A kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy 2005. január 1-jétől egyes hazai textiltermékekre exportvámot vet ki. A döntés – amelyről egyelőre nem tudni, hogy mely termékekre vonatkozik, milyen mennyiség fölött lép életbe és milyen mértékű – a hivatalos indoklás szerint a minőségi textilipar érdekeit szolgálja. Valószínűleg azonban inkább az a cél, hogy valamelyest eloszlassák azt a világszerte érezhető aggodalmat, miszerint a kínai textilárukra vonatkozó importkvóták január 1-jei eltörlése után az olcsó kínai áruk elözönlik a világpiacot és tönkreteszik a helyi gyártókat. A jelenleg még érvényben lévő, a hazai cégek védelmét szolgáló protekcionista kvótarendszer értelmében minden állam maga döntheti el, hogy melyik külföldi ország mekkora részt hasíthat ki a textilimportjából. 2003-ban a világ textiltermékeinek 17 százalékát állították elő Kínában, de a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint a kvóták eltörlésével az ázsiai ország részesedése néhány év alatt akár az 50 százalékot is elérheti.
Elemzők szerint Peking a döntéssel magához ragadta a kezdeményezést, így mostantól elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió viseli egy esetleges vámháború kirobbantásának felelősségét. Az USA termelői szkeptikusak, úgy vélik, hogy a kínai exportvám hatása nem lesz számottevő. Az USA-nak jövő februárig kell döntenie arról, hogy az amerikai cégek védelmében életbe léptet-e egy új kvótarendszert. Az EU egyelőre óvatosan kezeli a kérdést. Peter Mandelson kereskedelmi biztos szerint Európában csak akkor vezetnek be kvótákat a kínai árukra, ha ez „égetően szükségessé válik”, és akkor is „elsősorban a fejlődő országok könnyebben sebezhető gazdaságának” védelmére.
Csaba Ferenc