Gáti Tibor

Privatizációs bukfenc Ukrajnában

A kijevi fellebbviteli döntőbíróság helytadott az államügyészség és a kormány fellebbezésének és semmisnek nyilvánította a nikopoli fémkohászati vállalat 50 százalékának privatizációjára vonatkozó korábbi döntést. Ez azt jelenti, hogy a Pridnyeprovje konzorciumnak vissza kell szolgáltatnia a birtokába került 50 százaléknyi plusz egy részvényt az állami vagyonalapnak, cserében visszakapja az ezért fizetett összeget. A konzorcium fellebbez a határozat ellen. Az elsőfokú bíróság május 26-án még elutasította a privatizáció semmissé nyilvánítására irányuló kérelmet, ezt fellebbezte meg a kormány. A Vlagyimir Kucsma korábbi ukrán elnök veje, Viktor Pincsuk által alapított Interpipe Group ellenőrzése alatt álló Pridnyeprovje 2003 májusában vásárolt 25 százalékos részesedést 205 millió hrivnyáért, majd 2003 augusztusában vette meg a további 25 százalékból plusz egy részvényből álló második csomagot. Az Interpipe-csoporthoz tartozó cégek így összesen 73 százalékos részesedést szereztek. Két orosz cég, az időközben amerikai állampolgárságot szerző Viktor Vekszelberg ellenőrzése alatt álló Renova és a Londonban élő Alekszandr Abramov többségi tulajdonában álló Jevrazholding idén júniusban vegyesvállalatot hozott létre az évi 1,2 millió tonna ötvözött fém előállítására képes, de jelenleg csak 800 ezer tonnát termelő cég 73 százalékának megvásárlására.

Orosz pénzmosási ügybe keveredett a Commerzbank

A német és a svájci hatóságok a múlt hét utolsó napjaiban házkutatást tartottak a negyedik legnagyobb német pénzintézet, a Commerzbank AG frankfurti központjában és másutt működő irodáiban, mivel a bank a jelek szerint szerepet játszott az OAO Telecominvest orosz cég részvényeivel kapcsolatos, több száz millió dolláros pénzmosási ügyben – írta tegnapi számában a The Wall Street Journal Europe. A vizsgálat nyomán tegnap lemondott posztjáról Andreas de Maiziere, az igazgatóság személyzeti ügyekért felelős tagja, akit a bank más alkalmazottainak az ügyben való részvételéért is felelősség terhel. Maiziere 1999 és 2004 között a pénzintézet közép- és kelet-európai tevékenységéért volt felelős. A Commerzbank szerepet játszott egy sor tranzakcióban, amelyek révén több orosz állami vállalatnak a Telecominvestben lévő részesedését fantomcégek útján, titkos vagyonkezelési megbízásokkal különböző alapokba szivattyúzták át, és a tőkéből más orosz vállalatokban vásároltak részesedéseket. Az ügyben kulcsszerepet játszó, szentpétervári székhelyű Telecominvestet Vlagyimir Putyin elnök régi szövetségese, Leonyid Rejman jelenlegi orosz távközlési miniszter hozta létre 1994-ben. Más orosz politikusokra is rájár a rúd. Jevgenyij Adamov volt orosz nukleárisügyi minisztert, akit annak idején még Jelcin elnök nevezett ki és Putyin váltott le 2001-ben az ellene felmerült korrupciós vádak miatt, Svájcban tartóztatták le, mivel azzal vádolják az USA-ban, hogy 9 millió dollárt elsikkasztott abból a támogatásból, amit az USA adott Oroszországnak az atomerőművek biztonságának fokozására. Mihail Kaszjanov volt orosz miniszterelnök ellen ugyanakkor az orosz hatóságok indítottak vizsgálatot csalás és anyagi kár okozása címén, mivel törvénytelen eszközökkel jutott egy volt állami ingatlanhoz. Megfigyelők szerint az ellene folyó eljárás mögött politikai okokat kell keresni, ugyanis egyre keményebben bírálja Putyin elnök politikáját.

