Szakértők szerint - bár az EU-nak nincs közös energiapolitikája - a nyugat-európai országokban régi gyakorlat, hogy a földgázt 4-5 forrásból szerzik be és egyik forrás részaránya sem halad meg bizonyos százalékot. Teszik ezt úgy, hogy náluk az energiamérlegben a földgáznak lényegesen kisebb az aránya mint nálunk. Most, hogy az EU energiaigénye jelentős növekedés előtt áll, talán nem indokolatlan a törekvés, hogy a növekmény gázra eső részét ne orosz forrásból szerezzék be. A tervek súlypontja amúgy is a megújuló energiaforrások jobb kihasználására vonatkozik - a hagyományos gázenergia további diverzifikálása mellett.
Hogyan képzelik Európában a jövőt?
Barta Judit, a Gazdaságkutató energiakutatója szerint közgazdasági értelemben az EU-nak valóban nincs közös energiapolitikája. Eddig három alapelvet határoztak meg: a fenntartható fejlődést, a versenyképességet, és a biztonságot. A lényeg - a vezetékes energiahordozókat tekintve - a szabad belső piac. Az utóbbi időben előtérbe került a széndioxid kibocsátás csökkentése, valamint a 20 százalékos megújuló részarány meghirdetése.
Az államok támogatják ezt a törekvést, ám más-más érdektől vezérelve. „Nagy-Britannia például lelkes híve a csökkentésnek, de valószínűleg azért, mert az atomenergiát kívánják növelni" - mondta Barta Judit. Ráadásul miközben az EU szintjén, általánosságban mindenki helyesli az egységesülő energiapiac kialakítását, az egyes tagállamok minden eszközzel védik belső piacaikat.
A további gázfüggőség nem versenyképes
Barta Judit szerint Magyarország szempontjából is fontos, hogy az adott ország jó viszont tápláljon azokkal, akiktől az energiaigényét kielégíti. Ugyanakkor biztonságpolitikai kérdést csinálni egy gazdasági kérdésből nem szerencsés. Akkor is kaptunk orosz gázt, amikor rossz volt a viszonyunk Oroszországgal - mondta a kutató.
Akkor viszont felmerül a kérdés: a magyar kormány miért akarja tovább növelni az Oroszországtól való gázfüggőséget - tökéletesen szembemenve az európai diverzifikációval? Ha mindkét gázvezeték egyelőre csak papíron létezik, és Magyarország földgázimportja 80 százalékban Oroszországtól függ, a magyar kormány miért részesíti előnyben az orosz kapcsolatot?
Miért nem inkább a megújuló energiaforrásokat támogatjuk gőzerővel, ahogy teszi ezt Németország és Ausztria - ha már európai versenyképességről beszélünk? A válasszal a magyar kormány még mindig adós, akárcsak a nemzeti energiapolitikával, amelyben helyet kaphatna a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű támogatása, mint valós európai alternatíva.
