Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az az elképzelés ugyan meglehetősen kérészéletűnek látszik, miszerint a fővállalkozók is viseljék alvállalkozóik munkaügyi szabálysértéseiért a felelősséget, a szerződéses partnerek tisztasága iránt érdeklődő vállalkozóknak ugyanakkor több ponton is megadná a kormány a tájékozódás lehetőségét. Míg az adóhatóság az áfaalanyok nyilvántartását közölné a jövőben az interneten, az OMMF a munkaügyi jogsértést elkövetett cégekkel kapcsolatos tudnivalókat teszi majd fel a honlapjára – az informatikai feltételek megteremtését követően. Ennek jogszabályi feltételét is a kiigazítási csomag tartalmazza. Így a foglalkoztató cégadatai, a jogsértést megállapító határozat száma és kelte, maga a jogsértés és ennek következményei lesznek olvashatók mintegy öt éven át. Az állami támogatást nyújtó hatóságok számára már a lista nyilvános közlése előtt is megküldi kérésre a felügyelet a 2006. január 1-je és a hatálybalépés közé eső jogsértések adatait – legkorábban a jogszabály hatálybelépése utáni harmincadik naptól. Ugyanilyen adatsor kialakítására és közlésére hatalmazza fel a törvénytervezet az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is, vagyis a jogtalan diszkrimináción kapott foglalkoztatók is „közszemlére lesznek téve”.
A munkaügyekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések emellett több ponton is szigorodnak, illetve szélesedik, átalakul a hatóságok jogköre – az APEH-nél például bevezetik a majdani Közép-magyarországi Regionális Igazgatósághoz tartozó központi ellenőrzéseket egyebek között az országhatáron átnyúló vagy a területileg decentralizált ügyekben. Az adócsomag rendelkezik továbbá arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség szeptember 15-e után a munkáltatással kapcsolatos adó- és járulékterheket – vagyis a fekete- és a színlelt szerződéssel való foglalkoztatást – illetően is eljárjon. Mindezek személyi, dologi és fejlesztési költségeihez az előirányzottnál nagyobb mértékben is hozzájárulhat az államkassza. Az APEH és a VPOP esetében legfeljebb az ellenőrzésekből fakadó plusz költségvetési bevétel 20 százalékával lehet túllépni a beruházási és dologi kiadások előirányzatát. Emellett a munkaügyi felügyelet ellenőrei legfeljebb a vizsgálatokból fakadó pluszbevétel mértékében részesülhetnek éves rendes jutalmuk megelőlegezésében, az év egészére nézve azonban nem nő a jutalomkeret. A felügyelőség személyi juttatásokra (járulékokkal együtt) mindenesetre mintegy 220 millió forinttal többet költhet.
