Diószegi József

Megszűnik Till Attila volt cége

Végelszámolással megszűnik az Erzsébet híd becsomagolásával 2002-ben elindult és a Mikulásgyár létrehozásával ismertté vált Supergroup Művészeti és Kommunikációs Kft.

Már nem szuperál a Supergroup

Végelszámolással megszűnik az Erzsébet híd becsomagolásával 2002-ben elindult és a Mikulásgyár létrehozásával ismertté vált Supergroup Művészeti és Kommunikációs Kft.

A BKV lemondott az Alstom metrókról

A BKV Zrt. azonnali hatállyal bontotta fel a francia Alstom céggel az M2 és M4 metrószerelvényekre vonatkozó, 2006. május 30-án kötött szállítási szerződéseit - jelentette be a közlekedési társaság, miután a Nemzeti Közlekedési Hatóság a napokban jogerősen elutasította a Budapest Metropolis Konzorcium (Alstom Transport SA) végleges típusengedély iránti kérelmét. A BKV-nak lényegében nem volt más lehetősége, hiszen a hatósági engedélyek nélkül a metrószerelvények Magyarországon nem állíthatók forgalomba. Ezzel kapcsolatban a járműgyártó még akkor közölte: 30 munkanapja van arra, hogy a határozatot tanulmányozza és azzal kapcsolatos jogi lépésekről - beleéretve a bírósági fellebbezést is - döntsön. Az Alstommal kötött szerződés szerint egyébként a BKV-nak akkor is át kell vennie a szerelvényeket, ha az nem kap típusengedélyt, utóbbi ugyanis a szerződés szerint vis maiornak tekintendő. A BKV tájékoztatása szerint Kocsis István vezérigazgató haladéktalanul lehívatta a szerződések alapján kifizetett 50 százalékos előlegek (mintegy 108 millió euró) visszafizetésére, valamint a jó teljesítésre vonatkozó (10 százalék) bankgaranciákat, és bejelentette kötbér- és kárigényét. A BKV Zrt. mielőbb újabb pályázatot ír ki. Az M2-es metró vonalán jelenleg üzemelő metrókocsikon azonnal megkezdik a szükséges javítások elvégzését, amelyek becsült költsége hárommilliárd forint. Az M4-es metró esetében további 3-5 év csúszás várható.

A rászorulók tévézésére lesz pénz

Az Antenna Hungária (AH) Zrt. szerint tartható a digitális átállás időpontja - mondta Jean-Francois Fenech vezérigazgató egy konferencián. Véleménye szerint 2011. december 31-ig lekapcsolható az analóg sugárzás. (Uniós szinten a tagországokban ekkorra kell lekapcsolni az analóg műsorszórást, ám Lengyelország jelezte, hogy csak 2013 végére, Románia pedig 2015-re lesz kész.) Jelenleg 88 százalékos a lefedettség, amit az év végére 95 százalékra kíván növelni a társaság. Az átállással kapcsolatos kiadásokra összesen 25 milliárd forintot fordít az AH. Napjainkban 125 ezer MindigTV-ügyfele van a cégnek, de 380 ezer olyan televíziókészülék van a háztartásokban, amely alkalmas a földi digitális adás vételére. A digitális sugárzásra való áttéréshez azonban kormányzati szinten több döntést is meg kell hozni - mondta Fenech. Egyebek között azt, hogy milyen ütemezésben történjen meg az átállás. Mártai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese szerint is tartható a határidő, s szigetszerű, ütemezett lekapcsoláson gondolkodnak, de a konkrét ütemezés még nem készült el.

Digitális átállás: az állam a rászorultakat sem hagyná tévé nélkül

Az Antenna Hungária (AH) Zrt. szerint tarthatón a digitális átállás időpontja - mondta Jean-Francois Fenech vezérigazgató egy konferencián. Szerinte 2011 december 31-ig lekapcsolható az analóg sugárzás.

