Csaba Ferenc

Nem feltétlenül előny az eurócsatlakozás?

Nagy-Britannia, Svédország és Dánia mellett a 2004-ben csatlakozott nagyobb közép-európai országok – Csehország, Lengyelország és Magyarország – sem feltétlenül nyernének az eurózónához való csatlakozással – állítja Richard Baldwin, a genfi Graduate Institute of International Studies professzora. A közgazdász, aki korábban az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság tanácsadójaként is dolgozott, úgy véli: a két skandináv állam és a brit szigetország legalább olyan mértékben profitált az euró bevezetéséből, mint az eurózóna tagállamai. Baldwin adatai szerint nem érvényes az a sokáig megdönthetetlennek hitt tézis, miszerint a monetáris unió fellendíti a kereskedelmet: az euró 1999-es bevezetése óta az eurótérségen belül mintegy 9 százalékkal nőtt az export, az euróövezetbe irányuló brit kivitel pedig 7 százalékkal bővült. Állítása szerint az övezeten kívül maradt tagországok exportja nem sínylette meg, hogy más országok valutaunióba tömörültek. Ez feltehetően kedvére van a brit euroszkeptikusoknak. A konzervatívok ellenzik az euró bevezetését, de a Blair utódjának tartott Gordon Brown pénzügyminiszter sem fogja sürgetni a csatlakozást. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott új tagállamok közül a tanulmány szerint Csehország, Lengyelország és Magyarország egy ideig akár előnyt is kovácsolhat abból, hogy önállóan határozza meg a monetáris és árfolyam-politikát, a kisebb országok számára viszont az euró bevezetése jelentheti a felzárkózás egyetlen esélyét.

Oracle-adatok

(milliárd dollár) 2005. IV. n.-év* 2006. IV. n.-év* Árbevétel 3,88 4,85 Adózott eredmény 1,02 1,3 EPS (cent) 20 24 *május 31-én zárult üzleti negyedév Forrás: Dow Jones

Árkartell a légipiacon?

Közel 5 százalékkal esett a British Airways Plc (BA) részvényeinek árfolyama, miután bejelentették: a brit versenyfelügyelet és az USA igazságügy-minisztériuma árkartellezés gyanúja miatt egyebek között Európa harmadik legnagyobb légitársasága ellen is vizsgálatot indított. A vizsgálat célja annak felderítése, hogy a társaságok nem összehangoltan állapították-e meg az olajár emelkedése miatt kivetett üzemanyagpótdíjakat, illetve azokat a felárakat, amelyeket a 2001. szeptember 11-i merénylet után a terrorizmus veszélyére, illetve a háborús kockázatra hivatkozva szabtak ki. A büntetés Európában az éves árbevétel akár 10 százalékát is elérő pénzbírság, az USA-ban viszont akár börtön is lehet. A BA 2004 májusa óta hét alkalommal emelte meg az üzemanyagfelárat, 2006 első negyedévében az ebből származó bevétele éves összevetésben 65 százalékkal, 340 millió fontra nőtt. A gyakorlat nem egyedülálló a légitársaságoknál: a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség szerint a rekordmagasságokba emelkedő üzemanyagárak miatti többletköltségek 15-20 százalékát szinte valamennyi légitársaság az utasokra hárította. A British Airways ellen a teherszállítás területén felmerült árkartellgyanú miatt korábban az Európai Bizottság is vizsgálódott a washingtoni hatóságokkal együttműködve, Brüsszel azonban a mostani eljárásban nem vesz részt. A BA és az ügyben szintén érintett Virgin Atlantic Airways közölte: mindenben együttműködik a hatóságokkal. Németország legnagyobb légitársasága, a Lufthansa AG szóvivője csak annyit mondott: nem tud semmiféle vizsgálatról. A tőzsde ezt fenntartásokkal fogadta, a cég részvényárfolyama 1 százalékkal gyengült.

Átszervezik a belga Agfa-Gevaertet

Az egészségügyi és nyomdaipari termékeket gyártó belga Agfa-Gevaert NV a költségek csökkentése érdekében három önállóan működő divízóra bomlik. Az Agfa Healthcare kórházaknak szállít információs rendszereket, az Agfa Graphics tintasugaras nyomtatókat és nyomdaipari szoftvereket, az Agfa Materials többek között áramköri lapokat, celluloidszalagokat és igazolványokat állít elő. Az utóbbi részlegtől 2008-ra 700 millió eurós, a két előbbitől 1,7, illetve 1,9 milliárd eurós árbevételt várnak. Az Agfa-Gevaert holdingcégként fogja össze az egységeket, amelyek akár önállóan is tőzsdére kerülhetnek, sőt el is adhatók. A diverzifikáció eredményeként a 100 százalékban a Bayer cégcsoport tulajdonában lévő Agfa-Gevaert 2008-tól évi 250 millió eurós megtakarításra számít. A tőzsde üdvözölte a bejelentést: a cég részvényárfolyama több mint 7 százalékkal erősödött. Az Agfa 1999-es tőzsdei bevezetése óta folyamatosan változásokon megy keresztül. Ebbe a sorba illeszkedik a hagyományos fotopapírokat gyártó részleg 2004-es eladása is. Az Agfa-Gevaert jelenleg negyven országban képviselteti magát saját társasággal, a hálózat több mint húszezer embert foglalkoztat. Magyarországon a cég közel húsz éve jelen van, a HealthCare részleg 2006-tól regionális központként, az Agfa Graphics magyarországi egysége a közép-európai régió részeként működik.

