Diószegi József

Jöhet a negyedik mobilszolgáltató

Megszületett az eddig ki nem használt frekvenciasávok hasznosítására vonatkozó kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-hez tartozó frekvenciatartományok értékesítése során a jelenleg szabad 10,8 MHz frekvenciablokkból 5-re olyan szolgáltató licitálhasson, amely eddig nem volt jelen a hazai mobilpiacon. Megnyílik tehát a lehetőség egy újabb piaci szereplő előtt, s bár ez a korábbi pályázatokon is adott volt és jelentkezőből sem volt hiány, mégis érdemi eredmény nélkül zárultak a tenderek. Egy ideje köztudott, hogy ennek lehetőségét újra megteremti a kormány, az utóbbi időben a kecskeméti alapítású, magántulajdonban lévő BTel jelezte is, hogy indulna a pályázaton. A fejlesztési tárca tegnapi közleménye szerint az év második felében indulhat meg a frekvencia \"értékesítése\", a tervek szerint árveréssel. Ha nem érkezik az állam számára elfogadható ajánlat, akkor a frekvenciablokk teljes egészében feloszthatóvá válik a három jelenlegi szolgáltató között.

Jelentősen csökkenhet a telekommunikációs cégek reklámköltése

A hazai marketingkommunikációs szakma körében tovább nőttek az internet reklámbevételével kapcsolatos várakozások, az Ipsos−Marketing @ Media Index kutatássorozata körében a második negyedévben megkérdezettek négyötöde növekedést prognosztizál a szegmensben. A válaszadók több mint kétharmada csökkenést jövendöl a napilapok és magazinok piacán, míg a rádiók esetében valamivel több mint a felük. Az outdoor esetében ebben a negyedévben többségbe kerültek azok, akik inkább csak stagnálást várnak, jelenleg csupán egyharmaduk jósolja, hogy tovább fog csökkenni reklámbevétele. A kábeltelevíziók területén remélnek még nagy növekedést a szakemberek, kétharmaduk szerint nőni fog, míg csupán 10 százalékuk jósol csökkenést. Az országos televíziók esetében viszont jelentősen alacsonyabb a pozitív várakozásúak aránya (15 százalék), a legtöbben (46 százalék) inkább stagnálást jövendölnek, 39 százalékuk szerint pedig csökkenés várható. A kutatásban részt vevők a saját vállalatuk helyzetét inkább pozitívan ítélik meg 2010 hasonló időszakához képest. Egyharmaduk szerint javulni fog, 46 százalékuk stagnálást vár, míg csak 22 százalékuk számít rosszabb helyzetre. Szektorok szerinti bontásban leginkább az OTC- és az autószektor esetében gondolnak növekedésre, ám minden területen a válaszadók egyharmada-fele inkább stagnálást jósol. Legnagyobb reklámköltés-csökkenésre a telekommunikációs cégeknél számítanak.

Kétmilliárdba kerül az MTVA leépítése

Megkezdődik a csoportos létszámleépítés a közmédiában, Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója tegnap jelentette be a munkaügyi központoknak a leépítésről szóló végleges döntését, amely 550 fő munkaviszonyának megszüntetését tartalmazza − tájékoztatott az MTVA. A \"kiválasztottak\" munkaviszonya harminc nap múlva szűnik meg, de az érintetteket az értesítés átadását követő második naptól kezdve a munkavégzés alól is felmentik. Lehetőség nyílik arra, hogy a munkaszerződést közös megegyezéssel bontsák fel. A bruttó kétszázezer forint alatti keresetűek számára − amennyiben közös  megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonyuk − további egyhavi átlagkeresetet fizet ki az MTVA, amely 25 millió forintos segélyalapot hoz létre, az elosztásba pedig bevonja a munkavállalók képviselőit is. A társaság emellett álláskeresési, jogi és pszichológiai  tanácsadást biztosít. Cserháti Ágnes, az MTVA szóvivője a Napi Gazdaságnak elmondta, a leépítés éves szinten 6 milliárd forint megtakarítást eredményez, az MTVA éves bérköltsége egyébként mintegy 18 milliárd forint. A szóvivő szerint a leépítés költsége 2 milliárd forint, amit az MTVA költségvetéséből fedeznek.

