Csaba Ferenc

Acélhiány miatt kevesebb Suzuki készül Japánban

A Suzuki Motor Corp. acélhiány miatt két héten belül immár másodszor csökkenti az októbertől márciusig tartó időszakra vonatkozó hazai gyártási előirányzatát. A szigetország legnagyobb kisautógyártója a december eleji 17 ezer gépkocsi után most újabb 30 ezerrel, 500 ezerre redukálta a tervet. A hazai termelés még így is 10 százalékkal meghaladná az egy évvel korábbit, és a cégvezetés szerint az árbevétel sem fog elmaradni a tervezettől. A hiány pótlására a Suzuki új acélszállítókat keres, a dél-koreai Posco Co. Ltd. acélgyártó céggel kezdett tárgyalásokat. Hasonló gondokkal küszködik a többi japán autógyártó is. A Nissan Motor Corp. szintén csökkentette a termelési előirányzatát, a legnagyobb japán autógyártó, a Toyota Motor Corp. pedig kínai és dél-koreai szállítókkal vette fel a kapcsolatot. A legsúlyosabb a Mazda Motor Corp. helyzete, amelynek egyik hirosimai gyárában szerda este tűz ütött ki. A lángokat – amelyek kisebb károkat okoztak a szomszédos összeszerelő üzemben is – hét óra alatt sikerült csak eloltani, és egyelőre nem tudni, mikor indulhat újra a termelés. A Japánban összesen négy gyárat működtető, harmadrészben a Ford tulajdonában lévő Mazda részvényárfolyama 2,77 százalékot esett.

Újra elérhető az adó- és vámuniós weblap

Az Európai Bizottság újra feltette az internetre azt a weblapot, amely átfogó, gyakorlati információkkal szolgál az unió adó- és vámügyi szabályozásáról. Az EU idei kibővítése és a tudásalapú társadalom igényei egyaránt szükségessé teszik, hogy az adó- és vámszabályokról naprakész információk álljanak rendelkezésre – jelentette ki Kovács László adóügyi biztos. Különösen érvényes ez a kis- és középvállalkozásokra, tette hozzá, ezeket ugyanis a tájékozatlanság elriaszthatja a külföldi partnerekkel való együttműködéstől. Az új weboldal célja, hogy a közérdekű információk a lehető legszélesebb körben váljanak elérhetővé, ezzel is erősítve a belső piac vállalkozásbarát jellegét. A weboldalon az unió adóirányelvei mellett megtalálhatók az egyes tagállamok közötti – például az e-szolgáltatások vagy a külföldön vásárolt gépkocsik adóját szabályozó – megállapodások, valamint a vállalati és a személyi jövedelemadóra vonatozó információk. A vámokkal foglalkozó linkeken szintén elolvashatók az EU-irányelvek, de utánanézhetünk a különféle termékekre – például az alkohol- vagy dohányárukra – vonatkozó kvótáknak és tilalmaknak, és az eredetiség megállapítását, az exportot, az importot és a tranzitot, valamint a vámellenőrzést és az együttműködést szabályozó rendelkezéseknek is. Külön link segíti azokat az utazókat, akiknek a különböző be- és kiviteli korlátozásokra, a repülőtéri vámellenőrzésre, vagy a vámmentes vásárlásra vonatkozóan vannak kérdéseik. A weblap címe: http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/index_en.htm.

Kínai exportvám védi a világpiacot?

A kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy 2005. január 1-jétől egyes hazai textiltermékekre exportvámot vet ki. A döntés – amelyről egyelőre nem tudni, hogy mely termékekre vonatkozik, milyen mennyiség fölött lép életbe és milyen mértékű – a hivatalos indoklás szerint a minőségi textilipar érdekeit szolgálja. Valószínűleg azonban inkább az a cél, hogy valamelyest eloszlassák azt a világszerte érezhető aggodalmat, miszerint a kínai textilárukra vonatkozó importkvóták január 1-jei eltörlése után az olcsó kínai áruk elözönlik a világpiacot és tönkreteszik a helyi gyártókat. A jelenleg még érvényben lévő, a hazai cégek védelmét szolgáló protekcionista kvótarendszer értelmében minden állam maga döntheti el, hogy melyik külföldi ország mekkora részt hasíthat ki a textilimportjából. 2003-ban a világ textiltermékeinek 17 százalékát állították elő Kínában, de a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint a kvóták eltörlésével az ázsiai ország részesedése néhány év alatt akár az 50 százalékot is elérheti. Elemzők szerint Peking a döntéssel magához ragadta a kezdeményezést, így mostantól elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió viseli egy esetleges vámháború kirobbantásának felelősségét. Az USA termelői szkeptikusak, úgy vélik, hogy a kínai exportvám hatása nem lesz számottevő. Az USA-nak jövő februárig kell döntenie arról, hogy az amerikai cégek védelmében életbe léptet-e egy új kvótarendszert. Az EU egyelőre óvatosan kezeli a kérdést. Peter Mandelson kereskedelmi biztos szerint Európában csak akkor vezetnek be kvótákat a kínai árukra, ha ez „égetően szükségessé válik”, és akkor is „elsősorban a fejlődő országok könnyebben sebezhető gazdaságának” védelmére.

