Diószegi József

Több is kevés lett volna a sztrádákra

November végén fejeződtek be az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. idei fenntartási programjának jelentősebb munkálatai. A társaság 2010-ben hozzávetőlegesen nettó 4,6 milliárd forintot fordított a kezelésében lévő gyorsforgalmi úthálózat fenntartására. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) által a társaság rendelkezésére bocsátott keretösszeg azonban csak töredéke a folyamatos, ciklikus felújítási tevékenység forrásigényének, így az esedékes beavatkozások jelentős részét a későbbi évekre kellett átütemezni. Az idei fenntartási terven felül ráadásul a tavaszi esőzések okozta károk helyreállítására is komoly összeget, mintegy 400 millió forintot kellett fordítani. A 2010-es program jelentősebb burkolatfelújítási beruházásainak színhelye az M1-es és az M3-as autópálya volt.

Jönnek a láthatatlan óriásplakátok

Eltüntetheti az utak mellől, de legalábbis szinte láthatatlanná teheti a közterületi reklámhordozókat a kormány egyik elhatározása.

Bejegyezték a BKK-t és a BVK -t

Bejegyezték a cégbíróságon a fővárosi önkormányzat által ötvenmillió forinttal alapított BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t. A Vitézy Dávid irányítása alatt működő társaság felel majd a közlekedési stratégia kialakításáért. A BKK több fővárosi cég - FKF Zrt., Parking Kft. és a drosztokat üzemeltető cég - teljes vagy részfeladatait átveszi. Az átalakítás után a BKV Zrt. kizárólag szolgáltató, üzemeltető céggé válik. A társaság igazgatósági tagjai között van Kocsis István, a BKV vezérigazgatója, a felügyelőbizottság tagjai között pedig Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék egykori elnöke. Kovács a szintén most bejegyzett BVK Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. felügyelőbizottságában is helyet foglal. A cégbírósági adatok szerint a BVK holding tagja a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt., a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. és a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.

Kevesebben utaznak a Volánokkal

A március 1-jével bevezetett regisztrációs jegyet használó utasok aránya magasabb a prognosztizáltnál, körülbelül 10-15 százalék a díjtalanul utazók aránya - mondta Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója egy tegnapi sajtótájékoztatón. A Volánok helyközi menetrend szerinti utasforgalma jelentősen csökkent az elmúlt tíz év során: 2000-ben ugyanis még 520,7 millióan utaztak a 25 társasággal, idén pedig már csak 423,3 millióan. A jövő sem nagyon biztató, a prognózisok szerint 2025-re már csak évi 350-380 millió utasuk lehet a Volán-cégeknek.

A román kormány támogatja a magyar nyelvű kulturális folyóiratokat

Jelentős támogatást ítélt meg a bukaresti kormány a Romániában megjelenő legismertebb magyar nyelvű kulturális folyóiratoknak, amelyek így összesen 455 ezer lejt (mintegy 108 ezer eurót) kaptak - közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Jövőre 29 milliárd forintból gazdálkodhat a médiahatóság

A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának indítványa szerint jövőre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 29,3 milliárd forintból gazdálkodik, ebből a legnagyobb tétel - több mint 22 milliárd forint - a hírközlési terület várható nettó bevételei. A hatóság a költségvetéstől közel kétmilliárd forintos hozzájárulást kap, és 5 milliárd forint bevétele származhat az általános forgalmi adóból. A médiatanács működése jövőre 194,4 millió forintba kerül, ezt a központi költségvetés fedezi. A médiatanács további 5,4 milliárd forintos bevételre tesz szert az általa kiszámlázandó, de véglegesen a műsorszolgáltatási alapot illető műsorszolgáltatási és pályázati díjak összegéből. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap 2011-ben 63,1 milliárd forintból gazdálkodhat. Ebből a legnagyobb tétel az állam által átvállalt üzembentartásidíj-bevétel, amely jövőre 58,7 milliárd forint; ebből a közszolgálati médiaszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek 45,2 milliárd forintot utalnak tovább.

