Sokba kerül a kormányzatnak a Malév múltbéli támogatása

Jogellenes állami támogatást kapott a Malév Zrt. 2007−2010 között − állapította meg az Európai Bizottság (EB), és egyben azt is kimondta, hogy Budapestnek vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást a kedvezményezettel. Cristina Arigho szóvivő szerint a magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjen a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó. Lapunk kalkulációja szerint a százmilliárd forintot is elérheti az ominózus összeg. Az EB eljárását a légicég konkurenseinek beadványára indította, akik szerint a támogatás torzította a versenyt, vagyis a Malév kedvezőbb pozícióba került, mint a többiek. A panasz beérkezése után a kormány próbálta indokolni a támogatást, mégpedig azzal, hogy az a szerkezetátalakítást szolgálta. Egy nehézségekkel küzdő vállalat az uniós megmentési és  szerkezetátalakítási iránymutatásokban foglalt szigorú feltételek  mellett részesülhet állami támogatásban. A Malév érdekében tett intézkedések azonban nem feleltek meg ezeknek, a magyar légitársaság nem  tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi  üzleti modell alkalmazása révén. Emellett magánforrás sem járult hozzá a  szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen  kompenzációs intézkedés sem a támogatás okozta versenytorzulás minimalizása érdekében.

Az EB szerint a visszafizetés nyomán helyreáll a korábbi piaci helyzet. Brüsszel tehát valójában helytadott a panaszosoknak, miközben azt is megállapította, hogy a Malév − tekintettel  a folyamatos nehéz pénzügyi helyzetére − nem lett volna képes ilyen  finanszírozást biztosítani a piacról a Magyarország által biztosított  feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna.

Szakértők szerint sem meglepő, sem váratlan nem volt a mostani döntés − feltehetően a kormány is erre számított, hisz többször összehívták a cég tőkehelyzetének rendezésére hivatott közgyűlést, de rendre felfüggesztették azt, s átmeneti intézkedésként novemberben és decemberben összességében több mint kilencmilliárd forint tulajdonosi hitelt folyósítottak (ez ugyanis nem minősül állami támogatásnak). Valószínűleg az EB mostani döntésére várt a kormányzat, hogy aztán döntsön a Malév sorsáról. A légicég ugyanis nem lesz képes visszafizetni a pénzt − a 2010-es mérleg szerint 78,2 milliárd forint kötelezettsége van, a társaság például több tíz milliárd forinttal tartozik az orosz VEB pénzintézetnek −, így elképzelhető, hogy a Malév alapjain egy újabb céget hoznak létre.

A nemzeti fejlesztési tárca szerint szükség van egy Budapest-központú nemzeti légitársaságra. A cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá.  A Malév csaknem 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül. A kabinet várhatóan január 16-i ülésén tárgyalja a Malév jövőjére vonatkozó  minisztériumi javaslatokat − a lépések nem ismertek. Ahhoz pedig, hogy föltámasszák a Malévot − ahogyan az Alitalia vagy a  Swissair esetében is történt − szükség lenne egy tőkeerős partnerre, amely  viszont nincs a láthatáron.