Európai szakszervezeti képviselők emelték fel szavukat a bérek csökkenése és a foglalkoztatási feltételek lazulása miatt. A hamburgi tanácskozáson, amelyen német és dán szakszervezeti vezetők mellett brit, holland, lengyel és magyar megfigyelők is részt vettek, elsősorban az EU tavalyi bővítésének munkaerő-piaci következményeivel foglalkoztak. Az új tagországokban a csatlakozás óta egyre-másra alakulnak ugyanis olyan cégek, amelyek közép- és kelet-európai munkavállalókat közvetítenek ki, alacsonyan fizetett nyugat-európai állásokba.
A dániai húsiparban egyetlen év alatt mintegy ezer dolgozó vesztette el munkahelyét a vendégmunkások miatt, akik alacsonyabb bérért és kedvezőtlenebb feltételek közepette is elvégzik ugyanazt a feladatot. A helyzetet bonyolítja, hogy a vendégmunkások jelentős részét a dán cégek németországi üzemeiben foglalkoztatják, ahol a – főként Lengyelországból érkező – munkavállalók a hazai húsipar mintegy 26 ezer dolgozóját „szorították ki” állásukból. Hasonló a helyzet a mintegy 2400 külföldit foglalkoztató dán építőiparban is, ahol a szakszervezet a külföldiek mintegy felét küldő 21 észtországi vállalkozás elleni bojkottra szólított fel. A szóban forgó cégek jelentős része mellesleg finn tulajdonú. A lett Laval & Partneri ellen a svéd építőipari szakszervezet is felemelte szavát, amikor a jóval olcsóbb bérekkel kalkuláló cég megnyerte azt a pályázatot, amelyet egy Stockholm környéki iskola felépítésére írtak ki. Az üggyel jelenleg a svéd munkaügyi bíróság foglalkozik.
Elemzők szerint azokban az országokban, amelyekben a kötelező minimálbért törvény rögzíti, az előírás betartását a külföldi beruházóktól is meg lehet követelni. Ott viszont, ahol ilyen szabályozás nincs, a munkaerőpiacba való beavatkozás politikai természetű döntéseket követel.
Csaba Ferenc