Gáti Tibor

Black Friday: jobb lett a vártnál

Az előzetes félelmek ellenére nem volt fekete nap a kiskereskedők számára a fekete péntek az idén az Egyesült Államokban. A hálaadás ünnepét követő napon, amely a karácsonyi szezon nyitónapja, az első adatok szerint 10,6 milliárd dollárt költöttek a vásárlók, 3 százalékkal többet, mint tavaly - állítja a ShopperTrack piackutató cég. Ez az utóbbi három évben a legkisebb mértékű növekedés, jóval elmarad például a tavalyi 8,3 százaléktól. A mélyen leértékelt árak mindenesetre hatalmas tömegeket vonzottak: már az éjszaka folyamán sokan gyülekeztek az ilyenkor a hajnali órákban (4-5 órakor) kinyitó, áruikat akár 70 százalékos diszkonttal kínáló üzletek előtt. A felmérések szerint elsősorban az elektronikai cikkek, a gyermekjátékok és a ruházati termékek iránt volt kereslet. Az adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy bár az előző éveknél nagyobb tömegek rohamozták meg a boltokat, közülük arányosan kevesebben és kevesebbért vásároltak, a vásárlók a romló gazdasági helyzet és a bizonytalan kilátások közepette kétszer is meggondolták, mire és mennyit költenek. Az online kiskereskedelemben 11 százalékkal többet forgalmaztak, mint tavaly. A hálaadás utáni háromnapos ünnep idején általában a teljes karácsonyi bevétel 10 százaléka befolyik, az üzletek a karácsonyi szezon idején realizálják az éves forgalom 40 százalékát. Az NPG Group piackutató arra számít, hogy az idei karácsonyi szezonban 3 százalékkal kisebb lesz a forgalom, mint tavaly, egy szakmai szervezet szerint novemberben és decemberben a legalább egy éve működő üzletekben egy százalékkal lesz nagyobb a forgalom, mint 2007-ben, ami 2002 óta a legkisebb növekedés. Az előzetes várakozások eleve nem voltak nagyok, miután októberben már ötödik egymást követő hónapja csökkent a kiskereskedelmi forgalom az USA-ban.

Emelkedik a munkanélküliség Európában

A gazdasági válság hatására várhatóan tovább gyorsul az eurózónában a munkanélküliség idén április óta tartó emelkedése, és a három visegrádi országban is megfordul az eddigi csökkenő tendencia. Az eurót használó országokban októberben 7,7 százalékra emelkedett az átlagos ráta, ami az elmúlt közel két évben a legmagasabb arány. Egy hónap alatt 225 ezerrel emelkedett az állástalanok száma a gazdasági növekedés megtorpanása miatt - derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból. A legalacsonyabb rátát Hollandiában, a legmagasabbat Spanyolországban regisztrálták. Az eurótérség országai közül egyedül Ausztriában csökkent az arány októberben: 3,1-ről 3 százalékra. Szlovákiában a pozsonyi munkaügyi hivatal adatai szerint októberben, ha lassuló ütemben is, de folytatódott a munkanélküliség hosszú ideje tartó mérséklődése: a szeptemberi 7,54 után 7,51 százalékos volt az arány. Novemberben azonban már megfordult a trend, miután a vállalatok egész sora jelentett leépítéseket. A pozsonyi munkaügyi hivatal szerint év végére ismét 8 százalékra emelkedik a ráta, jövőre pedig a WIIW bécsi gazdaságkutató intézet szerint eléri a 11 százalékot. Csehországban szeptemberben már három hónapja stagnált 5,3 százalékon a munkanélküliség, ami októberben 5,2 százalékra mérséklődött a prágai statisztikai hivatal adatai szerint. Novemberben azonban várhatóan itt is megfordul a trend, máris több nagyvállalat jelentett be elbocsátásokat. Elemzők szerint az év végén 5,5 százalékos, jövő év végén 6,7 százalékos lesz a ráta. Az idén várható 4,4-4,6 százalékos gazdasági növekedés után jövőre az optimistább előrejelzések szerint 3,6-3,7, a pesszimistábbak szerint két százaléknál lassúbb lesz az ütem. Lengyelországban októberben immár kilencedik hónapja folytatódott az állástalanok arányának visszaesése: a szeptemberi 8,9-ről a 17 éves mélypontot jelentő 8,8 százalékra mérséklődött a ráta. A trend azonban itt is várhatóan megfordul, a lengyel munkaügyi minisztérium novemberben már kismértékű emelkedésre számít, és jövőre folytatódik az állástalanok számának növekedése. Az idei és jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések elég nagy mértékben szóródnak, e szerint a tavalyi 6,7-ről idén 4,9-5,5, jövőre 2,1-3,5 százalékra lassul az ütem.

