Diószegi József

Szép új világ születik a magyar médiában

Napokon belül - a menetrend szerint hétfőn - elfogadhatja a parlament a médiatörvény tervezetét, s ezzel befejeződik az a folyamat, ami néhány hónappal ezelőtt a média- és hírközlési hatóság létrehozásával kezdődött, majd az Országos Rádió és Televízió Testületet helyébe lépő Médiatanács, illetve a közmédiumok felügyeletét gyakorló közalapítvány felállításával folytatódott, amelyek aztán kinevezték az MTI, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió vezérigazgatóját. Az előbbi változásokat megalapozó jogszabályok mellett a parlament a közelmúltban fogadta el azt a médiaalkotmánynak nevezett, néhány paragrafusból álló jogszabályt, amely a jövő év elején lép hatályba, s egyebek között meghatározza a sajtó kötelezettségeit, a helyreigazítással kapcsolatos teendőket. Erre a médiaalkotmányra többször hivatkozik az elfogadás előtt álló médiatörvény.

Kivándorolnak a médiacégek?

Az új médiatörvény tervezete sok elemében korszerű európai színvonalú, de több ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek rontani fogják a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók versenyhelyzetét. A törvény többek között a Médiahatóság eljárásainak még bürokratikusabbá válásával nem a médiapluralizmust és a versenyt fogja elősegíteni, hanem azt eredményezheti, hogy mind több médiaszolgáltató vándorol majd el az országból vagy csukja be kapuit - mondta lapunknak Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. Ennek egyik oka lehet a magyar filmgyártásnak fizetendő, pluszadóként funkcionáló 2,5 százalékos díj, amely kizárja a piaci hatások érvényesülését, a forrást biztosítók beleszólását a filmek előállításába, a környező országokban nem létező terheket róva a műsorszolgáltatókra.

A műsorterjesztőkre többletterheket rakna a törvény

A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szerint néhány finomítás még ráférne a médiatörvény tervezetére - mondta lapunknak Kéry Ferenc, a szervezet elnöke. A szövetség üdvözli, hogy az új jogszabályban megjelenne a műsorterjesztők és a médiaszolgáltatók viszonya, erre ugyanis a hatályos jogszabály nem terjed ki, csak a műsorterjesztők és az előfizetők kapcsolatára. Innentől kezdve egyértelmű lehet, hogy a tévéprogramok csomagokban való elhelyezéséért és az árakért mennyiben felelősek a műsorterjesztők, illetve a médiaszolgáltatók. Ennek hiányában a műsorterjesztők ügyfelei például csak az áremelésekkel szembesülhettek, s nem lehettek tisztában azzal, hogy ennek okai között szerepelhet a médiaszolgáltatók műsordíjemelése is. A szövetség most azt várja, hogy az új jogszabálynak köszönhetően letisztulnak a viszonyok, s nagyobb nyilvánosság várható.

Tiltott szerencsejáték a postánál?

Vizsgálja a Szerencsejáték Felügyelet a Magyar Posta Zrt. által júniusban indított és idén év végéig zajló SzerenCSEKK akciót - tudta meg a Napi Gazdaság. A játékot már a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) is több pontban kifogásolta, amire a Magyar Posta korábban közleményben reagált. A felügyeletnél lapunknak elmondták, a Magyar Posta Zrt. a "Csekkről csekkre nyerhet" elnevezésű nyereményjátékot a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján ajándéksorsolásként jelentette be az APEH felé, amely azt nyilvántartásba is vette. A szerencsejáték-felügyeleti hatáskört ellátó adóhatóság a vizsgálatot most azért indította, mert tudomásukra jutott, hogy a szervező a bejelentésben foglaltaktól eltérő konstrukcióban bonyolítja a nyereményakciót - így felmerülhet, hogy az már sérti a szerencsejáték-törvény szabályait. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, így annak további részleteiről az APEH nem adhat tájékoztatást. A SzerenCSEKK akcióban az adott napon postai készpénz-átutalási megbízással - köznapi nevén sárga csekkel - fizető ügyfelek közül naponta egy szerencsés az adott csekken befizetett összeget visszanyerheti - maximum 50 ezer forint értékben.

Indítványtömeg a médiatörvényhez

A képviselők a héten szavaznak a médiatörvényhez benyújtott több mint 180 módosító indítványról, amelyeknek többsége az ellenzéktől érkezett, utóbbiak elfogadására persze kevés az esély. Egy fideszes javaslat szerint a televízióknak, rádióknak legalább hetente négyórányi általuk készített, szerkesztett és első ízben bemutatott műsorszámot kellene sugározniuk, ez lazítás a törvényjavaslatban szereplő kitételhez képest, hisz abban még naponta kétórányi saját anyagot vártak el. Bár az emberi jogi bizottság támogatta, a kormány nem értett egyet azzal a Fidesz-KDNP képviselők által benyújtott kiegészítéssel, amely szerint ha a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, akkor köteles a médiahatóság döntését közleményként közzétenni. Az egyik kormánypárti indítvány szerint a rádiókban a zenei művek közzétételére szánt műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenék bemutatására kell fordítani a jelenlegi 25 százalék helyett. A Jobbik javaslata ezt már felvitte 40 százalékra. Egy másik jobbikos képviselői javaslat pedig azt indítványozza, hogy a jelentős befolyással rendelkező rádiók a határon túli területek politikai, közéleti, kulturális vagy sporteseményeiről szóló tudósítással töltsék ki műsoridejük legalább öt százalékát. Az előbbi, jellemzően tartalmi módosítások mellett érkezett olyan is, amely a médiavállalkozások pénzügyi helyzetére lenne kihatással. Ilyen az a szintén Fidesz-KDNP-képviselők által benyújtott javaslat, amely szerint a Médiatanács csökkentheti az eredeti műsorszolgáltatási szerződésben rögzített műsorszolgáltatási díjat, ha a tanács úgy értékeli, hogy a korábbi díj mértéke veszélyezteti a médiaszolgáltató hatékony működését vagy a többieket indokolatlan előnyhöz juttatná. (Ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor feltehetően ebbe kapaszkodik majd a két országos kereskedelmi televízió, amely már jó ideje mérsékelni szeretné a díjat.)

