Csaba Ferenc

A Moulin családé lesz a Galeries Lafayette

A legnagyobb francia bank, a BNP Paribas döntheti el a Moulin család javára a patinás nevű Galeries Lafayette SA luxusáruházlánc (GL) többségi tulajdonának megszerzéséért folytatott harcot. A Moulinek és a Meyerek között már régóta dúló, az egykori elnökségi tagok özvegyei által vezetett küzdelemben tavaly decemberben állt be fordulat, amikor a Bank Federative de Credit Mutuel – ügyfélszerzés céljából – váratlanul 15,6 százalékos részesedést szerzett a cégben. Az átvételre vonatkozó találgatások nyomán a GL részvényárfolyama az év első három hónapjában 22 százalékot emelkedett, a múlt csütörtökön elért 230,8 eurós történelmi csúcs után kedden fel is függesztették a részvénnyel való kereskedést. A BNP Paribas, amelynek vezetése szerint a Credit Mutuel akciója veszélyezteti a GL-lel régóta meglévő hitelezési együttműködést, a Meyer család kezében lévő 29,5 százalékos pakettre részvényenként 235 eurós ajánlatot tett, és a 32 százalékos részesedéssel rendelkező Moulin családdal együtt próbálja majd ugyanezen az áron a fennmaradó részvényeket is megszerezni. Az ajánlat 1,8 százalékos felárat tartalmaz a múlt csütörtöki záróárhoz képest, csaknem 19-szerese a 2005-re tervezett részvényenkénti nyereségnek és összesen 3,15 milliárd euróra teszi a cég piaci értékét. A bejelentés meglepte az elemzőket is, akik korábban még arra számítottak, hogy Ginette Moulin és lánya, az örökösödési adót elkerülendő, el fogják adni részesedésüket. A BNP Paribas részvényárfolyama 1 százalékot esett az ajánlattételt követően.

Még előttünk az atomkor?

Az atomenergia szakértői szerint az övék a jövő, és a kiotói egyezmény is a nukleáris erőművek elterjedésének kedvez, amelyek nem szennyezik a légkört.

Gross privatizációs összeesküvésre gyanakszik

Stanislav Gross cseh miniszterelnök szerint az elmozdítására tett kísérletek a régió idei legnagyobb privatizációs ügyletével, a Cesky Telekom 51 százalékának eladásával kapcsolatosak. A Pravónak adott interjújában a politikus annak a véleményének adott hangot, hogy az őt a kereszténydemokraták – a kisebbik koalíciós partner – részéről ért támadások összefüggésben állhatnak a március 29-én záruló tenderrel, amelynek győzteséről a kormány április 6-án dönt. Az ügy részleteiről mindazonáltal nem nyilatkozott. Miroslav Kalousek, a kereszténydemokraták elnöke természetesen továbbra is kitart amellett, hogy a miniszterelnököt kizárólag saját és felesége üzleti ügyei miatt kívánják eltávolítani, és tagadja, hogy ennek bármi köze lenne a telefontársaság privatizációjához. A Cesky Telekom közel 3 milliárd dolláros állami pakettjére négyen pályáznak: a Swisscom AG, a Belgacom SA, a spanyol Telefónica SA és egy nemzetközi konzorcium, amelyben a France Télécom SA társult a Blackstone Group LP, a CVC Capital Partners Ltd. és a Providence Equity Partners Inc. befektetési társaságokkal.

Az olasz állam újabb részt ad el az Enelből

Az Enel S. p. A. közüzemi csoport privatizációjának újabb lépésére készül az olasz kormány – jelentette be a gazdasági minisztérium. A tervek szerint szeptemberre a vállalatóriás részvényeinek újabb 10 százalékát fogják eladni, az ügylet értékét elemzők 4,5 milliárd euróra becsülik. Az államkincstár közvetlenül a cég 30 százaléka fölött rendelkezik, további 10 százalékkal pedig az állami tulajdonú Cassa Deposti e Prestitin keresztül. Az Enel privatizációja 1999-ben kezdődött egy 32 százalékos tulajdoni hányad eladásával, a 16,55 milliárd eurós összeg akkor minden idők legnagyobb tőzsdei bevezetésének számított. 2003 októberében a vállalat újabb 6,6 százalékát, egy évvel később további 16,4 százalékát privatizálták. A mostani ügylet bevételét az államadósság törlesztésére fordítják – jelentette be Silvio Berlusconi miniszterelnök, aki a hónap elején ígéretet tett arra, hogy 2006 májusára az államadósság mértékét állami vállalatok eladásával a bruttó hazai termék 100 százalékára fogják csökkenteni. A tavalyi év végén az olasz államadósság a GDP 105,8 százalékára rúgott, ez az unióban a görög után a második legmagasabb.