Csak decemberben dönt az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) decemberre halasztotta a döntést a kitermelés csökkentéséről. A tagállamok azt követően döntöttek a mostani rendkívüli értekezlet összehívása mellett, hogy világossá vált: az októberben elhatározott napi 1,5 millió hordós csökkentés nem tudta megállítani az olajár esését, a hordónkénti ár a júliusi 147 dollárról a nemzetközi válság következtében 50-55 dollárra zuhant. A szombaton Kairóban tartott rendkívüli miniszteri értekezleten a résztvevők egy része azonnali lépést sürgetett a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtése érdekében, Szaúd-Arábia és az Öböl menti országok azonban azzal érveltek, hogy első lépésként mind a 12 tagállamnak végre kell hajtania a korábbi kitermeléscsökkentési döntéseket, és csak ezek hatásainak értékelése alapján lehet dönteni a december 17-én esedékes rendes ülésen a további lépésekről. Ali al-Naimi szaúdi olajminiszter szerint a 75 dollárt kellene célárnak tekinteni amikor a jelenlegi recessziós mélyponthoz képest erősödni kezd a kereslet, mivel ezen az áron még minden országnak rentábilis a kitermelés. Addig azonban csak a további áresés megakadályozására lehet törekedni.

Korlátozzák a versenyt az innovatív gyógyszergyártók

A nagy nemzetközi gyógyszergyárak semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy megakadályozzák az olcsóbb generikus szerek piacra jutását - állapítja meg az Európai Bizottság (EB). Az átfogó piacfelmérésen alapuló jelentés lesújtó képet ad azokról a praktikákról, amelyekkel keresztbe kívánnak tenni a generikus gyógyszergyártóknak. Az EB a jelentéstől függetlenül éppen a napokban tartott razziát néhány európai gyógyszercégnél, nyilvánvalóan a kartell gyanújával, erről azonban még nem hoztak nyilvánosságra részleteket, azt sem lehet tudni, hogy mely cégek kerültek a vizsgálat fókuszába. Az általános helyzetről festett kép azonban önmagáért beszél: a jelentés kitér a leggyakrabban alkalmazott trükkökre, köztük az úgynevezett szétszórt szabadalmakra. A cégek jó sűrűre szövik a szabadalmi védőhálót, a legkirívóbb esetben egyetlen gyógyszerre 1300 szabadalmat jelentettek be több tagállamban. A jogvitákkal is sikerrel akadályozzák a generikus gyógyszerek piacra jutását. A bíróság előtt megtámadott generikus szer gyártójának átlagosan három esztendeig tart, amíg a bíróság ítéletet hoz, a pereskedések viszont általában a felperes vereségével végződnek. Előfordul, hogy az originális gyógyszer gyártója fizet a generikus gyártónak, hogy elálljon terméke piacra dobásától. Az sem ritka, hogy az originális gyártó a felügyelőhatóságnál lobbizik, és okvetetlenkedéseivel legalább négy hónapig tudja késleltetni a generikus szer engedélyezését. A jelentés szerint ezek a praktikák 2000 és 2007 között mintegy 3 milliárd euró többletkiadást okoztak a biztosítóknak és a fogyasztóknak. Ugyanakkor példák sora bizonyítja, hogy ahol megjelenik a generikus gyógyszer, ott az első év után 20, a második után 25 százalékkal csökken az ár, de előfordul 80-90 százalékos áresés is. Neelie Kroes, az EB versenypolitikáért felelős tagja szigorúan érvényt kíván szerezni az EU trösztellenes szabályainak. Hatalmas piacról van szó, amely a lakosság korosodásával tovább bővül: tavaly 214 milliárd eurót tett ki a kiskereskedelmi forgalom, azaz egy személyre 430 euró jutott.