Rekord külkerhiány az USA-ban

A vártnál erőteljesebben, a szeptemberi, szezonálisan korrigált 50,9 milliárd dollárról rekordmagasságba, 55,5 milliárdra nőtt az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének deficitje. Történelmi csúcsnak számít a 153,5 milliárd dolláros import is. A hiány elsődleges oka az októberben minden rekordot megdöntő olajár, amely jelentősen növelte a behozatalt. Emellett sem a lakosságot, sem a cégeket nem riasztotta vissza, hogy a dollár gyenge árfolyama miatt drágábbak voltak az importból származó termékek. Az ipari termelés novemberben az előrejelzésekkel összhangban 0,3 százalékkal növekedett, ez némi lassulást jelent az októberi 0,6 százalékos bővüléshez képest.

Nem EU-konform a német termékdíjtörvény

Az Európai Unió legfelsőbb bírósága tegnap felszólította Németországot, hogy hozza összhangba az uniós szabályozással a környezetvédelmi termékdíjakra vonatkozó törvényeket. Az újratölthető üvegek és műanyag palackok arányára vonatkozó kvóta érvényesítése céljából 2003-ban hozott rendelet az eldobható palackokra külön díjat szabott ki, de a bíróság szerint nem hagyott elég átmeneti időt a külföldi sör- és ásványvízgyártóknak. Azok ugyanis a szállítási költségek lefaragása céljából az alumíniumdobozokat és a műanyag palackokat részesítették előnyben, és így jelentős hátrányba kerültek a német cégekkel szemben. A problémával korábban az brüsszeli bizottság is foglalkozott, és októberben három hónapot adott Németországnak a törvény kiigazítására. Kifogást emelt a bíróság a német szabályozás azon elemével szemben is, amely szerint az üzletek csak az általuk árusított italok palackjait kötelesek visszaváltani. Minden tagállamban annyi visszaváltóhelynek kell lenni, szögezi le a határozat, hogy felkeresésük a vásárlóknak ne okozzon nehézséget.

Csehország a sereghajtó Közép-Európában

A bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal bővült Csehországban a harmadik negyedévben éves összehasonlításban. A növekedés üteme nemcsak a Bloomberg 3,8 százalékos elemzői konszenzusától marad el, de az egész közép-európai térségben a leglassabb. Az eddig közzétett adatok szerint a harmadik negyedévben a legnagyobb, 5,3 százalékos gazdasági növekedést Szlovákia produkálta, Lengyelországban 4,8, Magyarországon 3,7 százalékkal bővült a GDP. Az eurózóna 1,8 százalékos növekedéséhez viszonyítva azonban valamennyi közép-európai ország teljesítménye jónak mondható. Az elemzők kiemelik: a cseh gazdaság növekedése egészséges alapokon áll, a befektetések 8 százalékkal nőttek és újabban az export is bővül. A lakosságra inkább a takarékosság jellemző, a háztartások kiadásai csupán 2 százalékkal nőttek, ami öt éve a legkisebb ütem. A közületi fogyasztás 5,5 százalékkal csökkent, mivel a kormány az államháztartási hiány visszaszorítása érdekében takarékossági intézkedéseket hozott. A kormány növelte mind az idei, mind a jövő évi GDP-bővülésre vonatkozó előrejelzését: 2004-re a korábbi 3,1 helyett 3,8, 2005-re 3,2 helyett 3,6 százalékos növekedést várnak. A cseh központi bank 2005-re 2,1–3,5 százalék közötti inflációt jósol, és nem valószínű, hogy április előtt emeli az alapkamatot.

