Csaba Ferenc

Visszavett prognózisából a Philips

Európa legnagyobb elektronikai csoportja, a holland Philips Electronics NV a jövőben évi 5-6 százalékos organikus – azaz az árfolyamváltozások és felvásárlások hatása nélkül kalkulált – növekedést kíván elérni – jelentette ki a társaság éves közgyűlésén Gerard Kleisterlee vezérigazgató. A Philips utoljára 2001-ben tűzött ki növekedési célt, ám az akkor meghirdetett – a felvásárlások hatásaival együtt értendő – 10 százalékos árbevétel-emelkedést messze nem sikerült elérnie. Az elmúlt három évben – akárcsak a megelőző négy esztendőben – a forgalom gyakorlatilag stagnált, igaz, ebben a gyenge kereslet és az árnyomás mellett a divesztíciók is szerepet játszottak. Kleisterlee úgy fogalmazott, hogy az 5-6 százalékos cél realisztikusabb a korábbinál, és tükrözi a portfólió változását, de hozzátette, hogy felvásárlásokat is terveznek. A vállalat főként a gyógyászati berendezések, a háztartási eszközök és a világítótestek gyártására kíván összpontosítani, ezek ugyanis kevésbé vannak kitéve a gazdasági ciklusoknak, mint más üzletágai, így a félvezető- és a televíziógyártás. Kleisterlee a gyógyászati divízióban látja a legnagyobb növekedési lehetőséget, amelyet akvizíciókkal is meg akar támogatni. Az elmúlt három évben a Philips e területen mintegy ötmilliárd eurót fordított felvásárlásokra, és a diagnosztikai képalkotó berendezések gyártásában a második helyre jött föl a világelső amerikai General Electric Co. mögé. A vezérigazgató évi 7–10 százalékos üzeminyereség-növekedést is ígért, s annak a véleményének adott hangot, hogy az árbevétel- és eredményjavulási kilátások mellett erősödnie kell a Philips árfolyamának. A befektetők elsőre nem vették az üzenetet, Kleisterlee beszéde után az árfolyam fél százalékkal, 21,20 euróra csökkent.

Stagnáló ipar, gyengülő bizalom az eurózónában

Márciusban gyakorlatilag stagnált az euróövezet feldolgozóipara, az üzleti és fogyasztói bizalmi index pedig egyenesen romlást jelez. Mindezek tetejébe a munkanélküliség is emelkedett.

Eltörlik a kötelező valutaeladást Ukrajnában

Április 1-jével érvényét veszíti a világ egyik legszigorúbb pénzforgalmi előírása: az ukrán kormány döntése értelmében az exportőröknek többé nem kell kötelezően eladniuk keményvaluta-bevételeik legalább 50 százalékát a központi banknak. Viktor Juscsenko köztársasági elnök, aki hat éven keresztül állt a jegybank élén, már korábban kijelentette: a valutapiacon óriási mennyiségben lehet dollárt vásárolni, így az orosz pénzügyi válság kirobbanásakor, 1998-ban hozott rendelet okafogyottá vált. A Julia Timosenko miniszterelnök és Volodimir Sztelmah jegybankelnök között kedden létrejött megállapodás azt jelenti, hogy a konzervatív jegybanki politikával szemben a kormány reformista álláspontja kerekedett felül. A kormány lehetővé kívánja tenni, hogy az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya szabadabban lebegjen és felértékelődjék, ami elősegíti az infláció leszorítását. Jelenleg egy dollár 5,3 hrivnyát ér, de a miniszterelnök úgy véli, hogy a fizetőeszköznek a közeljövőben 5 hrivnyára kell erősödnie. A fél szemmel már a jövő évi választásokra tekintő politikus szerint az életfeltételek javulásához – az ukrán átlagfizetés havi 120 dollárnak felel meg – elengedhetetlen az infláció féken tartása. Ehhez a kormánynak a kötelező valutaeladás eltörlése után is maradnak eszközei: ha szükséges, az állami tartalékból vásárol majd élelmiszereket és csökkenteni fogja a vámokat – nyilatkozta Timosenko. Az infláció tavaly a kampányévben végrehajtott bér- és nyugdíjemelések következtében 12,3 százalékos rekordot ért el, a havi szinten januárban még 1,7 százalékos pénzromlás üteme azonban februárban 1,0 százalékra mérséklődött. Az adósságpiac szabályozásának ügyében azonban továbbra sincs egyetértés a kormány és a központi bank között: míg a bank – a likviditás és az ukrán befektetők védelmében – korlátozná a külföldi részvételt a kötvénypiacon, a kabinet mindenfajta megszorítást ellenez.

Beszáll az online letöltési üzletbe az Intel és a Bertelsmann

Az Intel és a Bertelsmann együttműködést tervez egy legális, zenei fájlok, filmek, játékok és csengőhangok letöltésére alkalmas platform működtetésében.

Az eurózóna szintjén a cseh jegybanki kamat

A cseh jegybank tegnap a kormányválság okozta bizonytalanság ellenére csökkentette az irányadó kamatot.

Nincs fordulat a német munkaerőpiacon

A szezonálisan korrigált adatok szerint immár tizennegyedik hónapja növekszik a munkanélküliség Németországban. A szövetségi munkaügyi hivatal jelentése szerint márciusban 92 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma, arányuk így a februári 11,7-ről 12,0 százalékra nőtt. Az elemzők jóval kisebb, 50-55 ezer fős növekedésre számítottak. A hivatal szerint a visszaesés fő oka az, hogy az elhúzódó tél miatt a tavaszi munkahelyeket csak később hirdetik meg. Heinrich Alt alelnök szerint a munkanélküliek száma áprilisban akár 170 ezerrel is csökkenhet, hosszabb távon azonban a gazdaság erejéből legfeljebb a szinten tartásra futja. A legújabb hírek sem a trend megfordulásáról szólnak: a francia gépipari csoport, az Alstom 450 álláshelyet fog megszüntetni Mannheimben és ugyanennyi munkahely van veszélyben a Philips hamburgi chipgyárában is.