A Gazprom ismét a gázcsap elzárásával fenyeget

A Gazprom leállítja a gázszállítást Ukrajnának január elsejével, ha addig nem sikerül szerződést kötni a jövő évre, ennek azonban az a feltétele, hogy Kijev törlessze gázadósságát - nyilatkozta szombaton az orosz televízióban Szergej Kuprijanov, a gázvállalat szóvivője. Dmitrij Medvegyev orosz elnök még csütörtökön utasította Alekszej Millert, a Gazprom vezérigazgatóját: érjék el, hogy Kijev fizesse ki felhalmozódott 2,4 milliárd dolláros gáztartozását. Az ukrán fél vitatja az összeget: a Naftogaz gázvállalat először közölte, hogy egyáltalán nem tartozik az oroszoknak, majd azt, hogy az adósság valójában csak 1,3 milliárd dollár. Kuprijanov szerint a különbség abból adódik, hogy a Naftogaz nem vette figyelembe a novemberi szállítások árát. A Gazprom vezérigazgatója megerősítette, hogy a korábbi terveknek megfelelően az idei 179,5-ről jövőre 400 dollárra emelik az Ukrajnának szállított gáz ezer köbméterenkénti árát. Alekszej Miller kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott vita kimenetelétől függetlenül cége garantálja az európai gázszállítás folyamatosságát. Elemzők szerint a súlyos helyzetben lévő volt szovjet köztársaság, amely most kapta meg a 4,5 milliárd dollár összegű IMF-hitel első részletét, nem fogja tudni rendezni a 2,4 milliárd dolláros gázszámlát. Így ismét attól lehet tartani, hogy a gázcsap esetleges elzárása nyomán fennakadások keletkezhetnek az Európába irányuló gázszállításokban, ahogy ez 2006 elején történt - amikor a mostanihoz hasonlóan a Gazprom vállalta a szállítások biztosítását. A szállítás leállítása akkor Magyarországot is érintette.

Állami segítséget kért a Citigroup

A Citigroup vezetése a hét végén tárgyalásokat kezdett a washingtoni kormányzat és a Fed képviselőivel a pénzügyi óriáscég stabilizálásának lehetőségeiről, miután pénteken már harmadik napja zuhant a cég részvényeinek árfolyama. A részvény pénteken 20 százalékot, az utolsó három nap alatt összesen 60 százalékot vesztett értékéből és 3,77 dolláron zárt. A menedzsment felvette a kapcsolatot Henry Paulson pénzügyminiszterrel és Timothy Geithnerrel, a New York-i Fed elnökével, akit Barack Obama megválasztott elnök a legújabb hírek szerint pénzügyminiszternek kíván jelölni. A megbeszéléseken több opció is szóba került, köztük a bank egy részének eladása és egy újabb állami mentő csomag. A kormányzat attól tart, hogy a Citigroup esetleges bukása a pénzügyi válság új fejezetét nyitja meg, ezért azt fontolgatja, hogy hozzányúl a törvényhozás által jóváhagyott 700 milliárd dolláros bankmentő csomag második részéhez. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a Citit kormányzati asszisztenciával összeadják egy másik pénzintézettel, ami az állami tőkeinjekciót is elfogadhatóvá teszi. A mintát ehhez éppen a Citigroup és a Wachovia korábbi fúziója adja. Egy másik opció, hogy az állam megveszi a bank eszközállományának jelentős részét. Az idő azonban sürget, mert attól lehet tartani, hogy a betétesek ma megrohanják a Citigroup fiókjait és összeomlik a bank tőzsdei árfolyama. A kétezer milliárd dolláros eszközállománnyal rendelkező és mintegy húsz országban - köztük Magyarországon - tevékenykedő bank piaci értéke pénteken 20,5 milliárd dollárra esett, ami kisebb az államtól kapott 25 milliárdos tőkeinjekciónál. A Citigroup, amely 2006 végén még 270 milliárd dollárt ért és ezzel a legnagyobb bank volt az USA-ban, most csak az ötödik helyen áll a piaci érték tekintetében. A bank az elmúlt négy negyedévben összesen 20 milliárd dollár veszteséget jelentett, és bár a vezetés szerint tőkeellátottsága megfelelő és elegendő likviditással rendelkezik, a piac bizalma megingott benne. A részvényeseket láthatóan az sem nyugtatta meg, hogy Vikram Pandit vezérigazgató múlt hétfőn 52 ezer fős létszámleépítést jelentett be, és Al-Valid bin Talal szaúdi herceg 4-ről 5 százalékra emelte részvényhányadát a pénzintézetben.

Már a legrosszabbtól tartunk

Húszéves mélypontra süllyedt az Ifo intézet nemzetközi gazdasági klímaindexe a negyedik negyedévben, ami világgazdasági recessziót valószínűsít.