Jövőre végig használható az M43-as

A szélsőséges időjárási körülmények miatt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. módosította a kivitelezőkkel az M43 autópálya építési határidejét, teljes egészében 2011 első felében vehetik birtokba az autósok. (Eredetileg 2010. augusztus végéig kellett volna elkészülnie a beruházásnak.) Az első szakaszon egy - a Szeged teljes északi városrészének vízigényét ellátó - nyomócső nem tervezett védelembe helyezése miatt húzódott el az építkezés. A szakasz első négy kilométerét 2010 áprilisától, a teljes első szakaszt pedig 2010 októberétől használhatják az autósok. A második - a Tisza-hidat is magában foglaló -, illetve a harmadik, vagyis az utolsó kivitelezési szakaszon az építkezést a szélsőséges időjárás nehezítette. A kivitelezőknek több alkalommal kellett a rendkívüli mennyiségű csapadékkal, illetve a Tisza hosszan tartó áradása okozta akadályokkal megküzdeniük. A Móra Ferenc-híd október első hétvégéjén összeért a Tisza felett, az útépítési munkák is jól haladnak. Bár az autópálya utolsó szakasza már az idén elkészül, forgalombiztonsági, üzemeltetési és forgalomszervezési okok miatt csak a második szakasszal egy időben helyezik forgalomba. A két szakaszt - így az M43 autópálya teljes Szeged-Makó közötti vonalát - 2011 első felében adják át a forgalomnak.

Beruházásaikon spórolnak a távközlési vállalatok

Tegnap végre reagáltak a távközlési cégek a rájuk vonatkozó, hétfőn este elfogadott különadó bevezetésére. A társaságok miközben hangsúlyozzák, hogy megértik az ország helyzetét, sérelmezik, hogy elmaradt az előzetes egyeztetés, meglepetésként érte őket a különadó mértéke és időtartama. Várhatóan a Magyar Telekom Nyrt.-nek kell befizetnie a távközlési szektor összesen 61 milliárd forintra becsült különadójának csaknem felét. Ez az összeg nagyban szűkíti a vállalat felhasználható forrásait - állítja a társaság, amely szerint korai még arról beszélni, hogy az új adónak milyen hatásai lehetnek működésére, befektetési és osztalékpolitikájára. Figyelemmel kísérik azt is, hogyan reagál az EU a jogszabályban foglalt intézkedésekre. A cég szeretné megismerni a kormányzat terveit is arra vonatkozóan, hogyan kívánja megvalósítani az EU digitális menetrendjében kitűzött százszázalékos szélessávú lefedettséget, hogyan ösztönözné a szélessávú beruházásokat és a digitális felzárkóztatást.

Az Invitel még nem tudja, mennyire fáj az új adó

Az Invitel csak a válságadóról szóló törvény megjelenése után fogalmazza meg álláspontját, vagyis egyelőre hivatalosan nem kívánják kommentálni a kormányzati döntést - fogalmazott Zsembery György, a cég vezérigazgató-helyettese egy mai tájékoztatón.

Keveset költ a költségvetés informatikai célokra

Még nem ismert, milyen kártyákat "húz elő" a kormányzat, ha Brüsszelben számot kell adni arról, milyen célokra kívánja fordítani a távközlési cégektől jövőre beszedendő 61 milliárd forintot, ha az unió ragaszkodik korábbi kikötéséhez, miszerint különadó csak akkor fogadható el, ha azt a szektorba forgatják vissza. Az idei büdzsében ugyanis a tízmilliárd forintot sem éri el az informatikai kiadásokra szánt összeg. A legnagybb tétel az az 5,4 milliárd, amelyet a kormányzati rendszerek és a közháló alapszolgáltatásainak biztosítására különítettek el. Komoly tétel még a korábbi Pénzügyminisztérium (PM) fejezetében található 2,4 milliárd forint kiadás a fejezeti informatikai nagyprojektek üzemeltetésére. Ezeken túl csak kisebb, néhány száz milliós informatikai kiadások szerepelnek a költségvetésben (ilyen a PM informatikai szolgáltató központtal kapcsolatos 348 milliója vagy az informatikai rendszerekkel összefüggő kötelezettségek 178 milliója, illetve a központi informatikai kötelezettségek finanszírozására elkülönített 140 millió forint). Ezen túl még az képzelhető el, hogy a kormányzat a "színvallásnál" ide sorolja a klasszikus távközlési szolgáltatásokra (vezetékes és mobil beszéd) kifizetett pénzeket, vagy az adatszolgáltatással - s ennek keretében például a Tetra rádiós rendszerrel - kapcsolatos kiadásokat is. A következő években szóba kerülhetnének a MÁV Zrt. informatikai fejlesztésére (GSM-R) fordítandó állami pénzek is, bár ezt a körülbelül 80 milliárdos projektet nagyrészt az unió finanszírozná, továbbá a digitális közművel kapcsolatos kiadások is elszámolhatóak lennének e címen, de e beruházásnál még nem történtek érdemi lépések.