Mentesíthetik a gazdákat a kötbérektől

Várhatóan megszavazza az Országgyűlés az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását a mai ülésnapon. A három kormánypárti képviselő, Font Sándor, Jakab István és Sálinger-Kenyeres Tamás által benyújtott javaslat mentesítené a termelőket a terményértékesítési szerződések maradéktalan betartása alól, és emiatt kártérítésre sem lehetne kötelezni őket. Azokat a szerződéseket minősítené semmisnek a tervezet, amelyek a termelésből eredő kockázatok viselésére kizárólag az egyik felet kényszerítenék. A módosítás hatálya az integrátorokon keresztül értékesített terményre is kiterjed. A javaslat már az idei, vagyis a törvény elfogadása előtt megkötött szerződésekre is vonatkozik majd. A kereskedők érdekképviselete, a Gabonaszövetség többször is tiltakozott, mondván: az ellehetetleníti a teljes - a bankok, növényvédőszer- és műtrágyagyártók által kötött szerződéseket is beleszámolva -, hozzávetőleg évi 200 milliárd forintos forgalmú magyar terményfinanszírozási piacot. Fő kifogásuk, hogy a jogszabály megrendíti a szerződéses rendszerbe vetett bizalmat, ellentétes az Európai Unió (EU) joggyakorlatával, és mivel bizonyítási felmentést is ad, a visszaélések melegágya lehet. Szakértők szerint ez nem hoz biztonságot a termelőknek sem, de erőteljesen visszafogja majd a hitelezést. Emlékeztettek arra is, hogy a pár évvel ezelőtti brazil válság idején épp az ellenkezőjét tette a brazil kormány, és a szerződéses fegyelem erősítésével sikerült stabilizálni a szektort.

Hatékonyabb gazdálkodásra késztet a Duna-stratégia

Az Európai Bizottság (EB) ugyan nem különített el új forrásokat a Duna-stratégia végrehajtására, azonban a térségben lévő államok saját EU-s programjaik szorosabb összehangolásával hatékonyabban használhatják fel a régió rendelkezésére álló százmilliárd euró uniós támogatást - derül ki az EB közleményéből, amelyben ismerteti a Duna-régió fejlesztésére kidolgozott stratégiáját. A balti-tengeri kialakítása után ez lesz a második EU-s makrorégió. A kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) keretében rendelkezésre álló összeg hatékonyabb felhasználása mellett az is célja a stratégiának, hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A konkrét tervek között szerepel a dunai teherforgalom húszszázalékos növelése, a Duna vízminőségének javítása - ami lehetővé teszi, hogy a fekete-tengeri ökorendszerek visszanyerjék 1960-as évekbeli állapotukat -, a nagy sebességű internet-hozzáférés elérhetővé tétele a régió minden uniós állampolgárának 2013-ra, a dunai tokhalfajok életképes állományának kialakítása 2020-ra. A Duna-régió 14 országot foglal magában Németországtól Ukrajnáig, ebből nyolc uniós tagállam. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, a koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések, valamint a környezetet fenyegető veszélyek.

Megtépte a vihar a T-Mobile-t

Akadozott a T-Mobile szolgáltatása tegnap délután, a Magyar Telekom közlése szerint elsősorban a 3G-s adatszolgáltatásban és részben a hangszolgáltatásban volt fennakadás. Az MTI úgy értesült, hogy az országban többfelé voltak problémák. Lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást a hiba okáról, egyes értesülések szerint a szélvihar megrongált egy átjátszótornyot, ennek következtében az ország egyes területein nem lehetett 30-as számot hívni s a mobilinternetet sem lehetett használni. A hírügynökséget arról tájékoztatták a Vodafone-nál és a Telenornál, hogy az ő rendszerük nem állt le, de a Telenor mobil hangszolgáltatása egy órán keresztül nem volt elérhető Budapest és környéke egyes részein, illetve a mobilinternet-szolgáltatása országosan. A leállást technikai hiba okozta.

Több is kevés lett volna a sztrádákra

November végén fejeződtek be az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. idei fenntartási programjának jelentősebb munkálatai. A társaság 2010-ben hozzávetőlegesen nettó 4,6 milliárd forintot fordított a kezelésében lévő gyorsforgalmi úthálózat fenntartására. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) által a társaság rendelkezésére bocsátott keretösszeg azonban csak töredéke a folyamatos, ciklikus felújítási tevékenység forrásigényének, így az esedékes beavatkozások jelentős részét a későbbi évekre kellett átütemezni. Az idei fenntartási terven felül ráadásul a tavaszi esőzések okozta károk helyreállítására is komoly összeget, mintegy 400 millió forintot kellett fordítani. A 2010-es program jelentősebb burkolatfelújítási beruházásainak színhelye az M1-es és az M3-as autópálya volt.