Eltüntetheti az utak mellől, de legalábbis szinte láthatatlanná teheti a közterületi reklámhordozókat a kormány egyik elhatározása. A közúti közlekedésről szóló törvény napirenden lévő módosítása után ugyanis tilos lesz a villany-, telefon- és egyéb oszlopokon, illetve a közúton, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni. Pontosabban az utak mellett lehetnek ugyan reklámtáblák, de a közúttól 50 méterrel, míg az autópályától száz méterrel távolabb, méretük pedig nem haladhatja meg a négy négyzetmétert. Márpedig a jelenlegi óriásplakátok mérete jócskán meghaladja ezt a mértéket. Így ennek szellemében az óriásplakáthelyeket értékesítő cégeknek el kell költöztetniük reklámhordozóik egy részét egy távolabbi pontra, és egyben csökkenteniük kell a felületüket. Ha ugyanis ezt nem teszik meg, a közlekedési hatóság annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelynek területén a tilalmat megszegik, a reklámhordozó eltávolítására és ötszázezer forint összegű bírság fizetésére kötelezi. Ráadásul a bírság ismételten is kiszabható. A törvényalkotók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a beszedett bírság a központi költségvetés bevétele, s beszedéséről a kirovó hatóság gondoskodik. A változás szakemberek szerint átrendezheti a piacot, hisz ezáltal vélhetően csökken a felületek értéke. Márpedig az óriásplakát jelentős tényező a piacon, hiszen a köztéri reklámköltés a Kantar Media Kft. adatai szerint 2010. január-október között listaáron (vagyis a mennyiségi és egyéb hirdetői kedvezmények levonása nélkül) 26,3 milliárd forint volt, s részesedése a listaáras reklámtortából ebben az időszakban 5,3 százalék. A szakmai becslések szerint jelenleg 51 ezer közterületi reklámhordozó található az országban, ebből az utak mellett ennek 7-8 százaléka. Megfigyelők szerint a tervezet nem csupán a reklámpiacba avatkozik be, hanem a cégek szerződéses viszonyába is, hisz a reklámfelületek értékesítői általában többéves bérleti szerződést kötnek a terület tulajdonosával, így ezek bevétele is csökkenhet, ha a cégek levonulnak a területről. A közterület és a közlekedők védelme érdekében megfogalmazott törvénymódosítás után kialakuló helyzet nem lenne egyedülálló, hisz a kontinens legtöbb országában tilos ez a tevékenység.
Diószegi József