BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Rendszerszintű politikai korrupció Magyarországon?

2007. február 22. csütörtök, 23:59

– Ön hogyan határozná meg a politikai korrupció fogalmát?
– Amikor egy politikai döntéshozó latba veti befolyását a jövedelmek átcsoportosítása érdekében, és ezért közvetett vagy közvetlen anyagi ellenszolgáltatást kap.
– Magyarországon milyen főbb területei vannak a politikai korrupciónak?
– A rendszerváltás óta három nagy hullámot figyelhettünk meg. Az első hullám a spontán privatizáció korszaka volt 1987 és 1997 között. A második a balkáni háború időszaka 1994-ig, amikor az állami szereplők gyakorlatilag magánbizniszt folytattak fegyverekkel. A harmadik az olajüzlet, amely szerintem sokáig a pártfinanszírozás egyik fő eszköze volt.
– Ezt hogy érti?
– Itt nemcsak az olajszőkítésre, hanem a törvények és az egész ellenőrzési rendszer politikai befolyásolására gondolok. A politika rendszerszinten alakította ki úgy a törvényeket, hogy egyes csoportok nagyon meggazdagodhassanak. Vagy gondolja, hogy a határon csak úgy át lehetett hozni több milliárd liter olajat, ha erre nem volt „törvényes” engedély? A jövedelemátcsoportosításért cserébe a pártok kasszájába is vándoroltak pénzek. Másrészt az olajbiznisz legnagyobb felvevő piacai az állami vállalatok és szervezetek – MÁV, BKV, Magyar Honvédség – voltak. Kizárt, hogy a legfelsőbb szintű politikai vezetés ne tudott volna erről.
– Mi történt 1998 után?
– A következő hullám az autópálya-építések és az önkormányzati fejlesztések voltak. Az előbbi a számlagyár, az utóbbi a közmunkák lezsírozásának tipikus esete volt. Azt gondolom egyébként, hogy az „alap” korrupciós ügyekben a politikai elit hallgatólagosan kiegyezett egymással. Ha te sem bántod a nagy ügyeimet, én sem bántom a tiédet.
– Mi a helyzet most?
– Érdemes figyelni a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét. A politikai alapon történő privilégiumosztás ma is folytatódik. Példaként említhetném a távközlési, műsorszórási engedélyek kiadását és felülvizsgálatát, illetve az energiapolitikát. A helyzet annyiban változott, hogy a gazdasági korrupciót ma már bizonyítani tudják az egyre bátrabban fellépő független intézmények. A GVH milliárdokra büntette a mobilszolgáltatókat és az autópályacégeket versenykorlátozó árkartell miatt, a bankokat most vizsgálják. Ez jó dolog.
– A független intézmények felbátorodása önmagában legyűrheti a politikai korrupciót?
– Természetesen nem. A média egy része hiába írja meg a kisebb-nagyobb stikliket, minden marad a régiben. Az ügyészség és a rendőrség a füle botját sem mozdítja, holott ilyenkor hivatalból eljárást kellene indítaniuk. Tanulságként adódik: nem új törvényeket kell hozni, hanem a meglévőket betartani.

Ember Zoltán
Ember Zoltán

Ez is érdekelhet