Csaba Ferenc

Nem csökken a munkanélküliség az eurózónában

A munkanélküliek aránya 8,8 százalék volt januárban az eurózónában, azaz nem változott a módosított decemberi adathoz képest. A Bloomberg által megkérdezett elemzők is arra számítottak, hogy a mutató nem mozdul el az immár tíz hónapos csúcsról. A legalacsonyabb (4,4 százalékos) rátát Írországban, a legmagasabbat (10,4 százalék) Spanyolországban regisztrálták. A közeljövőben nem várható számottevő javulás, a jelentős európai vállalatok ugyanis sorra jelentik be leépítési terveiket. A Michelin a következő három évben háromezer, a német HVB bank még ez évben 2400, a KPN holland távközlési vállalat 2007 végéig 5250 munkahely megszüntetését helyezte kilátásba. Elemzők részben a magas munkanélküliséggel magyarázzák, hogy az eurózóna kiskereskedelmi forgalma – ugyancsak az Eurostat adatai szerint – éves szinten jelentősen, 0,6 százalékkal visszaesett, mindenekelőtt az élelmiszerek, italok és dohányáruk forgalmának 0,4 százalékos csökkenése miatt. Tavaly decemberhez képest ugyanakkor 0,3 százalékos emelkedést regisztráltak.

Megalomán zsenit keres a Microsoft

Súlyos istenkomplexussal rendelkező megalomán zsenit keres a Microsoft, „világuralmi terveinek” valóra váltásához. A Bungie Studios honlapján megjelent szokatlan álláshirdetés valójában a cég Xbox készülékén futó legsikeresebb videojáték, a Halo új generációjának alkotói csapatába keres mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembert. A világot a játékkal kell meghódítani, a játékban viszont meg kell menteni – egy „félelmetesen agresszív” idegen civilizációval szemben. A videojáték egyre inkább mozifilmre hasonlít, sokkal több alkotóra, művészre és zeneszerzőre van szükség, mint korábban – nyilatkozta az XBox egyik munkatársa. A trend nyilvánvaló: a PricewaterhouseCoopers előrejelzése szerint a 2003-ban még 22,3 milliárd dolláros piac 2008-ra 55,6 milliárdosra bővül. Az ágazat Észak-Amerikában jelenleg mintegy százezer főt foglalkoztat; a tapasztalt programozók átlagkeresete évi 86 ezer dollár, a többi tervező és fejlesztő 64 ezer dollárt visz haza.

Felújítják a „nyitott égbolt” tárgyalásokat

Még ebben a hónapban újraindulhatnak az Európai Unió és az Egyesült Államok között az úgynevezett nyitott égboltról szóló tárgyalások – nyilatkozta Jacques Barrot, az EU közlekedési biztosa a Financial Timesnak. A korábbi tárgyalások a repülési és repülőtér-használati jogokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt feneklettek meg, az USA légitársaságai ugyanis elzárkóztak attól, hogy az európai cégek amerikai városok között is szállíthassanak utasokat. Az USA piacára belépni kívánó európai társaságok számára így egyetlen lehetőség maradt, az, hogy megvásárolják valamelyik – amúgy is komoly pénzügyi problémákkal küzdő és befektetőt kereső – amerikai riválisukat, és az így megszerzett jogon használják az USA légterét és repülőtereit. Az újabb tárgyalások előterébe így a tulajdoni hányadra vonatkozó előírások kerülnek. Az Egyesült Államok utolsó ajánlata arról szólt, hogy a külföldiek számára a légitársaságok esetében engedélyezett tulajdoni hányad 25 százalékos maximumát 49 százalékra emeli, ezt azonban az EU közlekedési miniszterei nem tartják elegendőnek. Az USA légitársaságai számára mindazonáltal egyre inkább létkérdéssé válik, hogy az európai légtér és piac megnyíljon előttük, ez pedig egyfajta megegyezési kényszert is jelent, így a külföldi tulajdoni hányadra vonatkozóan is várhatóak bizonyos engedmények. Barrot, aki a közelmúltban kétszer is találkozott Fred Smith-szel, a Federal Express alapítójával, kijelentette: a transzatlanti kapcsolatokban hatalmas lehetőségek rejlenek.

Csökkentette adósságait a Deutsche Telekom

Sikeres negyedévet zárt a Deutsche Telekom: nyeresége és profitrátája nőtt, adóssága pedig csökkent.