Özönlenek az új előfizetők a Vodafone-hoz

Öt éve a legnagyobb mértékben növelte előfizetőinek számát az áprilisban kezdődött pénzügyi év első három hónapjában a világ legnagyobb mobilszolgáltatója, a brit Vodafone Group Plc. Az elemzők által várt 2,83 millióval szemben 4,14 millióval nőtt az ügyfelek tábora. A bővülés különösen dinamikus volt Németországban, s a csoport kisebbségi tulajdonában lévő Verizon Wireless révén az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában. Ráadásul a TIW romániai és csehországi leánycégeinek megszerzése további 6 milliós növekedést eredményezett a negyedév folyamán, így a csoport világszerte már több mint 165 millió előfizetővel rendelkezik. Az organikus árbevétel-növekedés 8,6 százalékos volt a negyedév folyamán, így a cég megerősítette korábbi, 6–9 százalékos organikus növekedést megcélzó tervét a pénzügyi év folyamán. A harmadik generációs (3G) szolgáltatásokra előfizetők száma 1,1 millióval emelkedett a három hónap során és elérte a 3,3 milliót. A Vodafone-nak a jelek szerint az eddigi terjeszkedés sem elég: a tegnap nyilvánosságra került hír szerint a dán TDC-vel együtt ajánlatot tett a Polkomtel lengyel vállalat ellenőrző pakettjére. A két cég, amely jelenleg egyenként 19,6 százalékos részesedéssel rendelkezik a Polkomtelben, 8,7 milliárd zloty (2,1 milliárd euró) összegű ajánlatot tett további 46 százalékra, ami jelenleg különböző lengyel állami cégek kezében van. A Vodafone és a TDC egy ideje tárgyalásokat folytat a részvények együttesen 57 százalékával rendelkező KGHM fémipari csoporttal, a PKN Orlen olajkonszernnel és a PSE közműszolgáltatóval, de a megbeszélések a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtt holtpontra jutottak.

Merényletek Londonban

Négy kisebb robbantással adtak hírt ismét magukról a terroristák Londonban tegnap, két héttel az 56 halálos áldozattal járó merényletsorozat után. Súlyosabb sérülés ezúttal nem történt, a rendőrség szerint nem pokolgépek, csak gyújtószerkezetek léptek működésbe, feltehetőleg pánikkeltési céllal. A metróban végrehajtott három akció mindazonáltal káoszt okozott a közlekedésben. A negyedik robbantás egy autóbuszon történt.

Lassul az eurózóna gazdasága

Az első negyedévben az Eurostat végleges adatai szerint az előző három hónaphoz képest 0,5 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,4 százalékkal bővült a GDP az eurózónában. Ez számottevő javulást jelent a gazdaság múlt év második felében regisztrált teljesítményéhez képest, a belföldi kereslet azonban gyengült: a háztartások fogyasztása csak 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedévi 0,6 százalék után, és a beruházások összege is csökkent. Az Európai Bizottság tegnap megerősítette korábbi előrejelzését, hogy a második negyedévben 0,1–0,5, a harmadikban 0,2–0,6 százalékkal nő az eurózóna gazdasága az előző három hónaphoz képest. Eszerint a bizottság nem osztja az eurózóna pénzügyminisztereinek optimizmusát, akik szerint a harmadik negyedévben alapvető javulás várható. A pénzügyminiszterek mindazonáltal 1,6-ről 1,3 százalékra rontották az eurózóna idei növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzésüket.

A Kremlt aggasztja a gazdaság lassulása

Az orosz kormány központosító törekvései miatt lassul a gazdaság, így kétségessé vált, hogy tíz év alatt meg tudják duplázni a GDP-t.

Új rekordokat várnak a hatodik Harry Potter-könyvtől

Minden korábbinál több példányt rendeltek eddig a hét végén megjelenő legújabb Harry Potter-könyvből, ami Budapesten is kapható lesz.

