Az árfolyameséstől a valutatartalékok csökkenéséig számos jel utal arra, hogy az utóbbi időben kevesebb forró pénz áramlik Ázsiába, a befektetők inkább a nagyobb hozammal kecsegtető dollárkötvényekbe és -részvényekbe invesztálnak. A Morgan Stanley elemzése szerint jelenleg mintegy 700 milliárd dollárnyi külföldi spekulatív tőke van Ázsiában, mintegy háromszor annyi, mint amennyi az 1997–1998-as pénzügyi válság idején elmenekült a kontinensről. Az összeg mintegy fele Kínában, negyede Japánban, a többi más ázsiai valutákban található. A Kínában invesztáló befektetők arra spekulálnak, hogy Peking előbb-utóbb enged a washingtoni nyomásnak és felértékeli a jüant. Becslések szerint tavaly 150 milliárd dollár magántőke érkezett Kínába. A dollár beáramlása nyomán tavaly 538 milliárd dollárral nőttek az ázsiai országok valutatartalékai, amelyek együttes összege jelenleg meghaladja a 2500 milliárd dollárt.
A helyzet azonban változóban van, részint annak hatására, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az utóbbi egy évben kilencszer emelte az irányadó kamatot, így a rövid lejáratú kamatok ott lényegesen magasabbak, mint Ázsiában. Japánban például a gazdaság gyengélkedése miatt a jegybank egyelőre fenntartja eddigi igen laza monetáris politikáját. Ráadásul a dollár is erősödik, miközben az ázsiai valuták júliusban többhavi mélypontra süllyedtek. Az ázsiai gazdaságok fő motorjának tekinthető export lassulóban van. Így ez év májusáig a Morgan Stanley becslése szerint havonta már csak 8 milliárd dollár forró pénz áramlott Ázsiába, szemben a tavalyi 23 milliárddal és a tavalyelőtti 27 milliárddal. A legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a befektetők hirtelen kivonják ide befektetett pénzüket. Sok múlik azon, hogy Kína milyen körültekintően fog eljárni, ha egyszer rászánja magát a jüan felértékelésére.
Gáti Tibor