Rekordév után leépít az Allianz

Németország legnagyobb biztosítója, a magyar piacon is jelen lévő Allianz AG a következő két évben a költségek csökkentése érdekében közel 7500 alkalmazottját bocsátja el. A leépítés az anyacég 5000 és a Dresdner Bank 2480, túlnyomórészt németországi dolgozóját érinti. A biztosítási részlegben a németországi létszám 16 százalékát is meghaladó létszámcsökkentéstől a cégvezetés 2008-tól évi 500-600 millió euró megtakarítást vár. Az Allianz az utóbbi években folyamatosan vesztett piaci részesedéséből, az átszervezéssel ezt a trendet is meg kívánja fordítani. Az európai konkurencia ráadásul várhatóan tovább erősödik, mindenekelőtt az Axa révén, amely a Winterthur-csoport megvásárlásával hamarosan a kontinens legnagyobb biztosítója lesz, megelőzve az Allianzt. A szerkezeti átalakítás, amelynek keretében a biztosítási ágazat 21 németországi regionális központja közül 11-et felszámolnak, az idei eredményt várhatóan félmilliárd euróval fogja lerontani. A szakszervezetek a leépítéseket különösen annak fényében tartják indokolatlannak, hogy az Allianz tavaly rekordnagyságú, 4,4 milliárd eurós profitot ért el, az idén pedig ennél is többre, 4,9 milliárd euróra számít. A Ver.di már bejelentette: figyelmeztető sztrájkokat szervez, ha a cég nem garantálja a munkahelyek biztonságát. A tőzsdei reakció ennél kevésbé volt fenyegető, az Allianz részvényárfolyama, amely január eleje óta 4,4 százalékkal gyengült, a bejelentés után közel 3 százalékkal emelkedett. A hatékonyság növelésével indokolták a Dresdner Bank tervezett karcsúsítását is. Az Allianz által 2001-ben, 24 milliárd euróért megvásárolt pénzintézet alkalmazottainak száma az új tulajdonos regnálása alatt kétharmadára csökkent, de a cég még mindig meglehetősen költségesen működik: tavaly minden megkeresett euróból több mint 89 centet költött el, szemben például a Commerzbank 67 százalékos mutatójával. A most bejelentett leépítés 400 millió eurós költségét a tervek szerint 2008-tól évi 250 millió eurós megtakarítás és 350 millió eurós bevételnövekedés kompenzálja a banknál.

Megfeleznék a német társasági adót

A német koalíciós kormány a hét végén dönt Peer Steinbrück pénzügyminiszter tervéről, amelynek értelmében a gazdaság versenyképességének javítása érdekében radikálisan csökkentenék a társasági nyereségadót. A tárca a társasági adó kulcsát 2008-tól a jelenlegi 25 százalékról 12,5 százalékra csökkentené, aminek eredményeként a cégek átlagos adóterhe mintegy 9 százalékponttal, 30 százalék alá csökkenne. Németországban a társasági adón kívül a cégeknek – az egyes szövetségi államokban eltérő, országos átlagban 13 százalékos mértékű – helyi iparűzési adót, valamint az egykori NDK-s régiók fejlesztését segítő szolidaritási adót kell fizetniük. A kisebb társaságok adóterhei így a 42 százalékot is elérhetik, a részvénytársaságok és a kft.-k esetében ez a mutató átlagosan 39 százalékos. A Steinbrück-csomag ellenkező irányú javaslatokat is tartalmaz: egyebek között kiterjesztenék a helyi iparűzési adó alapját, megadóztatnák az árfolyamnyereséget és megemelnék az osztalék után fizetett adót is. A kormány július 12-én teszi közzé az irányszámokat. A szociáldemokrata pénzügyminiszter mozgástere azonban korlátozott. A kormány a jövő év elejétől éppen a költségvetési hiány lefaragása érdekében 3 százalékponttal, 19 százalékra emeli az áfakulcsot, az elemzők egy része szerint pedig nem valószínű, hogy egy évvel később már jelentősen csökkenteni lehet a bevételeket. A szociáldemokraták attól tartanak, hogy a bevételkiesést megszorító intézkedésekkel kell ellensúlyozni, a kereszténydemokraták viszont a helyi iparűzési adó megemelésével nem értenek egyet.

