Gáti Tibor

Ismét emelt a Fed

A Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága tegnap az egyöntetű várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 3,25 százalékra emelte az irányadó egynapos kamatot. Tavaly június óta ez volt a kilencedik ilyen döntés, és a Fed ezúttal is jelezte, hogy folytatódik a mérsékelt kamatemelés politikája. Ezt megalapozza, hogy a gazdasági növekedés üteme az első negyedévben a végleges adatok szerint a vártnál gyorsabb, 3,8 százalékos volt, és az emelkedő olajárak növelik az inflációs nyomást. A kötvénykereskedők döntő többsége arra számít, hogy a Fed az idén még legalább kétszer szigorít.

Olajfék a nemzetközi légi fuvarozáson

A növekedés több hónapos lassulása után májusban már egyenesen csökkent a nemzetközi légi áruszállítás – jelentette a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA). Ez is azt jelzi, hogy a magas olajárak fékezik a világgazdasági növekedést, hiszen jelenleg a nemzetközi áruszállítás mintegy 40 százaléka légi úton zajlik. Ma már repülőn szállítanak bonyolult ipari berendezéseket, fogyasztói elektronikai árukat, autóalkatrészeket, sőt élelmiszert és divatruházati cikkeket is. Az elmúlt években a globális növekedés felgyorsulásával a légi áruszállítás is bővült, a repülőgépgyártók, köztük az Airbus és a Boeing Co. mind nagyobb arányban gyárt teherszállító gépeket. Februártól azonban jelentősen lassult a növekedés és májusban már 1,6 százalékkal csökkent éves összehasonlításban a volumen, amit tonnakilométerben számolnak. A vállalatok a magasabb energiaárak miatt csökkentik a termelést, a beszerzést, ennek folytán a szállítást is. A légi utasforgalom ugyanakkor 8,8 százalékkal emelkedett májusban éves összehasonlításban. A légitársaságok szerte a világon az utasok számának emelkedéséről számolnak be, bár ezt nem kíséri a jegybevételek hasonló ütemű növekedése. Az árbevételek csak lassan emelkednek, miközben az üzemanyagköltségek nőnek, ami kedvezőtlenül érinti a légitársaságok pénzügyi eredményeit. A légitársaságok együttes vesztesége az idén 6 milliárd dollár körül lesz az IATA előrejelzése szerint, aminek legnagyobb részét a hagyományos amerikai légitársaságok fogják elszenvedni. A légi áruszállítás visszaesése kedvezőtlen jel az utasforgalom alakulása szempontjából is, így Giovanni Bigignani, az IATA vezérigazgatója szerint a légitársaságokra is rosszabb idők várnak.

Új vezérigazgató a Boeing élén

A Boeing Co. tegnap a 3M elnök-vezérigazgatóját, az 55 éves W. James McNerney Jr-t nevezte ki vezérigazgatónak, akitől azt várják, hogy segít helyreállítani az amerikai repülőgépgyártó vállalat botrányoktól megtépázott tekintélyét. McNerneyt, aki nagy tekintélynek örvend az iparágban – korábban a General Electric Co. sugárhajtómű-gyártó üzletágát irányította és 2001 óta tagja a Boeing igazgatótanácsának – már hosszabb ideje győzködték, hogy vállalja el a megbízást. Jól értesült források szerint várhatóan a cég elnökének is ki fogják nevezni. Elődjét, Harry Stoneciphert márciusban menesztették, miután elismerte, hogy viszonya volt a cég egyik női vezetőjével. A személyi botrányok miatt az USA védelmi minisztériuma 2003 végén leállíttatta azt a 18 milliárd dolláros ügyletet, amelyben a légierő száz darab légi utántöltésre alkalmas üzemanyag-szállító repülőgépet lízingelt, illetve vásárolt volna a cégtől. Nem sokkal korábban ugyanis kiderült, hogy a Boeing pénzügyi igazgatója, Michael Sears állást ajánlott Darleen Druyunnak, a légierő magas rangú tisztviselőjének, aki akkor a beszerzés felelőse volt. Druyunt 2003 januárjában ki is nevezték alelnöknek. Azóta mindketten börtönbüntetésüket töltik, Phil Condit akkori vezérigazgató pedig 2003 decemberében lemondott posztjáról.

Bővíti kínai beruházását a Bayer

A korábban tervezett 120 ezer helyett 350 ezer tonna kapacitású üzemet épít Sanghaj egyik elővárosában a Bayer AG gyógyszer- és vegyipari konszern. A 2008-ben elkészülő üzemben a poliuretánhab alapanyagául szolgáló metilén-difenil-diizocianátot (MDI) fognak előállítani és a legnagyobb ilyen gyár lesz a világon. Ezzel a Bayer a jelenlegi 930 ezerről 1,3 millió tonnára növeli teljes éves MDI-termelését. Az üzem felépítése az első fázisa a cég összesen 1,8 milliárd dollárra rúgó projektjének Kínában. A német konszern arra számít, hogy évente 20 százalékkal tudja növelni eladásait a világ hetedik legnagyobb gazdaságában, ahol más vegyipari nagyvállalatok, így az ugyancsak német BASF AG és az amerikai Dow Chemicals is gyors ütemben növelik beruházásaikat.

Félálomban az európai gazdaság

A tegnap közzétett makroadatok tanúsága szerint továbbra is késik a fellendülés az eurózóna legnagyobb gazdaságaiban, miközben az infláció emelkedése rontja a kamatcsökkentés esélyeit.

