Tavaly − a 2010-es 2,99 millió után − csaknem 3,4 millió reklám jelent meg azon a mintegy negyven televíziós csatornán, amelyet az AGB Nielsen Médiakutató Kft. vizsgál. A legtöbb reklámszpottal a tavaszi és az őszi hónapokban találkozhattak a tévét nézők, ekkor naponta több mint tízezer reklám került a képernyőre, de a december is jól teljesített, ekkor mintegy 9,2 ezer futott. A leggyengébb hónap a január volt 2011-ben, amikor napi átlagban a hatezret sem érte el a szpotok száma.
Ha valaki az összeset végig akarta volna nézni, akkor ehhez több mint 23 363 órát kellett volna a televíziók előtt töltenie. Havonta átlagosan ezerféle reklámfilm jelent meg a képernyőkön, ezek nagyjából egyharmada volt új. E téren a decemberi hónap kiemelkedőnek számít, ekkor 1485-féle reklámfilm volt adásban, januárban viszont csak 845, az év során pedig összesen 6758-fajta reklám jelent meg. A szpotok átlagos hossza 25 másodperc volt. Egy néző (a teljes lakosságból) havonta átlagosan 1300−1900 reklámot, éves szinten csaknem 20 ezer reklámot látott, míg a kereskedelmi szempontból \"értékesebb\" közönség, vagyis a 18−49 éves korosztály körében 1456 reklámot néztek meg egy-egy hónapban, éves szinten pedig csaknem 17 ezret. Az AGB Nielsen adatai szerint − kedvezményektől mentesen − a listaáras reklámköltés 588,7 milliárd forint volt 2011-ben. (A megelőző évben lisatáron 534,4 milliárd volt a televíziós reklámköltés). Az elmúlt évben a piac novemberben érte el a csúcsot, amikor 67,1 milliárd forint bevétel keletkezett, a leggyengébb hónap pedig január volt, 22,4 milliárd forintos költéssel. A teljes lakosság körében egy néző átlagosan 22 percet nézett reklámot naponta az év során, a fiatalabbak (a 4−17 évesek) ennél jóval kevesebbet, 12 percet szenteltek ennek, viszont az ötven év felettiek csaknem fél órát fordítottak a reklámok nézésére.
Az AGB Nielsen adataiból az is kiderül, hogy a teljes lakosság átlagosan napi több mint öt órát tévézett decemberben. A nők napi átlagban fél órával többet néztek tévét, mint a férfiak. Az ötven év felettiek csaknem hét órát időztek a képernyők előtt.
Végzettség szerint legkevesebbet a diplomások tévéztek, a legtöbbet pedig az általános iskolai végzettségűek ültek a készülékek előtt. És bár az úgynevezett Esomar ABC1 társadalmi csoportban − vagyis a magas státusú vásárlók körében − a napi átlagos tévézési idő elmarad az átlagtól, ezt ellensúlyozhatta, hogy az Esomar C2DE csoport tagjai átlagot meghaladó ideig nézték a televíziós programokat. Az előbbi körben 4 óra 29 perc, míg a másik csoportban 5 óra 38 perc volt az átlagos tévézésre fordított idő.
