volt állásban, 3,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A jegybank monetáris politikája is a növekedést segíti, bár a múlt héten végrehajtott 50 bázispontos kamatcsökkentés azt célozta, hogy az euró jövő januári bevezetése előtt egy szintre kerüljenek az Európai Központi Bank (ECB) 3,25 százalékos kamatával. Az ugyancsak pénteken közzétett adatok szerint az uniós módszertan szerint számolt harmonizált infláció a szeptemberi 4,5-ről októberben 4,2 százalékra mérséklődött, és a jegybank novemberben is lassulásra számít, ami - ha az ECB még az idén tovább enyhít - megkönnyíti a további kamatvágást.

IMF-kölcsön Izlandnak

Megállapodás született arról, hogy az IMF készenléti hitelt nyújt a válság sújtotta Izlandnak - jelentette be Dominique Strauss-Kahn, a Valutaalap vezérigazgatója szombaton a G-20 washingtoni tanácskozásán. A hitel összegéről a vezérigazgató nem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy az igazgatótanács a jövő szerdán hozza meg a döntést a program részleteiről. Izland a korábbi jelentések szerint kétmilliárd dollárt kért a nemzetközi szervezettől, miután az ország bankszektora lényegében összeomlott a hitelválság következtében, és a kormány kénytelen volt állami ellenőrzés alá vonni a három legnagyobb pénzintézetet. Az IMF igazgatótanácsa az előzetes megállapodást követően eredetileg november 5-én határozott volna a hitelkérelemről, de az ülést elhalasztották, mivel Nagy-Britannia és Hollandia azt követelte, hogy előbb rendezzék a brit és holland állampolgárok izlandi bankokban ragadt betéteinek helyzetét. Az izlandi korona októberben összeomlott, január óta értékének kétharmadát elvesztette. A rejkjaviki kormány november elején közölte, hogy az infláció a jövő év elején el fogja érni a 20 százalékot, és 2009 végén 10 százalékra emelkedik a munkanélküliség. Strauss-Kahn azt is bejelentette, hogy az IMF 7,6 milliárd dollár készenléti hitelt nyújt Pakisztánnak.

Gyorsan romlik Lettország hitelminősítése

A Standard & Poor's (S&P) két héten belül másodszor is lerontotta Lettország hosszú lejáratú devizaadósságainak besorolását: a most adott BBB mínusz a legrosszabb osztályzat a befektetési kategóriában. A hitelminősítő ráadásul negatív figyelőlistára vette az országot, márpedig egy újabb leminősítés azt jelenti, hogy Lettország Románia után az EU-ban másodikként a bóvlikategóriába kerül. Az S&P a banki betétállományok további csökkenésének megnövekedett kockázatával, a külső adósságok növekedésével és a jelentős folyó fizetési mérleghiánnyal indokolta a lépést. A rigai kormány múlt szombaton jelentette be, hogy átvette az ellenőrzést a második legnagyobb bank, a csőd szélén álló Parex fölött és 361 millió dollárnyi tőkeinjekcióban részesítette. A harmadik negyedévben év/éves összehasonlításban 4,2 százalékkal zsugorodott a GDP a második negyedévi 0,1 százalékos csökkenés után. Ezt megelőzően 14 év óta nem fordult elő, hogy visszaesett volna a gazdaság, de az IMF szerint az év egészében 0,8 százalékos mínusz várható a tavalyi 10,5 százalékos növekedést követően. A GDP-arányos államháztartási hiány az S&P szerint az adóbevételek visszaesése miatt idén 4,5, jövőre hat százalékra nő, az államadósság jövőre megduplázódik és eléri a GDP húsz százalékát. A Moody's már a múlt héten egy fokozattal, A2-re, a Fitch pedig még október elején ugyancsak egy fokozattal, BBB-re rontotta az ország hitelbesorolását.