Milánói ítélet Parmalat-ügyben

Megszületett az első ítélet a 2003-ban összeomlott Parmalat olasz tejipari csoport vezetői ügyében. A milánói bíróság börtönbüntetésre ítélte a cég tíz volt vezetőjét, köztük Fausto Tonnát, a cég alapító elnöke, Calisto Tanzi legközelebbi munkatársát, továbbá a vállalat egy ügyvédjét, mivel megtévesztették a piacot a vállalat tényleges pénzügyi helyzetét illetően. A maximum két és féléves börtönbüntetést azonban az elítélteknek nem kell leülniük, mivel büntetlen előéletűek, emellett nem állnak bíróság elé a várhatóan szeptember 28-án ugyancsak Milánóban kezdődő perben, miután vádalkut kötöttek a hatóságokkal. Ebben a perben Tanzi és további tizenöt volt Parmalat-vezető kerül a vádlottak padjára, ugyanezzel a váddal. Ezzel párhuzamosan azonban Pármában is eljárás folyik, miután az ügyészség több mint 70 főt vádol a cégen belül elkövetett visszaélésekkel. A botrány 2003 decemberében tört ki, amikor a súlyosan eladósodott cég vezetői kénytelenek voltak elismerni, hogy a valóságban nem létezik az a Cayman-szigeteken vezetett, 4 milliárd eurót tartalmazó számla, amit mérlegükben feltüntettek.

Javította az üzleti hangulatot az euró gyengülése

A napokban napvilágot látott felmérési adatok szerint júniusban kis mértékben javult az üzleti bizalom az eurózónában, az olasz vállalatok és a német fogyasztók azonban továbbra is borúlátóan ítélik meg kilátásaikat. Franciaországban október óta először emelkedett – 97-ről 99 pontra – a statisztikai hivatal kompozit üzleti hangulatindexe. Németországban nőtt az Ifo üzleti bizalomindexe és a ZEW befektetői bizalomindexe. Mindebben az elemzők szerint egyebek között az euró gyengülése játszott szerepet, ami ellensúlyozta az olajár emelkedését, de Németországban a választások előrehozatala is javította a hangulatot. Ezek a felmérések mindazonáltal még nem tartalmazzák az utolsó hét eseményeit, amikor az olaj 60 dollár fölé drágult. Ha ennek hatására júliusban ismét romlik az üzleti bizalom, akkor elemzők szerint nincs kizárva, hogy az Európai Központi Bank (ECB) rászánja magát a 2 százalékos irányadó kamat további csökkentésére. Az olasz vállalati vezetők azonban nem csatlakoztak a másutt tapasztalt kedvező trendhez: júniusban 84,3-ről 84,2 pontra csökkent az ISAE gazdaságkutató üzleti bizalomindexe, amely ezzel már az ötödik egymást követő hónapban esett. A Banca Intesa elemzője szerint az adat arról tanúskodik, hogy az olasz gazdaság – szemben a némettel és a franciával – nem ciklikus, hanem strukturális válságban van. Az utóbbi két országban a jelek szerint a vége felé közeledik a negatív üzleti ciklus, ami Olaszországról nem mondható el. Németországban viszont a lakosság nem osztja a vállalatok javuló derűlátását. Az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint 4,3-ről 3,5 pontra zuhant a GfK piackutató hangulatindexe, amely a júliusi kilátások megítélését tükrözi. A fogyasztók a magas olajárak és a várható kormányváltás közepette a jelek szerint bizonytalanok várható kiadásaikat és bevételeiket illetően.

Megdobták a magas olajárak a Lukoil profitját

Az idei első negyedévben 44 százalékkal, 1,18 milliárd dollárra nőtt a legnagyobb orosz olajvállalat, az OAO Lukoil nettó nyeresége, miután a cég az emelkedő olajárak közepette növelte termelését és exportját. Az elemzők ennél is valamivel nagyobb, 1,26 milliárd körüli profitra számítottak, a különbséget a cég szerint a növekvő adóterhek okozzák. Az adatok bejelentése után 0,8 százalékkal csökkent papírjainak árfolyama a moszkvai tőzsdén. Az Aton orosz brókercég elemzője szerint a Lukoil a következő három negyedévben várhatóan nem fog tudni ilyen jó eredményt produkálni, mivel nagyobbak lesznek üzemi költségei és emelkedni fog az exportra kivetett illeték. A cégnek – amely az orosz olajtermelés mintegy egyötödét adja, növelte kivitelét és most már Kínába is exportál – a teljes árbevétele 67 százalékkal emelkedett. Az év elején bevezetett adó- és illetékemelések nyomán a Lukoil az első negyedévben 1,78 milliárd dollárnyi összeget fizetett be az államkincstárba jövedéki adó és exportilleték címén, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A jövedelemadó, amelynek kulcsa változatlan maradt, 458 millió dollárnyi volt, az egyéb adók és illetékek együttesen további 1,3 milliárd dollárt tettek ki, ami 75 százalékos növekedést jelent. Az emelkedő adóterhek és a Kreml központosító törekvései fékezik az orosz olajipar növekedését. A kormány előrejelzése szerint idén 3,2 százalékkal lesz nagyobb az olajkitermelés, mint tavaly, ez a növekedési ütem az elmúlt öt év átlagának a felét sem éri el.

Lukoil-adatok

(milliárd dollár) 2004. I. n.év 2005. I. n.év Árbevétel* 6,512 10,557 EBITDA 1,412 1,959 Adózott eredmény 0,819 1,180 *jövedéki adó és exportilleték befizetése előtt Forrás: Dow Jones