A Moulin családé lesz a Galeries Lafayette

A legnagyobb francia bank, a BNP Paribas döntheti el a Moulin család javára a patinás nevű Galeries Lafayette SA luxusáruházlánc (GL) többségi tulajdonának megszerzéséért folytatott harcot. A Moulinek és a Meyerek között már régóta dúló, az egykori elnökségi tagok özvegyei által vezetett küzdelemben tavaly decemberben állt be fordulat, amikor a Bank Federative de Credit Mutuel – ügyfélszerzés céljából – váratlanul 15,6 százalékos részesedést szerzett a cégben. Az átvételre vonatkozó találgatások nyomán a GL részvényárfolyama az év első három hónapjában 22 százalékot emelkedett, a múlt csütörtökön elért 230,8 eurós történelmi csúcs után kedden fel is függesztették a részvénnyel való kereskedést. A BNP Paribas, amelynek vezetése szerint a Credit Mutuel akciója veszélyezteti a GL-lel régóta meglévő hitelezési együttműködést, a Meyer család kezében lévő 29,5 százalékos pakettre részvényenként 235 eurós ajánlatot tett, és a 32 százalékos részesedéssel rendelkező Moulin családdal együtt próbálja majd ugyanezen az áron a fennmaradó részvényeket is megszerezni. Az ajánlat 1,8 százalékos felárat tartalmaz a múlt csütörtöki záróárhoz képest, csaknem 19-szerese a 2005-re tervezett részvényenkénti nyereségnek és összesen 3,15 milliárd euróra teszi a cég piaci értékét. A bejelentés meglepte az elemzőket is, akik korábban még arra számítottak, hogy Ginette Moulin és lánya, az örökösödési adót elkerülendő, el fogják adni részesedésüket. A BNP Paribas részvényárfolyama 1 százalékot esett az ajánlattételt követően.

Lemond az AIG elnöke

Maurice „Hank” Greenberg, az American International Group Inc. (AIG) elnöke ügyvédjén keresztül bejelentette: március 30-ával vagy 31-ével lemond elnöki tisztségéről. A világ legnagyobb biztosítótársaságának első embere, aki a vezérigazgatói tisztségről már két héttel ezelőtt lemondott, tizenegy társával együtt ugyancsak hétfőn kapta meg az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) idézését. A SEC-nek a cég ellen folytatott, egyre kiterjedtebb vizsgálataiba már az igazságügy-minisztérium és a New York-i főügyészség is bekapcsolódott. Az ellenőrző szervek több mint tíz ügyletben figyeltek fel gyanús pénzmozgásokra és könyvelési hibákra, ezek együtt körülbelül 1 milliárd dollárt érintenek. Az AIG részvényárfolyama február közepe óta 22 százalékot esett. A 79 éves Greenberg – aki becenevét a híres baseballjátékos, Hank Greenberg után kapta -1967 óta vezette az AIG-t, a keze alatt vált a kis brókercég a világ 130 országából 50 millió ügyféllel rendelkező, 168,5 milliárd dollár piaci értékű pénzügyi óriássá. Greenberg idősebb fia, Jeffrey korábban távozni kényszerült a Marsh & McLennan Inc brókercég biztosítási üzletágának éléről, kisebbik fia, Evan azonban továbbra is a Bermuda Insurer ACE Ltd.-t irányítja.

Lett javaslat az uniós gazdálkodás ésszerűsítésére

Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta Valdis Dombrovskisnak az EU-intézmények hatékonyabb gazdálkodását célzó indítványát. A néppárti frakcióban ülő lett expénzügyminiszter javaslata szerint a bürokrácia költségeit lefaragandó az EU-nak javítania kell a „pénzköltés minőségén”. Dombrovskis többek között azt nehezményezi, hogy az uniós intézmények, amelyek költségvetése – a bizottságé nélkül – 6,7 milliárd euróra rúg, egy-egy új feladat felmerülésekor automatikusan új munkatársakat vesznek fel ahelyett, hogy a meglévő szervezeti keretek között próbálnák azt megoldani. A parlament külön tűzte napirendre, és elsöprő többséggel – 551 igen szavazattal 79 ellenében – fogadta el azt a javaslatot, amely az EP strasbourgi székhelyének megszüntetését indítványozta. A szintén Dombrovskis által benyújtott indítvány szerint az EU évente mintegy 200 millió eurót takarítana meg, ha a képviselőknek nem kellene több kamionnyi irattal együtt a kötelező plenáris ülésekre Strasbourgba vonulniuk. A jelenlegi szabályozás szerint a francia város a parlament hivatalos székhelye, a bizottsági üléseket Brüsszelben tartják, a hivatali apparátus pedig Luxemburgban székel. A lett képviselő szerint Strasbourgnak nem kell attól tartania, hogy elveszíti az uniós pénzeket: a komplexumban egy új európai technológiai központot vagy egy egyetemet tudna elképzelni. Van azonban olyan terület is, amelyre Dombrovskis többet költene. Az unió 2007-es bővítésének, Románia és Bulgária csatlakozásának előkészítésére kellene többet fordítania az uniónak. Javaslata szerint elegendő számú fordítót és elemzőt kellene alkalmazni, hogy a románoknak és a bolgároknak anyanyelvükön is rendelkezésére álljon minden fontos dokumentum.