Kevesebb a dohányos, csökken a tolerancia

Egyre kevésbé népszerű Európában a dohányzás – derül ki az Európai Bizottság felméréséből. A lakosságnak a 25 tagállamban már csupán átlagosan 17 százaléka dohányzik, szemben a 2002-es 33 százalékkal. A legnagyobb mértékben – több mint 30 százalékkal – Hollandiában, Dániában és Nagy-Britanniában csökkent a dohányzók száma, ami bőven ellensúlyozta az osztrák és a görög mutató 1 százalékos emelkedését. Az EU-ban a legkevesebbet – naponta átlagosan alig több mint 12 szálat – a szlovákok füstölnek, a görögök viszont 20-nál is többet. A felmérésből kiderül, hogy az EU-aspiráns országokban – Bulgáriában, Romániában és Törökországban – jóval többen és többet dohányoznak, mint a tagállamokban. A dohányzás népszerűségével együtt csökken a dohányzók iránti tolerancia is. Az uniós polgárok mintegy 80 százaléka helyesli, ha a közterületeken és a közhivatalokban dohányzási tilalmat rendelnek el, de a többség az éttermeket is füstmentessé tenné. A bárok és a sörözők esetében a szigor már jelentős szórást mutat: az olaszok, a svédek és az írek 80 százaléka ezekről a szórakozóhelyekről is száműzné a hamutartókat, Csehországban viszont csupán a lakosság 35 százaléka, Ausztriában 42, Németországban pedig 46 százaléka lépne fel ilyen szigorúan. A tiltásnak egészségügyi szempontból is jó hatása lehetne. Az elkerülhető halálokok között Európában (is) a dohányzás vezet, a nikotin az EU-ban évente mintegy 500 ezer, a kontinens országaiban pedig összesen legalább 1 millió ember halálát okozza. A rákbetegségek 25 százaléka, az összes halálesetnek pedig körülbelül egyötöde hozható összefüggésbe a dohányzással. (A helyzet az Egyesült Államokban sem sokkal jobb: a dohányosok aránya az USA felnőtt lakosságának mintegy ötödére tehető, a dohányzással kapcsolatba hozható halálesetek száma pedig hozzávetőleg 430 ezer, ez tízszerese az autóbalesetek és harmincszorosa az AIDS áldozatai számának.) A dohányosoknak ráadásul a sokáig „egészségesebbnek”– tartott vízipipa sem jelenthet kibúvót. A manapság egyre divatosabb, közel-keleti eredetű, füstmentes nikotinbevitel a WHO jelentése szerint éppen olyan káros az egészségre, mint a cigarettázás.

Svédországban vásárol a GE Healthcare

Közel 16 százalékos emelkedéssel reagált a svéd Biacore International AB részvényárfolyama azokra a hírekre, amelyek szerint az orvosi műszereket gyártó vállalatra a General Electric egységeként működő GE Healthcare 390 millió dolláros ajánlatot tesz. Az ajánlattétel napját megelőző hónap átlagárfolyamához képest ez 35 százalékos, a bejelentés előtti nap kurzusához képest pedig 17 százalékos felárat jelent. A Biacore igazgatótanácsa egyhangúan az ajánlat elfogadása mellett foglalt állást, és hasonlóan nyilatkozott a legnagyobb részvényes, a tulajdonosi és szavazati jogok mintegy 41 százalékával rendelkező Pfizer Health AB, a világ legnagyobb gyógyszergyártója, a Pfizer Inc. egysége is. A részvényeseknek augusztus 15-éig kell nyilatkozniuk; a felek úgy vélik, hogy a határidő lejárta az ügylet véglegesítésének napja lesz. Az 1984-ben, Pharmacia Biosensor AB néven alapított – jelenlegi nevén 1996 óta működő – Biacore műszereit többek között a fehérje-interakciós és az immungenetikai vizsgálatokban alkalmazzák. A cég az Egyesült Államokban, Európában, Japánban, Kínában és Ausztráliában saját disztribúciós hálózattal rendelkezik. A tavalyi évet 569 millió svéd korona (62 millió euró) árbevétel mellett 191,2 millió koronás nettó nyereséggel zárták; a társaság 2004-ben 456 millió korona veszteséget könyvelt el.

Az EU a légi piac tisztaságát félti

Az Európai Unió versenyhivatala attól tart, hogy a SkyTeam csoportba tömörült légitársaságok több útvonalon is domináns pozícióba kerülnek, amivel akadályozhatják a versenyt és megsérthetik az utazóközönség érdekeit. A 2000-ben létrehozott SkyTeam eredeti tagjai közül az Aeromexico, az Air France, az Alitalia, a Czech Airlines, a Delta Air Lines és a Korean Air tevékenységét a hivatal már hat éve vizsgálja, az ellenőrzést utóbb kiterjesztették a 2004-ben csatlakozott Continentalra, a KLM-re és a Northwest Airlinesra. A légitársaságok hétfőn kapták kézhez a hivatal álláspontját, s várhatóan ősszel adnak részletes választ. Az Alitalia már közölte: meggyőződése szerint a vizsgálat végeredménye a SkyTeam, az utazóközönség és az európai légi piac érdekeinek egyaránt meg fog felelni.