A vegyiparban is véráldozatokat követel a válság

A világ legnagyobb vegyipari csoportja, a német BASF AG másodszor is csökkentette profit-előrejelzését. Az üzemi nyereség a bejelentés szerint idén az eddigi tervekkel szemben nem fogja elérni a tavalyi 7,61 milliárd eurót. A cég bejelentette, hogy 80 üzemében átmenetileg leállítja vagy visszafogja a termelést, miután lényegesen kevesebb megrendelést kapott az autógyártóktól, az építőipartól és a ruhaipartól. A lépés mintegy 20 ezer alkalmazottat érint - a teljes létszám ötödét -, elsősorban Németországban, Belgiumban, Kínában és az Egyesült Államokban, közülük ötezret a ludwigshafeni központi gyárban. Elbocsátásokról egyelőre nincs szó, csak a túlóra és a rendes munkaidő csökkentéséről, valamint az eddig fel nem használt szabadságok kiadásáról. A kereslet ilyen jelentős visszaesésére senki sem számított, és jövőre várhatóan tovább romlik a helyzet - nyilatkozta a Bloomberg tévének Jürgen Hambrecht, a BASF vezérigazgatója. A BASF magyarországi részlegének vezetője, Herbert Fisch a Kossuth rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a cég túlnyomórészt értékesítéssel foglalkozó 140 dolgozóját nem érintik a változtatások, mindenkinek megmarad a munkája, bár a rövidített munkaidő lehetőségét itt sem lehet kizárni. Az USA legnagyobb vegyipari csoportja, a Magyarországon is jelen lévő Dow Chemical Co. még az év vége előtt jelentős költségcsökkentési intézkedéseket, ezen belül gyárbezárásokat fog bejelenteni annak érdekében, hogy a kereslet visszaesése ellenére teljesíteni tudja profitcélkitűzéseit. A részvényenkénti nyereséget jövőre mindenképpen két dollár fölött kívánják tartani, de a válság még 2010-ben is erőteljesen éreztetni fogja hatását a szektorban, ha Kína nem lép erőteljesen a gázpedálra - mondta Andrew Liveris vezérigazgató a Reutersnek.

Tovább romlik a gazdasági klíma

Húszéves mélypontra süllyedt az Ifo intézet nemzetközi gazdasági klímaindexe a negyedik negyedévben, ami világgazdasági recessziót valószínűsít. A 90 országban mintegy ezer elemző megkérdezése alapján összeállított index értéke 60,0 pontra süllyedt a legutóbbi, három hónappal ezelőtti felmérés során mért 73,4 pontról. Az elkövetkező hat hónapra vonatkozó kilátások megítélése még rosszabb, mint a jelenlegi helyzet megítélése: az előbbi részindexe 52,6, az utóbbié 67,6 pont. Ebben a helyzetben az IMF újabb országokkal tárgyal készenléti hitelről. Izlanddal még a múlt hét végén megszületett a megállapodás, amit az igazgatótanács tegnap hagyott jóvá. A szigetország 2,1 milliárd dollár hitelt kap két évre, ami elsősorban a nemzeti valuta stabilizálására, az összeomlott bankrendszer megerősítésére és a bizalom helyreállítására szolgál - hangsúlyozza az IMF közleménye. Az izlandi bankokban ragadt több milliárd dollárnyi betét bel- és külföldi tulajdonosai ezzel azonban még nem jutnak hozzá pénzükhöz. Az IMF 1976 óta most először nyújt hitelt nyugat-európai országnak. A bejelentés nyomán Finnország, Svédország, Norvégia és Dánia közölte, hogy együttesen 2,5 milliárddal megfejelik az IMF-hitelt. A sorban Pakisztán következik, amellyel az iszlámábádi kormány várakozásai szerint még ezen a héten megszülethet a 7,6 milliárd dolláros IMF-hitelről szóló megállapodás. Az országot államcsőd fenyegeti, miután 3,5 milliárd dollárra apadt valutatartalékai nem elegendőek ahhoz, hogy törlessze esedékessé váló tartozásait. Törökország ugyancsak készenléti hitelről tárgyal a nemzetközi szervezettel, miután a korábbi hitelmegállapodás idén májusban lejárt. A 20-40 milliárd dolláros hitel, mint ankarai kormányilletékesek elmondták, inkább egyfajta biztonsági tartalékként szolgál a romló gazdasági helyzet közepette, hogy növelje a bizalmat a török gazdaság iránt. A sor tegnap újabb állammal bővült: a lett kormány közölte, hogy tárgyalásokat kezd az IMF-fel és az EU-val egy stabilizációs célú hitelről. Putyin miniszterelnök viszont bejelentette, hogy Oroszország egymilliárd dollárt ad az IMF-nek a hitelek finanszírozásához.