Az Európai Bizottság (EB) ugyan nem különített el új forrásokat a Duna-stratégia végrehajtására, azonban a térségben lévő államok saját EU-s programjaik szorosabb összehangolásával hatékonyabban használhatják fel a régió rendelkezésére álló százmilliárd euró uniós támogatást - derül ki az EB közleményéből, amelyben ismerteti a Duna-régió fejlesztésére kidolgozott stratégiáját. A balti-tengeri kialakítása után ez lesz a második EU-s makrorégió. A kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) keretében rendelkezésre álló összeg hatékonyabb felhasználása mellett az is célja a stratégiának, hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A konkrét tervek között szerepel a dunai teherforgalom húszszázalékos növelése, a Duna vízminőségének javítása - ami lehetővé teszi, hogy a fekete-tengeri ökorendszerek visszanyerjék 1960-as évekbeli állapotukat -, a nagy sebességű internet-hozzáférés elérhetővé tétele a régió minden uniós állampolgárának 2013-ra, a dunai tokhalfajok életképes állományának kialakítása 2020-ra.
A Duna-régió 14 országot foglal magában Németországtól Ukrajnáig, ebből nyolc uniós tagállam. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, a koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések, valamint a környezetet fenyegető veszélyek.
Komócsin Sándor
Diószegi József