Cunami után kalózveszély

Megszaporodtak a kalóztámadások a Maláj-félszigetet Szumátrától elválasztó Malaka-szorosban. A világ egyik legforgalmasabb vízi útján ez elmúlt két hét alatt három támadás is történt. Valamennyi a jól bevált sémát követte: a fegyveresek megcsáklyázzák a hajót, foglyul ejtik az utasokat, motorcsónakon villámgyorsan eltűnnek, majd váltságdíjat követelnek a hozzátartozóktól. Egy átlagos kalózbanda a szakértők szerint három-négy hajót támad meg havonta, a váltságdíj egy-egy legénység esetén körülbelül 100 ezer dollár, ami akár 4 millió dolláros éves jövedelmet is jelenthet. Ennyi pénzért pedig könnyű legénységet toborozni azon a vidéken, ahol a szökőár a hagyományos megélhetési lehetőségek egy részét is elsodorta. Szakértők szerint a megoldás az lenne, ha az ENSZ biztonsági erői segítenék a maláj és az indonéz parti őrséget a szoros biztonságosabbá tételében.

Nagy siker az USA-ban a hordozható PlayStation

Jól sikerült a Sony Corp. új videojátékának egyesült államokbeli bemutatkozása: a számítógépes játékok szerelmesei hosszú sorokban várakoztak az üzletek előtt a PlayStation Portable-ért (PPP), amelyekből a cég reményei szerint egy héten belül elfogy az első egymillió darab. A 250 dollárért piacra dobott, beépített képernyős játék lényegében a PlayStation 2 hordozható változata, az első egymillió vásárló pedig a Sony saját fejlesztésű, UMD formátumú lemezén a Pókember 2-t is hazaviheti. Az USA-ban a PPP-hez egyelőre 24 játék használható, a kínálat azonban várhatóan jelentősen bővülni fog. A Walt Disney Co. videodivíziója például azt tervezi, hogy elkészíti A nemzet aranya, A Karib-tenger kalózai és a Kill Bill 1. részén alapuló játékokat. A jelek szerint tehát a világ második legnagyobb szórakoztatóelektronikai cége teljesíteni fogja azt a tervet, miszerint március 31-ig 3 millió PPP-t fog eladni, annak ellenére, hogy az európai premier időpontja – főként a nyelvi problémák miatt – továbbra is bizonytalan. Elemzők szerint a játékból akár 10 millió példány is elkelhet, és hasonló sikernek nézhet elébe, mint az Apple iPodja. Mindez azonban kevés az üdvösséghez. A Sony a DVD-lejátszók, a kamerák és a síkképernyős televíziókészülékek piacán zajló árverseny egyik nagy vesztese, ez az oka annak, hogy januárban 31 százalékponttal leszállította a 2005-ös üzeminyereség-előrejelzését. Rjodzsi Csubacsi, a Sony júniusban hivatalba lépő új elnöke szerint komoly reformokra és stratégiaváltásra lesz szükség ahhoz, hogy a 2006–2007-es profit-előirányzatot teljesíteni tudják. Az átszervezésre utal az is, hogy a vezérigazgatói tisztséget a cég történetében először külföldi menedzser, az amerikai-brit Howard Stringer fogja betölteni.