Felfüggesztették az MTVA-taxitendert

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) felfüggesztette a közelmúltban kiírt taxitendert, mivel az egyik pályázó, a Tele5/Rádió Taxi három okra − főleg formai hibákra − hivatkozva a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, a testület pedig információink szerint csütörtökön tárgyalja az ügyet. A gyorsított közbeszerzési pályázatra június 14-ig lehetett jelentkezni, úgy tudjuk, a rövid listán van a City Taxi, a 6x6 és a Főtaxi is. A tender azért is kelthette fel a taxitársaságok figyelmét, mert jelentős megrendeléshez juthatnának általa, a két évre szóló keret ugyanis meghaladja a 250 millió forintot. A pályázatra az a szolgáltató jelentkezhetett, amely rendelkezik − az alvállalkozójával együtt − 2009-ben és 2010-ben évi legalább nettó 120 millió forintos árbevétellel és az adózás előtti eredménye 2008−2010-ben egyik évben sem volt negatív. Az elmúlt három évből legalább két szolgáltatói szerződést kellett felmutatniuk a pályázóknak, összesen nettó 100 millió forint értékben, amelyből az egyiknek legalább egyéves időtartamra kellett szólnia. A szerződés teljesítéséhez legalább 500 igénybe vehető személygépkocsival kell rendelkezni, ebből legalább 200-nak A kategóriásnak, 170-nek kombi típusúnak és 50-nek 1+6 személyes autónak kell lennie.

Business Superbrands elismerés a HAJDU márka részére

Idén újabb, ezúttal Business Superbrands díjban részesült a több mint ötvenéves Hajdu márka, amely a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. által gyártott, forgalmazott termékeket − elektromos, gáz-, indirekt fűtésű bojlereket, gáz- és vegyes tüzelésű kazánokat, napkollektorokat, szolárrendszereket, mosógépeket, centrifugákat − fémjelzi. Dedéné Novotni Anna, a cégcsoport vezérigazgatója elmondta, a díj azért is jelent nagy elismerést, mert a jelölés kizárólag szakmai szempontok alapján történik, arra sem pályázni, sem jelentkezni nem lehet.A Magyarországon hét éve működő Superbrands-program mellett 2008-ban először indult el a nemzetközi piacon már évek óta meghatározó Business Superbrands program. A Business Superbrands az üzleti szektor (B2B) márkáinak legkiválóbbjait mutatja be. A bizottság elé kerülő lista a Dun & Bradstreet adatbázisa alapján, továbbá a legjelentősebb hazai szakmai szervezetek és szövetségek ajánlásainak figyelembevételével jött létre. Ebbe a mintegy 3000 márkát/céget tartalmazó listába egyaránt beletartoznak a legnagyobb nyereségű hazai cégek csakúgy, mint − az egyes szektorok iparkamarái, egyesületei, szakmai szervezetei által javasolt − kisebb vállalkozások, melyek az üzleti élet kiválóságainak számítanak.

