A mezőgazdasági szakigazgatás júniusig tartó átalakítása megtérül az államnak, s várhatóan többletbevételekkel számolhat az agrárigazgatás is - véli Madari Jenő, az év elején alakult Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke. A vele készült interjúból egyebek mellett kiderül az is, hogy a hatóságilag szükséges vizsgálatok egy részét akkreditált laboratóriumok is végezhetik.
- Január elsejétől vezeti az agrárigazgatás új, egységes szervezetrendszerét. Mit gondol, miért önt nevezték ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) élére?
- Talán mezőgazdasági szakemberként és megyei hivatalvezetőként eltöltött tizenöt évem is nyomhatott a latban valamit. A magam részéről köztisztviselőként mindig is azt tartottam szem előtt, hogy a termelők igényeit kell kielégíteni a mindenkori kormány agrárpolitikáját végrehajtva. A politika a rendeletek megszületéséig él, utána a végrehajtásé a főszerep.
- A hivatalt korábban önállóan működő kilenc agrárintézmény összevonásával hozták létre. Mi volt a létrehozás indoka?
- A kormány tavaly döntött a központi közigazgatás korszerűsítéséről. Az államreform keretében történt az új agrárigazgatási rendszer kialakítása is. Az agrártárca január elsejétől jogszabályalkotással, stratégiával és nemzetközi ügyekkel foglalkozik, míg az operatív irányítás az MSZH feladata lesz. Hatékonyabb és olcsóbb agrárigazgatásra törekszünk.
- Elnökként milyen feladatot kapott a minisztériumtól?
- Fő feladatom, hogy kialakítsam az agrár-szakigazgatás új struktúráját, amelynek lényege az úgynevezett egyablakos ügyintézés, ahol a gazdálkodók helyben intézhetnek minden, számukra fontos ügyet. A végrehajtást a szakigazgatási hivatal 19 megyei főigazgatósága intézi. A következő szint az állam termelőket kiszolgáló rendszere 133 területi központtal - ha tetszik, ezek a régi járási központok vagy a mai kistérségek. Tehát egy körzetközpontban, például Kiskőrösön megtalálható lesz az általános agrár falugazdász hálózat, az állategészségüggyel foglalkozó körállatorvos vagy az erdészeti felügyelő, valamint a növény- és talajvédelmi felügyelő is. E mellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az uniós kifizetésekkel fog foglalkozni, illetve szervezetileg az ingatlan-nyilvántartás is elkülönül.
- Középszinten hogyan kívánják megteremteni a hatékonyabb és olcsóbb szakigazgatási rendszert?
- A párhuzamosságok megszüntetésével, bizonyos tevékenységek kiszervezésével. Például takarmányvizsgálatot két intézmény is végzett, ezeket most összevonjuk. Eddig országosan 150-170 osztály működött a kilenc korábbi intézménynél, ez most 56-ra csökkent. Átszervezéssel több mint száz osztályvezetői pozíció szűnt meg. A volt osztályvezetők még fél évig ugyanazt a javadalmazást kapják, utána azonban kisebb lesz a fizetésük. A kormány által eldöntött átalakítás lehetőségként azt is tartalmazza, hogy bizonyos tevékenységek kiszervezésével csökkentsük a létszámot.
- Milyen tevékenységeket szerveznek ki és erről milyen szinten döntenek?
- A hatóságilag szükséges vizsgálatok egy részét akkreditált laboratóriumok is végezhetik. Az adott megyei főigazgatóságok feladata lesz szakmai alapon meghatározni, milyen típusú tevékenységeket szerveznek ki. Ezek a vállalkozások a fenntartás és működés költségét maguk állják, a bevétel egy része is az övék marad. Ugyanakkor a felszabaduló bérköltségen az első évben is jelentős megtakarítás érhető el.
- Készültek-e hosszú távra szóló pénzügyi hatástanulmányok az egyenlegre? Honnan tudják, hogy jól jár-e az állam a bevételek egy részének elvesztésével?
- Vannak hatástanulmányok. A kiadáscsökkentés mellett bevételnövelő intézkedésekre is sor kerül. Az összevonások nyomán épületek válnak szabaddá, amelyek értékesíthetők. Ebből további 2,5-3 milliárd forintnyi bevétele származik az államnak. Ígéretünk van arra nézve, hogy ennek az összegnek a zöme a szakigazgatásnál marad. Harmadrészt olyan bevételekre is szert teszünk, amelyek nem tartoznak az alapfeladatunkba, de amelyekre külön uniós forrás áll rendelkezésre. Ilyen például az uniós kifizető ügynökség bizonyos feladatainak átvállalása, a támogatási kérelmek beadásával kapcsolatos technikai közreműködés. De említhetném a terület-nyilvántartást, az egységes állat-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatást is.
- Mennyibe kerül most egy talajvizsgálat?
- Ez változó. Az uniós támogatásokhoz kötelező szűkített talajvizsgálat például hektáronként 25-30 ezer forintba kerül.
- A laborok kiszervezésével nem emelkedik a kötelező vizsgálatok díja?
- Versenyhelyzet lesz. Mivel a termelő az államnak és a labornak is fizet, egészséges piaci verseny alakul ki. Lesznek, akik tönkremennek, lesznek, akik szépen profitálnak. Az állami laborok privatizálhatók, de az ott dolgozók nem a kenyerüket, hanem a státusukat veszítik el. Ha ez az ára az átalakításnak, ezt meg kell lépni.
- Milyen körben lesz létszámleépítés és hány főt érintenek az elbocsátások?
- Egy átalakítási folyamat a vezetőktől a gazdasági területen, az adminisztráción keresztül mindenkit érint. Jelenleg az agrár-szakigazgatásban mintegy 5100 ember tevékenykedik. Egy tavaly nyári kormányhatározat alapján az agrárigazgatásra eső leépítési tömeg összesen 1315 fő. Ebből 622 fő jut a korábban működő kilenc szervezetre, vagyis magára az integrált hivatalra. Egy részük szaktanácsadó lesz, illetve a kiszervezett laborok munkatársaiként dolgozik tovább. Természetesen a nyugdíjjogosultak nyugállományba vonulnak, de sajnos lesz elbocsátás is.
- Mekkora költségvetési támogatást kap idén az agrár-szakigazgatás?
- Mivel eleve 3 milliárddal kevesebb a költségvetési támogatás, ez már eleve megtakarítási kötelezettséget jelent. A hivatal költségvetése idén 29 milliárd forintra csökken. A működéséhez szükséges forrásokat - úgy, mint eddig - felerészben az önálló gazdálkodás során kell előteremtenie a szakigazgatási szervezetnek, a további 50 százalékot pedig az állami források biztosítják.
- Milyen menetrendet határozott meg a kormány az átalakításra?
- Ez a munka már tavaly elkezdődött. A vidéki igazgatóságok átszervezése féléves folyamat volt. A miniszter december 23-án kinevezte a 19 megyei főigazgatót. A létszámleépítés végrehajtása március 30-ával indul és június 30-án fejeződik be. A leépítések után a létszám 4477 főre csökken. A teljes átalakításnak június végéig le kell zárulnia. Reményeink szerint júniustól egy hatékonyabb és olcsóbb agrárigazgatás fog működni Magyarországon.
