Nagy-Britannia, Svédország és Dánia mellett a 2004-ben csatlakozott nagyobb közép-európai országok – Csehország, Lengyelország és Magyarország – sem feltétlenül nyernének az eurózónához való csatlakozással – állítja Richard Baldwin, a genfi Graduate Institute of International Studies professzora. A közgazdász, aki korábban az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság tanácsadójaként is dolgozott, úgy véli: a két skandináv állam és a brit szigetország legalább olyan mértékben profitált az euró bevezetéséből, mint az eurózóna tagállamai. Baldwin adatai szerint nem érvényes az a sokáig megdönthetetlennek hitt tézis, miszerint a monetáris unió fellendíti a kereskedelmet: az euró 1999-es bevezetése óta az eurótérségen belül mintegy 9 százalékkal nőtt az export, az euróövezetbe irányuló brit kivitel pedig 7 százalékkal bővült. Állítása szerint az övezeten kívül maradt tagországok exportja nem sínylette meg, hogy más országok valutaunióba tömörültek.
Ez feltehetően kedvére van a brit euroszkeptikusoknak. A konzervatívok ellenzik az euró bevezetését, de a Blair utódjának tartott Gordon Brown pénzügyminiszter sem fogja sürgetni a csatlakozást. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott új tagállamok közül a tanulmány szerint Csehország, Lengyelország és Magyarország egy ideig akár előnyt is kovácsolhat abból, hogy önállóan határozza meg a monetáris és árfolyam-politikát, a kisebb országok számára viszont az euró bevezetése jelentheti a felzárkózás egyetlen esélyét.
Csaba Ferenc