Egyesül a Sprint és a Nextel?

Fúziós tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója, a Sprint Corp. és kisebb riválisa, a Nextel Communications Inc., amely - főként mobiltelefonos walkie-talkie szolgáltatásainak köszönhetően - a leghűségesebb ügyfélkört tudhatja magáénak. Az egyesüléssel létrejövő cég piaci értéke a Financial Times szerint 70 milliárd dollár lenne, előfizetőinek száma pedig 38 millió fő. A mindkét fél által piaci pletykának nyilvánított híresztelés nyomán a Sprint részvényárfolyama 7,9, a Nextelé 6,6 százalékkal emelkedett. Ha létrejön a megállapodás, akkor az egész országra kiterjedő hálózatot fenntartó mobilszolgáltatók száma ötről négyre csökken. A piacot 47 millió előfizetővel a Cingular Wireless vezeti, a második a - 45 százalékban a Vodafone tulajdonában lévő - Verizon Wireless. A Spring a Nextellel egyesülve is harmadik marad, de megközelíti a 42 millió előfizetővel rendelkező Verizont és jelentősen növeli előnyét a negyedik T-Mobile-lal szemben.

A Siemens már a VA Tech hivatalos kérője

A Siemens AG, Németország legnagyobb elektronikai és gépipari vállalata hivatalosan is benyújtotta vételi ajánlatát a legnagyobb osztrák technológiai konszernre, a VA Technologie AG-re. A Siemens osztrák leányvállalata, a Siemens Austria AG a VA Tech valamennyi forgalomban lévő részvényét meg kívánja vásárolni, részvényenként 55, összesen 825 millió euróért. Az akvizíció, amelyre a VA 14,7 százalékával rendelkező osztrák állami vagyonkezelő már korábban áldását adta, jelentősen erősítheti az új cég piaci pozícióját, különösen a magasfeszültségű vezetékek gyártása és fenntartása területén. A részvényeseknek február 9-éig kell dönteniük arról, hogy elfogadják-e az ajánlatot. A Siemens már rendelkezik egy 16,45 százalékos VA-részvénypakettel, amelyet novemberben vásárolt meg Mirko Kovatstól és partnereitől. Az 55 eurós hivatalos ajánlat 7,8 százalékkal magasabb, mint a vásárlási szándék bejelentése napján, november 5-én regisztrált záróár, viszont - az osztrák kormány minden igyekezete ellenére - majdnem 6 százalékkal alacsonyabb a múlt csütörtöki 58,37 eurós záróárnál. A bejelentés nyomán a Siemens részvényárfolyama 0,6 százalékkal emelkedett, a VA-é pedig ugyanannyival esett.

Megugrott a német export

A német külkereskedelmi mérleg többlete a szeptemberi 12 milliárd euróról októberben 12,5 milliárd euróra nőtt, noha az elemzők az egy évvel korábbi 11 milliárdnál kisebb, 10,7 milliárd eurós szufficitre számítottak. A GDP közel egyharmadát adó export az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, 64,4 milliárd euróra, az import pedig – elsősorban a magas olajár miatt – 0,8 százalékkal, 51,9 milliárd eurós rekordértékre nőtt. Az erős euróárfolyam exportra gyakorolt negatív hatását a növekvő globális kereslet egyelőre úgy tűnik, hogy ellensúlyozza, a szakértők azonban jövőre az export visszaesésére számítanak. A folyó fizetési mérleg többlete szintén felülmúlta a várakozásokat, a szufficit a szeptemberi 5,4 milliárdról 6,9 milliárd euróra nőtt. A német ipari termelés októberben a szezonálisan korrigált adatok szerint 0,6 százalékkal nőtt, meghaladva mind a szeptemberi 0,1 százalékot, mind a 0,3 százalékos elemzői konszenzust. Az elemzők szerint az adatok arra utalnak, hogy a gyenge második negyedév után a harmadikban felgyorsult a növekedés üteme Európa legnagyobb gazdaságában, a jövő évi kilátásokat azonban beárnyékolják a magas olajárak és az erős euró. A gyenge belföldi kereslet ugyancsak fékezően hat. A DIW gazdaságkutató szerint a GDP a negyedik negyedévben az előző negyedévi 0,1 százaléknál jóval nagyobb mértékben, 0,5 százalékkal fog nőni. A német kormány 2004-re 1,8, jövőre 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számol.