Kevesebb forró pénz megy Ázsiába

Az árfolyameséstől a valutatartalékok csökkenéséig számos jel utal arra, hogy az utóbbi időben kevesebb forró pénz áramlik Ázsiába, a befektetők inkább a nagyobb hozammal kecsegtető dollárkötvényekbe és -részvényekbe invesztálnak. A Morgan Stanley elemzése szerint jelenleg mintegy 700 milliárd dollárnyi külföldi spekulatív tőke van Ázsiában, mintegy háromszor annyi, mint amennyi az 1997–1998-as pénzügyi válság idején elmenekült a kontinensről. Az összeg mintegy fele Kínában, negyede Japánban, a többi más ázsiai valutákban található. A Kínában invesztáló befektetők arra spekulálnak, hogy Peking előbb-utóbb enged a washingtoni nyomásnak és felértékeli a jüant. Becslések szerint tavaly 150 milliárd dollár magántőke érkezett Kínába. A dollár beáramlása nyomán tavaly 538 milliárd dollárral nőttek az ázsiai országok valutatartalékai, amelyek együttes összege jelenleg meghaladja a 2500 milliárd dollárt. A helyzet azonban változóban van, részint annak hatására, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az utóbbi egy évben kilencszer emelte az irányadó kamatot, így a rövid lejáratú kamatok ott lényegesen magasabbak, mint Ázsiában. Japánban például a gazdaság gyengélkedése miatt a jegybank egyelőre fenntartja eddigi igen laza monetáris politikáját. Ráadásul a dollár is erősödik, miközben az ázsiai valuták júliusban többhavi mélypontra süllyedtek. Az ázsiai gazdaságok fő motorjának tekinthető export lassulóban van. Így ez év májusáig a Morgan Stanley becslése szerint havonta már csak 8 milliárd dollár forró pénz áramlott Ázsiába, szemben a tavalyi 23 milliárddal és a tavalyelőtti 27 milliárddal. A legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a befektetők hirtelen kivonják ide befektetett pénzüket. Sok múlik azon, hogy Kína milyen körültekintően fog eljárni, ha egyszer rászánja magát a jüan felértékelésére.

Idén kisebb lesz az olajfogyasztás

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentősen csökkentette az olajkereslet ez évi növekedésére adott előrejelzését, jövőre azonban a világgazdasági konjunktúra javulása következtében ismét gyorsulásra számít. Idén a korábban várt napi 1,98 millió helyett csak 1,58 millió hordóval, napi 83,9 millió hordóra nő a globális olajkereslet, mivel az USA-ban és Kínában elmaradt a várttól a fogyasztás növekedése. Ez 1,9 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. Jövőre azonban a hordónként 60 dollárt meghaladó olajár ellenére ismét az ütem gyorsulása várható: napi 1,75 millió hordóval, 2,1 százalékkal, napi 85,62 millió hordóra emelkedik a kereslet – de ez is elmarad a 2004-ben regisztrált 3,6 százalékos növekedéstől. Kínában az IEA előrejelzése szerint a tavalyi 15,4 és az idén várható 5,5 százalék után jövőre 7,2 százalékkal emelkedik az olajfogyasztás. A lassulás oka, hogy a kormány maximálta a belföldi üzemanyagárakat. A kínai finomítóknak veszteséget okoz, hogy olcsón kell értékesíteniük a feldolgozott olajat, miközben továbbra is drágán vásárolják külföldön a nyersanyagot, így visszafogják a termelést és ezen keresztül a fogyasztást. Az olaj ára, amely július 7-én rekordmagasságra, hordónként 62,10 dollárra emelkedett New Yorkban, részben a londoni merényletek, részben a Mexikói-öbölben dúló hurrikánok miatt, később csökkent, de tegnap átmenetileg ismét 61 dollár fölé emelkedett. Ennek oka, hogy az öböl térségét, amely az USA olajtermelésének 30 százalékát biztosítja, elérte az Emily nevű trópusi vihar, és a piac attól tart, hogy ez az elkövetkező napokban hurrikánná erősödik. Az IEA-jelentés hatására New Yorkban délutánra 60,75 dollárra, Londonban 59,05 dollárra mérséklődött az ár.