Robbanás a BP texasi finomítójában

Legalább 14 ember meghalt és mintegy 100 megsebesült abban a robbanásban, amely szerda délután történt a British Petroleum Plc (BP) Texas City mellett fekvő olajfinomítójában. A tüzet két óra alatt sikerült eloltani. A baleset oka egyelőre ismeretlen, de a BP kizártnak tartja, hogy terrortámadás történt volna. A Houstontól körülbelül 56 kilométerre eső komplexum az Egyesült Államok harmadik legnagyobb olajfinomítója: naponta 470 ezer hordó nyersolajat állítanak elő, ami az ország olajszükségletének 3 százaléka. A robbanás hírére a benzinár hirtelen történelmi csúcsra ugrott az Egyesült Államokban: a jelentős termeléskieséstől tartó kereskedők egy gallon benzinért 1,6080 dollárt kértek. Elemzők szerint az eset a BP-nek nem okoz komolyabb veszteséget, ennek ellenére a cég részvényárfolyama 1,26 százalékot esett. A brit olajvállalat texasi üzemében egy év alatt ez már a negyedik baleset. Tavaly márciusban egy robbanás miatt ki kellett üríteni a komplexumot, egy szeptemberi balesetben pedig ketten szenvedtek halálos égési sérüléseket, ez utóbbi eset után a céget a biztonsági előírások megsértése miatt 63 ezer dollárra meg is büntették. Ennél is nagyobb, 700 ezer dolláros bírságot róttak ki a BP-re 2002-ben egy alaszkai olajkút felrobbanását követően.

Csehül áll a cseheknél európai alkotmány ügye

A cseh kormány kidolgozta azt a törvényjavaslatot, amely meghatározza az Európai Alkotmányról tartandó népszavazás jogi feltételeit, és kimondja: a népszavazás a demokratikus döntéshozás általános intézménye. A balközép kormány az európai alkotmányról szóló népszavazást – amelyhez mellesleg még a cseh alkotmányt is módosítani kell – ezen keretek közé illesztené. Az ellenzéki polgári demokraták ezzel szemben olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely az alkotmányról szóló döntést külön kezelné. Nincs megegyezés a referendum időpontját illetően sem: a kormány továbbra is a 2006-os parlamenti vagy önkormányzati választással kötné össze, az ellenzék viszont külön szavazást szeretne. Az elfogadáshoz szükséges minősített többséget azonban egyik javaslat számára sem lesz könnyű megszerezni. A kormány helyzetét ezenfelül a Stanislaw Gross miniszterelnök ingatlan-, illetve feleségének üzleti ügyei miatt kirobbant koalíciós feszültség is nehezíti. Néhány miniszter ráadásul azon a véleményen van, hogy az alkotmányról a parlamentnek kellene döntenie – feltehetően abból a megfontolásból, hogy a személyes felelősség terhe az euroszkeptikus ellenzéki képviselők egy részét is az uniós alaptörvény támogatására késztetné.

A szakszervezetek tiltakoznak a bérek miatt

Európai szakszervezeti képviselők emelték fel szavukat a bérek csökkenése és a foglalkoztatási feltételek lazulása miatt. A hamburgi tanácskozáson, amelyen német és dán szakszervezeti vezetők mellett brit, holland, lengyel és magyar megfigyelők is részt vettek, elsősorban az EU tavalyi bővítésének munkaerő-piaci következményeivel foglalkoztak. Az új tagországokban a csatlakozás óta egyre-másra alakulnak ugyanis olyan cégek, amelyek közép- és kelet-európai munkavállalókat közvetítenek ki, alacsonyan fizetett nyugat-európai állásokba. A dániai húsiparban egyetlen év alatt mintegy ezer dolgozó vesztette el munkahelyét a vendégmunkások miatt, akik alacsonyabb bérért és kedvezőtlenebb feltételek közepette is elvégzik ugyanazt a feladatot. A helyzetet bonyolítja, hogy a vendégmunkások jelentős részét a dán cégek németországi üzemeiben foglalkoztatják, ahol a – főként Lengyelországból érkező – munkavállalók a hazai húsipar mintegy 26 ezer dolgozóját „szorították ki” állásukból. Hasonló a helyzet a mintegy 2400 külföldit foglalkoztató dán építőiparban is, ahol a szakszervezet a külföldiek mintegy felét küldő 21 észtországi vállalkozás elleni bojkottra szólított fel. A szóban forgó cégek jelentős része mellesleg finn tulajdonú. A lett Laval & Partneri ellen a svéd építőipari szakszervezet is felemelte szavát, amikor a jóval olcsóbb bérekkel kalkuláló cég megnyerte azt a pályázatot, amelyet egy Stockholm környéki iskola felépítésére írtak ki. Az üggyel jelenleg a svéd munkaügyi bíróság foglalkozik. Elemzők szerint azokban az országokban, amelyekben a kötelező minimálbért törvény rögzíti, az előírás betartását a külföldi beruházóktól is meg lehet követelni. Ott viszont, ahol ilyen szabályozás nincs, a munkaerőpiacba való beavatkozás politikai természetű döntéseket követel.