A Disney Channel a legkedveltebb a gyerekek körében

A három gyerekcsatornát a 4−17 évesek közül naponta átlagosan 24 ezren nézték az elmúlt időszakban reggel hét és tíz óra között. Ebben a körben a Disney Channel volt a legkedveltebb, az AGB Nielsen adatai szerint ugyanis a csatorna a reggeli órákban − átlagosan − 11,8 százalékos közönségarányt ért el, vagyis az éppen televíziót nézők körében ilyen hányadot tudhatott magáénak. A második helyen a  Cartoon Network áll 8,6 százalékkal, a Minimax pedig harmadik lett 6,1 százalékkal. Az arányok hasonlóan alakultak a 4−12 évesek körében is, csak egy kicsit növekedtek az értékek, vagyis a Disney Channel közönségaránya meghaladta a 12 százalékot, a Cartoon Network pedig elérte 9-et, miközben a Minimax a 7,4 százalékot. Az adatokból az is kiderül, hogy még a 13−17 évesek közül is vannak pár ezren, akik reggelente a gyerekcsatornákat részesítik előnyben. Körükben az átlagos, csaknem hatezres nézőszámmal is a Disney Channel a a vezető, de − minden bizonnyal a tartalomból fakadóan − ebben a körben a Minimax már nagyon visszaszorul. A 4−17 évesek közül a vizsgált idősávban a legtöbben − több mint 43 ezeren − április 9-én ültek a Disney Channel előtt, amikor is többek között a Dzsungel élet című animációs filmet vetítették.

Csökken a médiapiac

A folyamatos költségcsökkentés jellemezte a médiapiacot az elmúlt évben, aminek következtében több termék − például rádió, televízió, magazin − megszűnt vagy éppen veszített példányszámából, s hirdetési bevételeik is jelentősen mérséklődtek, és például a televíziós és az internetes piacon is zsugorodtak a források − mondta Mihók Attila, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója.  A cégvezető viszont úgy látja, hogy a nagyon olcsó, illetve a magasabb árfekvésű heti magazinok piacán még van egy rés, a kiadó utóbbi piacon akar új termékekkel megjelenni. A Ringier-kiadványok kapcsán Mihók elmondta, hogy  például a Blikk és a Nemzeti Sport is \"jól van\", s  a Népszabadság csökkenése is kisebb mértékű, mint korábban. Az ügyvezető személyes véleménye szerint a válságnak még nincs vége, s a médiapiac további csökkenés elé néz. Mihók szerint nem várható a  reklámpiac növekedése, azok az olvasók pedig, akik az adórendszer változásának kedvező hatásaként nem fogyasztásra fordítják pluszjövedelmüket,,,,.......................... Ennek is köszönhetően − az előrejelzések szerint − a print piac tovább csökken az idén, az online üzletág pedig a \"legtehetségesebb üzleti modellt\" keresi.

Két autópálya keresztezheti a román−magyar határt

Néhány éven belül két gyorsforgalmi út is metszi majd a magyar−román határt − erről írt alá megállapodást tegnap Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár és Anca Boagiu román közlekedési és infrastruktúra-ügyi miniszter. Magyar oldalon a Szeged−Arad összeköttetés esetében az M43-as még hiányzó, az országhatárig tartó szakasza 2013 első felében elkészülhet, az építés előkészítése a KEOP forrásaiból folyamatban van. A Budapest−Csanádpalota−Athén/Bukarest gyorsforgalmi út megépítését célzó projekt a harminc kiemelt európai közlekedési infrastruktúra-fejlesztés egyike. A másik érintett út az M4-es, amely távlatilag a Budapest−Szolnok−Berettyóújfalu−Nagykereki−országhatár nyomvonalon épül majd, az észak-erdélyi autópálya-kapcsolat első ütemben azonban Berettyóújfalutól északra az M35-ös autópályából indul az országhatár felé. Ezzel öt-hat éven belül folyamatos összeköttetés létesülhet Budapest és Nyugat-Európa felé az M4−M35−M3 útvonalon.

Több mint ötven reptér lehet Magyarországon

Az illetékes hatóság még egy évet kapott arra, hogy reptérré minősítse az úgynevezett le- és felszállóhelyeket, a korábbi szabályozás alapján több mint száz nem nyilvános ilyen egység működését engedélyezte a szakhatóság. Ezek közül a vártnál többen, az engedélyesek több mint fele kérelmezte a repülőtérré minősítést − tudta meg a Napi Gazdaság a fejlesztési tárcától.