Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője szerint korábbi szakmai konferenciákon - pártállástól függetlenül - egyetértettek a szakértők, hogy szükség van a középtávú költségvetési tervezésre. Ennek többféle módja elképzelhető. Bár a mostani javaslatcsomaggal kapcsolatban részleteket még nem tudni, félő, hogy ennek egyik eleme, a független költségvetési hivatal egyáltalán nem lesz független a kormánytól - mondja az elemző.
Lesz-e valódi önkontroll?
Azt talán túlzás lenne állítani, hogy politikai látszatintézménnyel lesz dolgunk, ugyanakkor erősen kétséges, hogy a hivatal képes lesz-e érdemi módon kontrollálni a választások előtt rendszerint elszálló költségvetést - véli Suppan. Az elemző szerint a legnagyobb probléma a javaslattal, hogy az csak bizonyos tételekre vonatkozik. Ilyen például az önkormányzati hitelfelvételi limit, illetve a minisztériumok hároméves kiadási plafonja. Ugyanakkor a javaslat éppen azokra a tételekre nem terjed ki, amelyek miatt választási évben el szokott szabadulni a költségvetés. Így viszont a hivatal felállításának indoka - a középtávú költségvetés politikai irányítása - kérdőjeleződik meg. Például a nyugdíjakat és egyes szociális kiadásokat technikailag sem lehet három évre bebetonozni, a svájci indexálástól pedig politikai okok miatt nem fog megszabadulni a kormány - márpedig utóbbi feladására az elemző szerint szükség volna.
Inkább a meglévő alkotmányos intézményeket kellene komolyan venni
További kérdés, hogy a kiadási plafonnal meg lehet-e annyit spórolni a partikuláris tételeken, mondjuk a központi közigazgatás működési költségein, hogy ezért valóban megérje átállítani a minisztériumok működését a hároméves tervezésre - véli Suppan. Az elemző szerint szerint racionálisabb lenne, ha a meglévő alkotmányos intézményeket vennénk komolyan, nem pedig újakat hoznánk létre. A költségvetés egészének érdemi ellenőrzésére például az Állami Számvevőszék jogköreit lehetne bővíteni.
Az új költségvetési hivatal érdemi működéséhez amúgy is kétharmados szabályokat - köztük az Alkotmányt, az önkormányzati törvényt - kellene megváltoztatni, amibe az ellenzék - eddigi magatartása alapján - jó eséllyel nem fog belemenni. A szakmai együttműködést nyilván az is hátráltatja, hogy a kormány eleve számolt az ellenzék oppozíciójával, amikor politikai javaslatot tett a hivatal felállítására. Tény azonban, hogy pártpolitikai együttműködés nélkül nem lehet a nagy állami elosztórendszerek kiadásait átalakítani.
A szándék helyes
Török Zoltán, a Raiffeisen makroelemzője szerint Magyarországon mindig is probléma volt a középtávú költségvetési szemlélet hiánya. A választások előtt menetrendszerűen felpuhult a költségvetés, így azonban nem lehet bevezetni az eurót. A kormány ezt felismerve három évre kívánja meghatározni a kiadási plafont, ami üdvözlendő. A kulcskérdés azonban a tervezés szabályainak tartalma - mondta Török. Bár részleteket egyelőre nem tudni, a költségvetési hivatal felállítása a szabályalapú fiskális politikának volna az egyik jelentős eleme, ami mindenképpen üdvözlendő szándék. Nem tudni ugyanakkor, hogy mire fog kiterjedni a hivatal hatásköre - például a társadalombiztosításra, a nyugdíjakra, az egészségügyre kiterjed-e.
Együttműködés nélkül nem megy
A megvalósításhoz viszont számos törvényt kellene módosítani, amelyek között van kétharmados is, például az önkormányzati törvény, amelynek megváltoztatására - a pártok közötti politikai együttműködés hiányában - egyelőre nem látszik esély. Ennek tudatában a hivatal egyelőre köztes megoldásnak tekinthető: lesz is joga beleszólni költségvetési kérdésekbe, meg nem is, partikuláris kérdésekben teljes jogkörrel, lényeges kérdésekben meg sehogy.
