Ember Zoltán

Süllyedés a világ börzéin

A vártnál gyengébb újlakás-piaci adatok nyomán lejtőre kerültek hétfőn a vezető New York-i részvényindexek, de kedvezőtlenül hatott a további olajár-emelkedés is. Európában így mínuszban zártak az indexek.

Fizetős lesz az iWiW? - 200 millió forint árbevétel (új)

A T-Online egyelőre nem tudja, hogy fizetőssé teszi-e az iWiW-et.

Radikális-e Sólyom László? - jegyzet

Az elnököt nem lehet bedrótozni, és ez szimpatikus - véli lapunk újságírója.

Több mint száz osztályvezető megbízását vonták vissza...

Zajlik az államreform az agráriumban is. A szervezeti összevonások nyomán épületek válnak szabaddá, amelyeket az állam értékesít, illetve kiszervezi a laborvizsgálatokat is, csak hogy rövid távon minél nagyobb bevételhez jusson.

A megújuló energia jó üzlet is lehetne

Idén februárban adták át a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközép- és Szakiskolában a Junkers első hazai, megújuló energiaforrás felhasználásával működő napkollektorát. A Robert Bosch Kft. Junkers Termotechnika Üzletágának támogatásával megvalósított beruházás jelentősen csökkenti az intézmény fűtésének és melegvíz-ellátásának költségeit. Az intézmény különleges lehetőséget teremt a diákok, tanáraik, valamint a régió szakemberei számára, hiszen alkalmuk nyílik a legmodernebb készülékeket működés közben megismerni, tanulmányozni, tesztméréseket végezni. Hegymegi István, a Bosch-csoporthoz tartozó Junkers értékesítési és projektvezetője elmondta: a vállalat fűtéstechnikai üzletága a szakképzési keret terhére valósította meg a beruházást. A Junkers azért döntött Győr mellett, mert a gépészeti szakközépiskolával eleve jó a kapcsolatuk, illetve fontosnak tartották a kiemelt ipari körzetben való jelenlétet. A tanintézet támogatása hosszú távú humánerőforrás-beruházást is jelent a cég számára. „Nem mindegy, hogy valaki készen veszi a focicsapatot, vagy kineveli az utánpótlást.” Hegymegi szerint Európában néhány éve a megújuló energiaforrások boomja figyelhető meg mind a lakossági, mind a vállalati szektorban. Az értékesítési vezető Németországot hozza fel példának: a kormány támogatásának köszönhetően a környezetbarát energia hasznosítására szakosodott német vállalatok világviszonylatban is az élvonalba törtek. Ezek a cégek 2006-ban már hatmilliárd euró értékben exportáltak szél- és napenergia hasznosítására alkalmas berendezéseket, sőt a világ különböző országaiban található vízi erőművek harmadának turbináit is német cégek állítják elő. Ezzel szemben Magyarországon a megújuló energiaforrások támogatása enyhén szólva is gyerekcipőben jár – holott a piac ugyanazt a trendet produkálja, mint Európában, csak nálunk a bázisszámok alacsonyak. Bár az állam részéről megtörtént a felismerés, a támogatások mértéke egyelőre csak szűk kört ösztönöz. Hegymegi István úgy véli: a vevőket elsősorban a bankok testre szabott hitelkonstrukcióival, áfa-visszatérítéssel, vissza nem térítendő állami támogatásokkal, illetve államilag támogatott kamatokkal lehetne biztatni a környezetbarát energiára való áttérésre. Ez hosszú távon komoly nemzetgazdasági előnyökkel is járna, nem beszélve a környezet védelméről, valamint a biztonságos és költségcsökkentő fűtési módról.

Beperli a magyar államot a belga energiacég

A befektetői érdekekre hivatkozva pert indít a magyar állam ellen a Dunamenti Erőmű Rt. tulajdonosa, a belga Electrabel-Suez.