Magyarországon még gyerekcipőben jár a videohirdetés

Sikeres volt a tv2.hu megújítása, az elmúlt tíz hónap alatt megsokszorozta eredményeit: az egyedi látogatószám, a videók megtekintése és a beágyazott videókkal elért közönség is megduplázódott. A regisztrált felhasználói bázis a tíz hónap alatt a négyszeresére, 160 ezerre nőtt és jelenleg is heti 4000 új felhasználóval bővül - sorolták az eredményeket a tv2.hu munkatársai, akik azért változtattak a honlapon februárban, hogy növeljék a tartalmak (a televízió, az internet) összesített nézettségét. S bár az internetes oldal kereskedelmi kihasználtsága folyamatosan javul, az ár-érték arányban a televíziós csatorna még mindig kedvezőbb pozícióban van az online-nal szemben. Nagy Andrea, a Tv2 kommunikációs igazgatója szerint ennek okai között szerepel, hogy az online hirdetési felületek minősége és mennyisége gátolja a reklámokat és a videohirdetés is gyerekcipőben jár még Magyarországon. A Tv2 idei céljai között szerepelt az is, hogy szeretne minden Magyarországon népszerű platformon jelen lenni. Ennek elérésére olyan mobilapplikációkat fejlesztett ki, ami lehetővé teszi a Tv2 összes online tartalmának elérését. A Nokia N8-ra fejlesztett WebTV widget mellett immár Android operációs rendszerrel ellátott mobilon és iPhone-on is hamarosan elérhetőek a tv2.hu tartalmai. A Tv2 ezek mellett - egy angol céggel összefogva - egy új reklámeszközzel, a "kiterjesztett valósággal" (augmented reality) is előállt. Ez egy viszonylag fiatal technika, ami a valóság egyfajta virtuális bővítésén alapul. Általában a telefon kamerájának vagy a számítógép webkamerájának képét terjeszti ki, és leggyakrabban gps-alapú alkalmazásként működik: például az utcán - magunk elé tartva a telefont - segíthet megtalálni a keresett boltot, épületet. Magyarországon ezt a technikát a Tv2 alkalmazza hirdetési megoldásként, ebben a Blikk a partnere.

Műsorgyártói tendert hirdet az Origo Zrt.

Az Origo Zrt. a 2011-es évre LifeNetwork TV és Life.hu termékeire zártkörű, meghívásos tendert hirdet, kreatív műsor és tartalom előállítására. Pályázatot az ajánlattételre meghívott, tevékenységi köre szerint műsorgyártási szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság adhat be, 2010. december 31-ig. A műsorkoncepciónak online platformon és a televízió képernyőjén egyaránt életképesnek kell lennie. Műfaja szerint olyan fikciós sorozatot, illetve életmód-realityt várnak a döntéshozók, amelyek elsősorban a 18-39 év közötti női célcsoporthoz szólnak.

Jönnek a láthatatlan óriásplakátok

Eltüntetheti az utak mellől, de legalábbis szinte láthatatlanná teheti a közterületi reklámhordozókat a kormány egyik elhatározása. A közúti közlekedésről szóló törvény napirenden lévő módosítása után ugyanis tilos lesz a villany-, telefon- és egyéb oszlopokon, illetve a közúton, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni. Pontosabban az utak mellett lehetnek ugyan reklámtáblák, de a közúttól 50 méterrel, míg az autópályától száz méterrel távolabb, méretük pedig nem haladhatja meg a négy négyzetmétert. Márpedig a jelenlegi óriásplakátok mérete jócskán meghaladja ezt a mértéket. Így ennek szellemében az óriásplakáthelyeket értékesítő cégeknek el kell költöztetniük reklámhordozóik egy részét egy távolabbi pontra, és egyben csökkenteniük kell a felületüket. Ha ugyanis ezt nem teszik meg, a közlekedési hatóság annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelynek területén a tilalmat megszegik, a reklámhordozó eltávolítására és ötszázezer forint összegű bírság fizetésére kötelezi. Ráadásul a bírság ismételten is kiszabható. A törvényalkotók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a beszedett bírság a központi költségvetés bevétele, s beszedéséről a kirovó hatóság gondoskodik. A változás szakemberek szerint átrendezheti a piacot, hisz ezáltal vélhetően csökken a felületek értéke. Márpedig az óriásplakát jelentős tényező a piacon, hiszen a köztéri reklámköltés a Kantar Media Kft. adatai szerint 2010. január-október között listaáron (vagyis a mennyiségi és egyéb hirdetői kedvezmények levonása nélkül) 26,3 milliárd forint volt, s részesedése a listaáras reklámtortából ebben az időszakban 5,3 százalék. A szakmai becslések szerint jelenleg 51 ezer közterületi reklámhordozó található az országban, ebből az utak mellett ennek 7-8 százaléka. Megfigyelők szerint a tervezet nem csupán a reklámpiacba avatkozik be, hanem a cégek szerződéses viszonyába is, hisz a reklámfelületek értékesítői általában többéves bérleti szerződést kötnek a terület tulajdonosával, így ezek bevétele is csökkenhet, ha a cégek levonulnak a területről. A közterület és a közlekedők védelme érdekében megfogalmazott törvénymódosítás után kialakuló helyzet nem lenne egyedülálló, hisz a kontinens legtöbb országában tilos ez a tevékenység.