Diószegi József

Az elmúlt évben is az RTL Klubot választották a legtöbbször

Tavaly is kiemelkedő évet zárt az RTL Klub, ugyanis a 18−49 éves korosztály körében a főműsoridő (19 és 23 óra között) 95 százalékát megnyerte, vagyis az év 365 estéjéből 348-szor nézték a legtöbben a csatornát − közölte az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adataira hivatkozva az RTL Klub, amely azt is hangsúlyozta, hogy ilyen jelentős eredményre még soha nem volt példa. Az RTL Klub és a TV2 átlagos főműsoridős közönségaránya között (a 18−49-es korosztály körében) 2010-ben 6,5 százalékpont volt a különbség. Ezzel szemben 2011-ben már 10,5 százalékpontnyira volt a piacvezető legnagyobb riválisától. Az elmúlt évben az RTL Klub 0,7 százalékponttal növelni tudta főműsoridős nézettségét annak ellenére, hogy mára már több mint száz magyar nyelvű csatorna közül választhatnak a nézők. A csatorna 2011-es átlagos főműsoridős közönségaránya a kereskedelmi korcsoport körében 29,8 százalék volt. Ráadásul a teljes napot vizsgálva is meggyőző előnye, itt az átlagos közönségarány 21 százalék a TV2 16,8 százalékával szemben, vagyis az éppen televíziót nézők ilyen arányban választották a két csatornát.

Új k+f központot létesít az IT Services Hungary

A Deutsche Telekom (DT) százszázalékos tulajdonában lévő IT Services Hungary (ITSH) Kft. 314 millió forintos uniós támogatásnak köszönhetően k+f részleget indít fővárosi szolgáltató központjában, és hetven új munkahelyet teremt, alkalmazott és kísérleti kutatási feladatokra magasan képzett programozókat keres − jelentette be Ilosvai Péter, a társaság ügyvezetője egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az ITSH 2006 óta van jelen Magyarországon az információs és kommunikációs technológiák piacán, és napjainkban körülbelül 2500 főt foglalkoztat a budapesti és a debreceni szolgáltató központjaiban. Ez utóbbi helyszínen már tavaly elindította k+f tevékenységét, amelyet most tovább bővít, de ezúttal a fővárosban. Ilosvai lapunk érdeklődésére elmondta, hogy most azért Budapesten alakítanak ki fejlesztő központot, mert olyan képzettségű kollégákra van szükségük, akiket itt könnyebb megtalálni. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy általában nem egyszerű a munkaerő-utánpótlás, nem könnyű jól képzett, német nyelvet beszélő munkavállalókat találni, ezért részben együttműködnek a felsőoktatási intézményekkel, például a Debreceni Egyetemmel, de saját felnőttoktatási tanfolyamot is indítanak. Debrecen mellett immár a miskolci egyetem \"környezetéből\" is várnak munkavállalókat, sőt a hajdú-bihari központban dolgozók 3-4 százaléka Romániából érkezik. A cégvezető azt is elmondta, hogy miközben a különböző szolgáltató központok Ázsiába tartanak, az ITSH részben a német tulajdonos kulturális közelsége miatt marad Magyarországon. A társaság a mostani 70 fős létszámbővítés után idén még több száz munkatárs felvételét tervezi különböző informatikai területekre. A társaság létszáma tavaly 500 fővel gyarapodott.

Hárommillió televíziós reklámot láthattak a nézők

Az elmúlt évben mintegy 3,4 millió reklám jelent meg a televíziós csatornákon, a listaáras reklámköltés pedig meghaladta az 588,7 milliárd forintot.

Új IT-munkahelyek Budapesten és Debrecenben

Az IT Services Hungary új K+F központot létesít és hetven új munkahelyet teremt, a Budapesten és Debrecenben 2500 főt foglalkoztató cég idén még több száz munkatárs felvételét tervezi.

Milliókat spórol az enyhe tél az önkormányzatoknak

Az eddigi enyhe télnek köszönhetően ha keveset is, de sikerül pénzt megtakarítaniuk az önkormányzatoknak az útfenntartási munkálatokon.

Sokba kerül a kormányzatnak a Malév múltbéli támogatása

Az Európai Bizottság szerint jogtalanul támogatta a kormányzat a Malévot, így annak vissza kell fizetnie a szubvenciót, az összeg elérheti a százmilliárd forintot is. A cég napi működését nem befolyásolja a döntés, a folytatásról a kormány jövő hétfőn dönt.

A négynapos matrica volt a legnépszerűbb 2011-ben is

Az előzetes adatok alapján tavaly összesen 17,6 millió autópálya használatára jogosító úgynevezett e-matricát értékesítettek − tudtuk meg az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től, és ennek meghatározó részét − több mint 13,1 milliót − a személyautókra, vagyis a D1-es kategóriába tartozó járművekre vásárolták, emellett a D4-es, vagyis a nagy tehergépjárművekre érvényes matricából fogyott a legtöbb, mintegy négymillió. Ezt jellemzően a külföldi tehergépjárművekre váltották, s míg idén átlagosan 7,5 százalékkal emelkedett a matricák ára, ebben a kategóriában 12 százalékos volt a növekedés.

Csak az adózó cégek taxizhatnak Budapesten

Idén Budapesten már csak azok a vállalkozások végezhetnek taxitevékenységet és azok használhatják a taxiállomásokat, amelyek a főváros területén helyi iparűzési adót fizetnek. A fővárosi önkormányzat rendelete alapján a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2012-től igazolást kér arról, hogy a kérelmező a fővárosi önkormányzathoz adóalanyként bejelentkezett, adóbevallást nyújtott be, és adótartozása nem áll fenn, illetve adóelőleg-fizetési kötelezettségének eleget tett. Amennyiben a vállalkozás ilyen nyilatkozatot a szerződéskötési kérelem előterjesztésénél nem tesz, és nem nyújt be fenti tartalmú igazolást, szerződéskötésre nem kerülhet sor, így a taxis a tevékenységét nem folytathatja Budapesten.

Menetrendszerűen később folytatódik a Malév közgyűlése

Felfüggesztették a Malév péntekre összehívott közgyűlését, ami így január 27-én folytatódik − az eljárás szinte már menetrendszerűnek tűnik, azt azonban továbbra sem tudni, hogy miért nem sikerül előrébb lépni a Malév tőkehelyzetének rendezésében. Szakértők szerint az állhat a háttérben, hogy nem alakult ki megnyugtató megoldás a légitársaság jövőjével kapcsolatban, közben pedig a levegőben lóg a korábbi állami támogatások miatti uniós szankció lehetősége is. Az állam ebben a helyzetben ideiglenes megoldásként rendre tulajdonosi kölcsönt folyósított a légitársaságnak. Legutóbb néhány napja utaltak át ötmilliárd forintot ilyen címen a cégnek, azt megelőzően pedig több mint négymilliárdot. A tavalyi költségvetési törvény még 14 milliárd forintot különített el a Malév támogatására, idén viszont nincs ilyen cím. Erre magyarázat lehet, hogy a kormány belátta, nem támogathatja a céget az unió ellenében, de azt sem lehet pontosan tudni, hogy mennyibe kerülne az államnak egy új légitársaság létrehozása.