Beperli az államot a Dunamenti Erőmű tulajdonosa

Egyre több a bizonytalanság az erőművek hosszú távú áramvásárlási megállapodásaival (htm) kapcsolatosan, hiszen a közelgő teljes piacnyitás alapvetően megváltoztatja majd az erőművek és a kereskedők, köztük a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. pozícióját is. Amennyiben az állam felbontja a privatizációs szerződések részét képező htm-eket, ezt csak úgy teheti meg, hogy minden szereplőre egyenlő elbánást alkalmaz – mondta sajtótájékoztatóján Kuhl Tibor, a francia–belga Electrabel-Suez többségi tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű Rt. vezérigazgatója. A fair piaci verseny érdekében Kuhl támogatná a Gazdasági Versenyhivatal htm-ekre vonatkozó versenyfelügyeleti eljárását is. A belga anyacég szeptemberi döntésének megfelelően az Electrabel-Suez továbbra is tervezi, hogy befektetői érdekei védelmében beperli a magyar államot. A nemzetközi választott bíróságra benyújtandó keresetük az energiachartán és a befektetői érdekek védelméről szóló nemzetközi megállapodásokon alapul. Nagyon sajnálom, hogy így alakult a helyzet, de úgy érezzük, hogy 2006-ban súlyosan diszkriminálták társaságunk magyarországi tevékenységét – mondta Kuhl. A vezérigazgató emellett messzemenőkig aggályosnak tartja a szén-dioxid-kvóta kiosztását is mind a meglévő erőművi blokkok jövőbeni működése, mind az új fejlesztések tekintetében. A Dunamenti Erőmű több mint 1 milliárd köbméteres éves földgázfelhasználásával a legnagyobb magyar gázfogyasztó. Ennek ellenére a társaság előkészítés alatt álló G3-as projektjét a hatóságok a kvóta kiosztásánál egyáltalán nem vették figyelembe.

Olaj, fegyver, koncesszió hízlalja a magyar pártokat

Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója szerint a politikai alapon történő privilégiumosztás ma is folytatódik.

Rendszerszintű politikai korrupció Magyarországon?

– Ön hogyan határozná meg a politikai korrupció fogalmát? – Amikor egy politikai döntéshozó latba veti befolyását a jövedelmek átcsoportosítása érdekében, és ezért közvetett vagy közvetlen anyagi ellenszolgáltatást kap. – Magyarországon milyen főbb területei vannak a politikai korrupciónak? – A rendszerváltás óta három nagy hullámot figyelhettünk meg. Az első hullám a spontán privatizáció korszaka volt 1987 és 1997 között. A második a balkáni háború időszaka 1994-ig, amikor az állami szereplők gyakorlatilag magánbizniszt folytattak fegyverekkel. A harmadik az olajüzlet, amely szerintem sokáig a pártfinanszírozás egyik fő eszköze volt. – Ezt hogy érti? – Itt nemcsak az olajszőkítésre, hanem a törvények és az egész ellenőrzési rendszer politikai befolyásolására gondolok. A politika rendszerszinten alakította ki úgy a törvényeket, hogy egyes csoportok nagyon meggazdagodhassanak. Vagy gondolja, hogy a határon csak úgy át lehetett hozni több milliárd liter olajat, ha erre nem volt „törvényes” engedély? A jövedelemátcsoportosításért cserébe a pártok kasszájába is vándoroltak pénzek. Másrészt az olajbiznisz legnagyobb felvevő piacai az állami vállalatok és szervezetek – MÁV, BKV, Magyar Honvédség – voltak. Kizárt, hogy a legfelsőbb szintű politikai vezetés ne tudott volna erről. – Mi történt 1998 után? – A következő hullám az autópálya-építések és az önkormányzati fejlesztések voltak. Az előbbi a számlagyár, az utóbbi a közmunkák lezsírozásának tipikus esete volt. Azt gondolom egyébként, hogy az „alap” korrupciós ügyekben a politikai elit hallgatólagosan kiegyezett egymással. Ha te sem bántod a nagy ügyeimet, én sem bántom a tiédet. – Mi a helyzet most? – Érdemes figyelni a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét. A politikai alapon történő privilégiumosztás ma is folytatódik. Példaként említhetném a távközlési, műsorszórási engedélyek kiadását és felülvizsgálatát, illetve az energiapolitikát. A helyzet annyiban változott, hogy a gazdasági korrupciót ma már bizonyítani tudják az egyre bátrabban fellépő független intézmények. A GVH milliárdokra büntette a mobilszolgáltatókat és az autópályacégeket versenykorlátozó árkartell miatt, a bankokat most vizsgálják. Ez jó dolog. – A független intézmények felbátorodása önmagában legyűrheti a politikai korrupciót? – Természetesen nem. A média egy része hiába írja meg a kisebb-nagyobb stikliket, minden marad a régiben. Az ügyészség és a rendőrség a füle botját sem mozdítja, holott ilyenkor hivatalból eljárást kellene indítaniuk. Tanulságként adódik: nem új törvényeket kell hozni, hanem a meglévőket betartani.