Bodolóczki Linda

Nem kell a mobilitási támogatás

A kormány támogatja a munkavállalók munkahelyre való csoportos utaztatását és lakhatásukat is, a rendelet életbelépése óta azonban a cégek egyre kevesebb ember után veszik ezeket igénybe. Az állam a toborzási költségekhez is hozzájárulna, ezt azonban még egyetlen vállalat sem kérte.

Az NFT2 sokféle reformot támogatna

A tervek szerint a kormány már március végén elfogadja a második Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT2), amelybe beépül az államigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer reformja is.

Nemzeti Fejlesztési Terv II: mi élvez prioritást?

Március 31-ig kell a kormánynak elfogadnia a második Nemzeti Fejlesztési Tervet, hogy időben elindulhassanak a beruházások - mondta Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

Félreértés, hogy az ekho mindent rendez

Félreértésnek minősítette Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, hogy azok helyzetét, akik áttérnek az ekhóra, munkaügyileg rendezettnek tekintik majd - derül ki a NAPI Gazdaságnak adott miniszteri interjúból.

El kell érni a teljes foglalkoztatottságot!

Szerintem is el kell érni a teljes foglalkoztatást Magyarországon, ahogy Orbán Viktor javasolja, de sugallatával szemben ez nem valósítható meg egy kormányzati ciklus alatt, ahhoz tizenöt-húsz év kell – jelentette ki lapunknak adott interjújában Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Ennek az elvárásnak 70 százalékos foglalkoztatottsági ráta már megfelelne. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedésének alapja a hatékonyság és a termelékenység, nem pedig a létszám bővülése. Idén Finnország várhatóan megnyitja kapuit a magyar munkavállalók előtt, Ausztria és Németország azonban még kivár.

Színlelt szerződések: az ekho nem old meg semmit

A szakértő szerint csak abban az esetben élhet az adójogi moratórium adta védelemmel a jelenlegi megbízó, ha a vitatható jogviszonyokat munkaviszonnyá alakítják, és így a munkabérre választhatja a 35 százalékos ekhót a dolgozó.

Hány vállalkozó lesz munkanélküli?

Január 2-a után a munkanélkülivé vált vállalkozók először igényelhetnek járadékot a Munkaerő-piaci Alapba történt tavalyi befizetéseik után. Bár a munkaügyi központok még nem összesítették az adatokat, azt mindenesetre lehet tudni: van érdeklődés. A Munkaerő-piaci Alap felülről nyitott előirányzata erre a címre 2006-ban 1,9 milliárd forint, a tárca becslése szerint idén összesen 13 ezer ember kap majd járadékot – tudtuk meg Varga Ildikótól, az FMM osztályvezetőjétől. Az ennek alapjául szolgáló, az egészségbiztosítási járulékalap 4 százalékára rúgó vállalkozói járulékból az adóhatóság sajtóosztálya szerint 2005-ben 6,524 milliárd forint folyt be. Ez valamivel több, mint a költségvetési törvényben szereplő 11,2 milliárdos előirányzat fele, amelyet minimálbér-alapú befizetéssel kalkulálva a szaktárca 540-550 ezer befizetőt feltételezve határozott meg. A járadék megállapításakor az előző négy évet veszik figyelembe – a munkanélküli 5 járulékfizetési nap után jogosult egynapnyi járadékra. A járadék folyósításának maximális időtartama 270 nap. Erre az a munkanélküli lehet idén jogosult, aki 2005-öt megelőzően három évig munkaviszonyban állt, majd az előző – már vállalkozói járulékfizetési kötelezettséggel terhelt – évben vállalkozói jogviszonya volt – mondta lapunknak Lőrincz Leó, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. Ezek alapján az a munkanélküli, aki az előző négy évben végig vállalkozó volt, legfeljebb 73 napig jogosult a járadékra. A járadékot személyesen lehet igényelni a területileg illetékes munkaügyi központban, ahol fel kell mutatni az adóhatóság igazolását arról, hogy megszűnt a vállalkozói jogviszony, valamint a vállalkozói jövedelem összegéről. A járadékot ugyanis ez alapján határozzák meg. A járadék havi összegének el kell érnie a jogosultság kezdő napján hatályos öregségi nyugdíjminimum 90 százalékát, de nem lehet több, mint annak kétszerese. Vagyis jelenleg minimum 23 220, maximum 51 600 forintot kaphat havonta a vállalkozóból lett munkanélküli. A járadék alapjául szolgáló jövedelmet a négyéves ciklus azon utolsó éve alapján számítják ki, amikor legalább hat hónapig fizette a vállalkozó a járulékot. Egyéb esetben a munkanélkülivé válást megelőző évben hatályos minimálbér lesz az alap. Az így meghatározott jövedelem havi átlagának 65 százaléka lesz végül a járadék kiszámításának alapja.

A hiányszakmákban léphetünk tovább

Mától ingyenes felnőttképzési programra jelentkezhetnek a munkaügyi kirendeltségeken a munkavállalók és a munkanélküliek. A Lépj egyet előre! elnevezésű program keretében átlagosan 262,5 ezer forintos képzési támogatást vehetnek igénybe idén azok, akik nem szereztek alapfokú iskolai végzettséget, szakképesítést vagy nem piacképes a szakmájuk (vagyis az adott térségben nem lehet azzal elhelyezkedni) – mondta tegnap Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A program költségvetése 2006–2007-re 4 milliárd forint, melynek 75 százaléka uniós támogatásból származik. Ez az összeg a tárca szerint több mint 11 ezer felnőtt képzését teszi lehetővé, de amennyiben nagyobb lesz az érdeklődés, a minisztérium további forrásokat csoportosít át, illetve újabb uniós pénzek is felhasználhatók. A munkanélküliek az elhelyezkedéshez, a már dolgozók a továbblépéshez szerezhetnek megfelelő szakmát, a munkaadók pedig képzettebb munkaerőt foglalkoztathatnak. A program csak azon szakmák megszerzését támogatja, melyekre igény van az adott térségben. Azt, hogy melyek a hiányszakmák, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat állapítja meg. A munkanélküliek esetében az oktatási intézménynek, a munkavállalóknál pedig a munkaadóknak biztosítani kell a képzés utáni foglalkoztatást. Amennyiben az oktatást vállaló intézmény a továbbképzettek legalább 55 százalékának nem tudja biztosítani foglalkoztatását, két éven át nem veheti igénybe a tegnap bemutatott támogatási formát.

Hogyan tárgyaljunk a fizetésünkről

A januárban meginduló munkahelyváltási hullám egyik oka a fizetésemelés elmaradása – a munkahelyet váltók negyedét az motiválja, hogy nem sikerült megegyezni jövedelmük növekedéséről a vezetéssel.