Mélyponton az európai M&A tevékenység

Európában az év első két hónapjában tízéves mélypontra süllyedt a vállalategyesülések és -felvásárlások (M&A) száma és az ügyletek összértéke. A Thomson Financial felmérése szerint a januárban és februárban megkötött 1494 ügylet összértéke 55,7 milliárd euró volt, miközben egy évvel korábban 106,3 milliárd euró értékben 1900 M&A ügyletet ütöttek nyélbe. A Financial Times Paul Gibbst, a JP Morgan vezető elemzőjét idézi, aki szerint az európai cégeket még mindig nem jellemzi az a fajta optimizmus, amely az Egyesült Államok M&A piacának motorja. Az európai piac korántsem olyan egységes, mint az amerikai, tette hozzá Gibbs, a tagállamok eltérő szabályozása miatt például meglehetősen nehéz részvényekben fizetni, és a versenyjogi szabályozás is szigorúbb, mint az USA-ban. A dotkombuborék 2000-es kipukkanása óta a tavalyi volt az M&A piac legjobb éve, az elemzők azonban e tény megítélésében is óvatosságra intenek. A számon tartott ügyletek között ugyanis olyanok is akadnak, amelyek inkább szerkezetátalakításként foghatók fel, mint szigorú értelemben vett M&A tranzakcióként. Ezek közé tartozik a Royal Dutch Petroleum és a Shell Transport & Trading 60 milliárd eurós egyesülése, vagy az az ügylet, amelynek során a Telecom Italia 22 milliárd euróért visszavásárolta saját mobilüzletágának 44,7 százalékát. A befektetési bankok mindazonáltal reménykednek: az európai vállalatok rekordnagyságú cash flow-val rendelkeznek, a hazai növekedés üteme viszonylag lassú, így több olyan terület is van, ahol vásárolni olcsóbb, mint építeni.

DT-adatok

(milliárd euró) 2003. IV. n.-év 2004. IV. n.-év Árbevétel 14,55 14,96 EBITDA 4,18 5,84 Adózott eredmény –0,364 1,42 Forrás: Dow Jones

Negyvenötezres leépítést tervez a Mittal

A világ második legnagyobb acélgyártója, a Mittal Steel Co. 2010-ig 45 ezer dolgozó leépítését tervezi. Az összes alkalmazott mintegy 30 százalékát érintő elbocsátás tervét Lakshmi Mittal, a cég vezérigazgatója és többségi tulajdonosa jelentette be egy befektetői konferencián. A leépítést fokozatosan hajtják végre, évente 7-8 ezer munkahelyet fognak megszüntetni. A Mittal komoly befektetéseket tervez, amelyek a cég modernizációját szolgálják, a dolgozók egy része emiatt válik feleslegessé, fejtette ki az indiai származású, Londonban élő üzletember, de részleteket nem árult el. A vállalat márciustól az iparág első számú szereplője lesz: a tervek szerint ekkor fejeződik be az egyesült államokbeli International Steel Co. bekebelezése. A 4,5 milliárdos ügylet eredményeként a Mittal meg fogja előzni a jelenlegi legnagyobb acélgyártót, a 2002 tavaszán – egy-egy francia, belga és spanyol cég egyesülésével – alakult Arcelort.

A Samsung bízik az LCD jövőjében

A világ legnagyobb síkképernyő-gyártója, a dél-koreai Samsung Electronics Co. 2,08 ezer milliárd vont (2,1 milliárd dollárt) fordít idén a folyadékkristályos képernyőket (LCD) előállító részleg kapacitásának növelésére – jelentette be a cég vezetése. A részleg fejlesztésére a cég összesen 2,86 ezer milliárd vont szán. A síkképernyős televíziók egyre inkább meghódítják a piacot: a tavaly eladott legalább 28 hüvelykes (71,12 centiméteres) készülékek 31 százaléka LCD-s volt, a Display Search előrejelzése szerint ez az arány idén 45 százalékra nő, jövőre pedig eléri a 60 százalékot is. Ilyen változás eddig egyszer ment csak végbe, a színes készülékek „hatalomátvételekor”. Hogy a növekvő keresletet kihasználják – és állják a sarat az egyre agresszívebb árversenyben -, a legnagyobb gyártók folyamatosan növelik kapacitásukat; a rivális LG Philips LCD például 2005-re 4,58 ezer milliárd vonos fejlesztést tervez. A Samsung havonta 45 ezer képernyő leszállítására áll készen, a legújabb, hetedik generációs – 32, 40, illetve 46 hüvelykes képernyőjű – készülékek gyártása 2006 első felében kezdődik el.

Mégsem volt rossz az USA negyedik negyedéve

A Egyesült Államok gazdasági minisztériuma a január végén közzétett, meglepően alacsony 3,1 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2004. utolsó negyedévi – éves szintű – GDP-növekedésre adott becslését. Az új, még mindig nem végleges adat közelebb áll mind a Wall Street 3,7 százalékos elemzői konszenzusához, mind a harmadik negyedévi 4 százalékhoz. A revíziót főként az indokolta, hogy az év végén az export jobban nőtt, mint azt korábban gondolták, a Kanadába irányuló novemberi kivitelt például 1,4 milliárd dollárral alulbecsülték. A 2004-es év egészében a gazdaság 4,4 százalékkal bővült, ami négyéves rekordot jelent; 2005-re az elemzők átlagosan 3,7 százalékos növekedést prognosztizálnak. A minisztérium viszont a lakossági fogyasztás negyedik negyedévi – az előző év hasonló időszakához viszonyított – növekedésére vonatkozó becslését a korábbi 4,6 százalékról 4,2 százalékra rontotta le. Változtak az infláció mértékére adott becslések is: a negyedik negyedévi pénzromlás mértékét a minisztérium 2 százalékról 2,1 százalékra módosította, ez éppen másfélszerese a harmadik negyedévi 1,4 százalékos adatnak. Az Alan Greenspan által irányadónak tekintett mérce – a személyes fogyasztásra vásárolt termékek ára az élelmiszer- és energiaárak nélkül – csak 1,6 százalékos pénzromlást mutat ugyan, ez azonban csaknem kétszerese a harmadik negyedévi 0,9 százaléknak.